Egyetemisták tudományos szövegek olvasására vonatkozó szokásai és stratégiái
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2026.3.1Kulcsszavak:
felsőoktatás-pedagógia, szövegértés, olvasási stratégia, tudományos szöveg, egyetemi hallgatókAbsztrakt
Az olvasás és a tanulás nemcsak a köznevelésben, hanem a felsőoktatásban is szoros
kapcsolatban áll egymással, hiszen az egyetemi hallgatók a tanulási folyamat során az információk
egy részét szakirodalmi szövegek feldolgozásával szerezhetik meg. Az egyetemi tanulmányok
sikeressége nagymértékben függ a tudományos szövegek olvasásával kapcsolatos szokásoktól,
a szövegek feldolgozásakor használt olvasási stratégiák tudatos és reflektív alkalmazásától.
A tanulmány célja az egyetemi hallgatók tudományos szövegek olvasására jellemző szokásainak
és olvasási stratégiáinak a feltárása, különös tekintettel a magyar szakos és a nem magyar
szakos hallgatók közötti különbségekre. A vizsgálat egy online kérdőíves felmérés keretében
zajlott, amely a Nyelvhasználat felsőfokon ernyőprojekt által fejlesztett online kompetenciamérő
eszköz része. A kutatás azt vizsgálta, hogy milyen gyakran olvasnak a hallgatók tudományos
szövegeket, milyen tudományos szövegműfajokat ismernek, jellemzően milyen felületen
olvasnak, és milyen stratégiákat (átfogó, problémamegoldó, támogató és digitális) alkalmaznak a
tudományos szövegek olvasásakor. A vizsgálatban összesen 247 fő egyetemi hallgató vett részt.
Az eredmények rámutatnak arra, hogy az egyetemi hallgatók rendszeresen olvasnak tudományos
szövegeket, de nem minden műfajt egyformán ismernek. Az adatok alapján az is kijelenthető,
hogy a hallgatók főként a digitális felületen megjelenő szövegeket részesítik előnyben. A magyar
és a nem magyar szakos hallgatók között leginkább az olvasási stratégiák alkalmazásában
tapasztalhatók különbségek: a magyar szakos hallgatók több területen tudatosabb és gyakoribb
stratégiahasználatot mutatnak. A mérés eredményei nemcsak részletesebb képet alkotnak a
tanulmányaik elején járó egyetemista hallgatók tudományos szövegek olvasására vonatkozó
jellemzőiről, hanem azt is alátámasztják, hogy a felsőoktatásban is kiemelt jelentősége lehet a
szövegértési, illetve célzottan a szakszövegértési kompetencia fejlesztésének, amely gyakran
elhanyagolt terület a felsőoktatási oktatási-nevelési gyakorlatban.
Hivatkozások
Balogh-Molnár Andrea 2026. Tanítás és támogatás az Anyanyelv-pedagógia folyóirattal. In: Csapodi Csaba – Gonda Zsuzsa – Antal M. Gergely (szerk.) Diszciplínák tanítása – a tanítás diszciplínái 12. Tanulmányok a Gyakorlatok a tanárképzésben című konferenciáról. ELTE. Budapest. (Megjelenés alatt.)
Bergman, Lotta 2024. Students’ reading in higher education: Challenges and ways forward. Journal of Adolescent & Adult Literacy 67: 414–423. https://doi.org/10.1002/jaal.1346 DOI: https://doi.org/10.1002/jaal.1346
Bharuthram, Sharita 2017. The reading habits and practices of undergraduate students at a higher education institution in South Africa: a case study. The Independent Journal of Teaching and Learning 12(1): 50–62. https://journals.co.za/doi/10.10520/EJC-77dc5a5d0 (2026. március 24.)
Bharuthram, Sharita – Clarence, Sherran 2015. Teaching academic reading as a disciplinary knowledge practice in higher education. South African Journal of Higher Education 29(2): 42–55. https://works.hcommons.org/records/47cwk-a8r96 (2026. március 24.)
Csíkos Csaba 2007. Metakogníció: a tudásra vonatkozó tudás pedagógiája. Műszaki Könyvkiadó. Budapest.
Farkas Tamás – Hrenek Éva – Laczkó Krisztina – Slíz Mariann – Terbe Erika – P. Tóth Teodóra – Szabó T. Annamária Ulla 2026. A tudományosírás-készség mérési és fejlesztési lehetőségei a felsőoktatásban. Egy kutatási-fejlesztési projekt bemutatása. Acta Universitatis de Carolo Eszterhazy Nominatae. Sectio Linguistica Hungarica. (Megjelenés alatt.) DOI: https://doi.org/10.46437/ActaUnivEszterhazyLinguistica.2026.17
Gee, James Paul 1998. What is literacy? In: Zamel, Vivian – Spack, Ruth (eds.) Negotiating academic literacies: Teaching and learning across languages and cultures. Psychology Press. Oxford. 51−59.
Goldman, Susan R. – Britt, M. Anne – Brown, Willard – Cribb, Gayle – George, MariAnne – Greenleaf, Cynthia – Lee, Carol D. – Shanahan, Cynthia – Project READI. 2016. Disciplinary Literacies and Learning to Read for Understanding: A Conceptual Framework for Disciplinary Literacy. Educational Psychologist 51(2): 219–246. https://doi.org/10.1080/00461520.2016.1168741 DOI: https://doi.org/10.1080/00461520.2016.1168741
Gonda Zsuzsa 2015. Digitális szövegek olvasásának típusai és stratégiái. Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 7. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest.
Gonda Zsuzsa – Csizér Kata – Gráf-Szabó Veronika – Szabó T. Annamária Ulla 2025. Nyelvhasználat felsőfokon. Egy kutatási-fejlesztési projekt célkitűzései. Anyanyelv-pedagógia 18(2): 94–100. https://doi.org/10.21030/anyp.2025.2.11 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2025.2.11
Habók Anita – Magyar Andrea – Molnár Gyöngyvér 2023. A tanulási stratégiák és az online olvasási stratégiák hatása a felsőoktatási tanulmányokat kezdő diákok szövegértésfejlettségére. In: Gordon Győri János – Bajzáth Angéla (szerk.) Új kutatások a neveléstudományokban 2023. Elkötelezettség és rugalmasság: a neveléstudomány útjai az átalakuló világban. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar – MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság. Budapest. 217–226. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/35153/1/ONKtanulmany.pdf (2026. március 24.)
Hermida, Julian 2009. The Importance of Teaching Academic Reading Skills In First-Year University Courses. The International Journal of Research and Review 3: 20–30. DOI: https://doi.org/10.2139/ssrn.1419247
Hódi Ágnes – Tóth Edit 2019. Elsőéves egyetemi hallgatók szövegértés-fejlettsége és olvasási attitűdjei. Iskolakultúra 29(1): 55–67. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.1.55 DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.1.55
Kolbach Bettina 2018. Egyetemisták olvasási és könyvtárhasználati szokásai a Pécsi Tudományegyetemen. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 27(3): 32–48. https://epa.oszk.hu/01300/01367/00300/pdf/EPA01367_3K_2018_03_032-048.pdf (2026. március 24.)
Kóródi Márta – Herczegh Judit 2006. Egyetemi és főiskolai hallgatók olvasásszociológiai vizsgálata három felsőoktatási intézményben. Educatio 15(2): 406–416. http://folyoiratok.ofi.hu/educatio/egyetemi-es-foiskolai-hallgatok-olvasasszociologiai-vizsgalataharom-felsooktatasi (2026. március 24.)
Murányi Sarolta – Deme Andrea – Gonda Zsuzsa 2025. A tudományos szövegek olvasásértésének mérése egyetemista hallgatók körében – egy digitális mérőeszköz kidolgozása. Új Pedagógiai Szemle 9–10: 15–30. https://doi.org/10.71157/upsz.2025.09-10.02 DOI: https://doi.org/10.71157/upsz.2025.09-10.02
Nagy Attila 1998. Diplomagyár és/vagy értelmiségi képzés. Főiskolai és egyetemi hallgatók olvasási kultúrája, könyvtárhasználati szokásai. Könyvtári Figyelő 3–4: 432–443. http://epa.oszk.hu/00100/00143/00027/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_1998_3-4_432-443.pdf (2026. március 24.)
Németh Nóra Veronika 2013. Olvasni jó? Egyetemi hallgatók viszonya az olvasáshoz. Metszetek 2(4): 33–53. https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/bd8458df-bab0-4188-9ff1-82acdd1b344e/content (2026. március 24.)
Pereszlényi, Anna 2023. First-year English majors’ reading habits, reading skills and strategies from EFL and English literature tutors’ perspective: An interview study. Hungarian Educational Research Journal 13(2): 245–261. https://doi.org/10.1556/063.2022.00158 DOI: https://doi.org/10.1556/063.2022.00158
Rhead, Angela 2019. The trouble with academic reading: Exposing hidden threshold concepts through academic reading retreats. Journal of Learning Development in Higher Education 15. https://doi.org/10.47408/jldhe.v0i15.502 DOI: https://doi.org/10.47408/jldhe.v0i15.502
Steklács János 2013. Olvasási stratégiák tanítása, tanulása és az olvasásra vonatkozó meggyőződés. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó. Budapest.
Tary Blanka – Molnár Edit Katalin 2022. A MARSI-R kérdőív magyar adaptációja – olvasási stratégiák vizsgálata anya- és idegen nyelven egyetemi hallgatók körében. Iskolakultúra 32(5): 57–75. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.5.57 DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.5.57
Tary Blanka – Fejes József Balázs – Hódi Ágnes – Szenczi-Velkey Beáta – Vígh Tibor 2022. Javaslatok a szövegértés tantárgyakba ágyazott fejlesztéséhez – az olvasási stratégiák tanítása I. Anyanyelv-pedagógia, 15(4): 62–83. https://doi.org/10.21030/anyp.2022.4.1 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2022.4.1
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Balogh-Molnár Andrea, Gonda Zsuzsa, Deme Andrea, Murányi Sarolta
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.