A publikálás folyamata

A PUBLIKÁLÁS FOLYAMATA A FOLYÓIRATBAN

I. Bevezetés

Az Anyanyelv-pedagógia folyóiratot a Magyar Nyelvtudományi Társaság alapította 2008-ban a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport szakmai támogatásával az alkalmazott nyelvészet és az anyanyelv-pedagógia kutatói, oktatói, magyar nyelven fejlesztő pedagógusok, kisgyermeknevelők számára. Az Anyanyelv-pedagógia folyóiratot a Magyar Tudományos Művek Tára tudományos, lektorált folyóiratként tartja nyilván. A folyóiratban kizárólag első közlések és lektorált írások jelenhetnek meg. A folyóiratot az Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága és a Nyelvtudományi Bizottság „A” minősítéssel értékelte. Az Anyanyelv-pedagógia az indulása, 2008 óta nyílt hozzáférésű folyóirat.

A folyóirat a 2024/3. számtól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Open Journal System oldalán, az ELTE OJS-ben jelenik meg.

A kéziratokat a folyóirat weboldalán keresztül lehet beadni, figyelembe véve a folyóirat adatvédelmi, etikai, szerzői jogi és publikálási nyilatkozatát, a szerzői útmutatót. A publikálás lépései: a kézirat benyújtása, prelektorálás, lektorálás kettős vak eljárásban, a kézirat javítása, belső lektorálás, döntés az elfogadásról vagy az elutasításról, szerkesztés, technikai szerkesztés, megjelenés, archiválás.

A folyóirat megjelenésének az előkészítését a szerkesztőség tagjai, főszerkesztő, főszerkesztő-helyettes, szerkesztők, rovatszerkesztők, fordító és nyelvi lektor végzik. Munkájukat egy nemzetközi tanácsadó testület is támogatja. A szerkesztőség munkatársait a Szerkesztőség oldal mutatja be.

A szerkesztés, a publikálás, valamint a lektorálás folyamata és az ezzel kapcsolatos kommunikáció 2025. január óta zajlik az ELTE OJS-ben. 2008 és 2024 között a szerkesztés folyamata és a tanulmányok kéziratának kettős vak lektorálása ímélek segítségével történt. A szerkesztőség 2025-ben fokozatosan állt át az új eljárásrendre az OJS-ben. Az első évi tapasztalatok alapján 2026-ban készültek el az OJS rendszeréhez igazodó új szerzői, szerkesztői és lektori útmutatók.

A szerkesztőség a folyóirat oldalán közzétett adatvédelmi, Open Access és etikai nyilatkozatokban megfogalmazott elvek alapján végzi a munkáját. Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy működése során a legszigorúbb etikai elveket tartsa be, képviselje és terjessze. A folyóirat publikálási folyamataiban részt vevő szerzők, szerkesztők, bírálók és további szereplők szigorúan kötelesek tartani magukat a folyóirat nyilatkozataiban közzétett elvekhez, minden kapcsolódó tevékenységüket a Core Practices of the Committee on Publication Ethics (COPE) elemeivel és a Council of Science Editors ajánlásával (Recommendations for Promoting Integrity in Scientific Journal Publications) összhangban végzik.

II. A publikálás folyamata az ELTE OJS-ben

A publikálás 1. szakasza minden benyújtott kézirat esetén:

• A szerző benyújtja a kéziratot a folyóirat weboldalán az ELTE OJS-ben.
• A szerkesztőség vezetése (főszerkesztő, főszerkesztő-helyettes, folyóirat-menedzser) prelektorálást végez: megvizsgálják a kézirat témáját, műfaját, általános színvonalát, hogy megfelel-e a folyóirat szakmai profiljának, ellenőrzik a szerzői útmutatónak való megfelelést, a főszerkesztő-helyettes megvizsgálja a kézirat eredetiségét a Turnitin plágium-ellenőrző szoftverrel, valamint (2026-tól) előzetes irodalom-ellenőrzést végez. A prelektorálás eredménye alapján a folyóirat vezetése dönt a kézirat lektorálásra küldéséről vagy elutasításáról. Ha az elutasításról döntenek, akkor a főszerkesztő értesíti a szerzőt az OJS-ben. (Az elutasítás okairól: Szerzői útmutató)

A publikálás 2. szakasza a Tanulmányok és a Műhely rovatba benyújtott tanulmányok esetén:

• Ha pozitív a prelektorálás eredménye, akkor főszerkesztő-helyettes a tanulmány anonim változatát kettős vak lektorálási eljárásban lektoráltatja az OJS-ben.
• A tanulmányról készült lektori véleményeket a főszerkesztő-helyettes elküldi a szerzőnek az OJS-ben. Ha mindkét lektor közlésre javasolja a kéziratot, akkor a főszerkesztő-helyettes felkéri a szerzőt, hogy javítsa ki a kéziratot a lektori vélemények alapján, és (2026-tól) a lektori véleményekre adott válaszát is töltse fel az OJS-be. Ha nem javasolja mindkét lektor a kézirat közlését, akkor a folyóirat lektorálási elvei alapján folytatódik az eljárás.
• Ha az anonim lektor a tanulmány kéziratának a nagyobb átdolgozását kéri, akkor a szerző által javított kéziratot a főszerkesztő-helyettes ismét elküldi lektorálásra az anonim lektornak a második lektorálási körben a javításról készült szerzői összefoglalóval együtt.
• Ha a lektori vélemények alapján elutasítják a kéziratot, akkor a főszerkesztő értesíti a szerzőt a döntésről.
• Két pozitív lektori vélemény esetén a szerző javítja a kéziratot a lektori vélemények alapján, és a megadott határidőig feltölti a javított kéziratot az OJS-be, valamint (2026-tól) a válaszát a lektori véleményekre.
• Ha pozitív a lektorálás eredménye, a főszerkesztő-helyettes megtekinti a javított kéziratot és a választ a lektori véleményekre, majd továbbküldi a javított kéziratot az OJS-ben a Tanulmányok vagy a Műhely rovat szerkesztőjének.
• A rovatszerkesztő részletesen ellenőrzi a kézirat javítását a lektori vélemények alapján, ellenőrzi a szöveg szerkezetét, tartalmát, hivatkozásait és az irodalmakat, valamint a kéziratban megadott szerzői adatokat. Ha szükséges, konzultál a szerzővel. Ha a pozitív a rovatszerkesztői ellenőrzés eredménye, hozzárendeli az olvasószerkesztőt az OJS-ben az általa szerkesztett kézirathoz.
• A folyóirat vezetése dönt a kézirat elfogadásáról. A főszerkesztő értesíti a szerzőt, hogy elfogadták a kéziratot.
• Ha a rovatszerkesztő olyan dolgot tár fel ellenőrzéskor, amely a kézirat elutasítását eredményezheti (például nem létező irodalmak feltüntetését a kéziratban), értesíti a főszerkesztőt.
• A folyóirat vezetése megvizsgálja az ügyet, ha szükséges, konzultál a szerzővel, majd dönt a kézirat elfogadásáról vagy elutasításáról. 
• A főszerkesztő értesíti a szerzőt a kézirat elfogadásáról vagy elutasításáról.

A publikálás 2. szakasza a Szemle, a Kitekintő és a Mozaik rovatba benyújtott beszámolók és recenziók, valamint a Postaláda rovatba beérkezett olvasói levelek esetén:

• Ha pozitív a prelektorálás eredménye, akkor a főszerkesztő-helyettes a beszámolókat, a recenziókat és az olvasói leveleket lektorálásra küldi a Szemle, a Kitekintő, a Mozaik és a Postaláda rovat szerkesztőinek.
• A rovatszerkesztő lektorálja a kéziratot, részletesen ellenőrzi a kézirat szerkezetét, tartalmát, hivatkozásait és az irodalmakat, valamint a kéziratban megadott szerzői adatokat. Ha szükséges, konzultál a szerzővel. Ha a pozitív a rovatszerkesztői ellenőrzés eredménye, hozzárendeli az olvasószerkesztőt az OJS-ben az általa szerkesztett kézirathoz.
• A folyóirat vezetése dönt a kézirat elfogadásáról. A főszerkesztő értesíti a szerzőt, hogy elfogadták a kéziratot.
• Ha a rovatszerkesztő olyan dolgot tár fel lektoráláskor, amely a kézirat elutasítását eredményezheti (például nem létező irodalmak feltüntetését a kéziratban), értesíti a főszerkesztőt.
• A folyóirat vezetése megvizsgálja az ügyet, ha szükséges, konzultál a szerzővel, majd dönt a kézirat elfogadásáról vagy elutasításáról.
• A főszerkesztő értesíti a szerzőt a kézirat elfogadásáról vagy elutasításáról.

A publikálás 3. szakasza minden benyújtott kézirat esetén:

• Az olvasószerkesztő javítja a szöveg nyelvezetét, helyesírását és tipográfiáját.
• A folyóirat-menedzser ellenőrzi és előkészíti a megjelenésre a kéziratot, beépíti a szövegbe a beérkezés, az elfogadás és a publikálás dátumát, valamint a cikk DOI-ját, ellenőrzi az irodalmi tételekben a DOI-kat.
• A főszerkesztő elolvassa, ellenőrzi a szerkesztett kéziratokat, és ha szükséges, korrigálja őket, majd feltölti a cikkeket a technikai szerkesztőnek az InDesign-ban való szerkesztésre az OJS-be.
• A főszerkesztő a szerkesztett kéziratok alapján elküldi az absztraktokat, a címeket, a kulcsszókat angol nyelvi fordításra, a szerzői fordításokat ellenőrzésre a fordítónak.
• A fordító angol nyelvre fordítja az új számhoz tartozó anyagokat.
• Az idegen nyelvi lektor ellenőrzi a fordító munkáját.
• A jóváhagyott fordításokat a főszerkesztő elküldi a technikai szerkesztőnek.
• A technikai szerkesztő InDesign-ban megszerkeszti az új számot.
• A főszerkesztő elküldi a szerzőknek megtekintésre és jóváhagyásra írásuk megszerkesztett változatát megjelenés előtt.
• A főszerkesztő, a rovatszerkesztők, az olvasószerkesztő és a folyóirat-menedzser is ellenőrzik az új szám InDesign-ban megszerkesztett változatát.
• A szerkesztéssel párhuzamosan az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársa ellenőrzi megjelenés előtt a cikkek irodalomjegyzékét és a DOI-kat.
• A technikai szerkesztő javítja az új szám cikkeit a beérkezett észrevételek alapján, és jóváhagyásra elküldi a főszerkesztőnek.
• A technikai szerkesztő feltölti az új szám főszerkesztő által jóváhagyott változatát az OJS-be a megjelenésért felelős technikai szerkesztőnek.
• A megjelenésért felelős technikai szerkesztő előkészíti az új szám publikálását az OJS-ben, hozzáadja a pdf-ekhez a cikkek, valamint a szerzők adatait magyar és angol nyelven, majd a megjelenés állandó időpontjában élesíti az új számot.
• A technikai szerkesztő értesíti az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársát a megjelenésről, aki élesíti az új számban a DOI-kat.
• A főszerkesztő értesíti a szerzőket az új szám megjelenéséről.
• Az új szám megjelenéséről hír jelenik meg az ELTE OJS-ben az Értesítésekben, valamint a folyóirat Facebook-oldalán.
• A folyóirat könyvtáros munkatársa feltölti az új szám cikkeit az ELTE EDIT és az MTA REAL repozitóriumokba, valamint a cikkek adatait a MATARKA-ba és az MTMT-be.
• A folyóirat munkatársai elkészítik az olvasásra és hallgatásra szánt, valamint a tematikus cikkajánlókat az új szám alapján, és publikálják őket a folyóirat weboldalán.

III. A lektorálás folyamata

IV. Részlet az Anyanyelv-pedagógia folyóirat etikai nyilatkozatából (2026. 09. 10.)

„1. A szerzőkre vonatkozó etikai alapelvek […]

A szerzők

• […] saját kutatásukon alapuló tanulmányokat nyújtanak be, amelyek megfelelnek a felhasznált munkák jelölésére és hivatkozására vonatkozó szabályoknak, tartózkodva a plágium bármilyen formájától – a plágiumot a tudományos etika súlyos megsértésének tekintjük, és nem toleráljuk;
• megfelelően utalnak a kutatásban részt vevő további közreműködőkre;
• eredeti kéziratot nyújtanak be, amely más (digitális vagy nyomtatott) publikációban még nem jelent meg;
• […] csak eredeti eredményeken alapuló kéziratot nyújtanak be, nem már megjelent eredményeik átfogalmazását; részleges átfedés esetén megfelelően hivatkoznak korábbi publikációjukra;
• felelősek az MI-eszközök etikus használatáért;
• a 2026/3. számtól a kézirat végén egy külön bekezdésben kötelezően nyilatkoznak arról, hogy használtak-e MI-eszközt a cikk elkészítéséhez és a cikkben leírt kutatáshoz, ha használtak MI-eszközt, akkor az MI-eszköz nevének és verziószámának feltüntetésével megadják, hogy milyen célra használtak fel mesterséges intelligenciát;
• felelősek a kéziratban megjelenő tartalmak, adatok és az irodalmak hitelességéért;
• kutatótársaik munkáját méltányos és professzionális módon kezelik, elkerülve bárminemű személyes vagy támadó megfogalmazást;
• felelősek a kutatásukban használt adatok hitelességéért és pontosságáért;
• a kutatás támogatóit egyértelműen feltüntetik a folyóirat által megadott formátumban;
• maximálisan figyelembe veszik az Anyanyelv-pedagógia folyóirat szerzői útmutatóját, és a kéziratot ennek megfelelően készítik el, nyújtják be […].

2. A szerkesztőség tagjaira és a szerkesztésre vonatkozó etikai alapelvek […]

A szerkesztők

• […] biztosítják, hogy a kéziratokat méltányos, professzionális és egyenlő módon bírálják el, függetlenül a szerző(k) etnikai, vallási, nemzeti, nemi, korbeli vagy intézményi hovatartozásától;
• világosan meghatározzák és közzéteszik a bírálati szempontokat és a folyóiratnál alkalmazott eljárásrendet;
• felelősek a bírálati folyamat minőségéért, és biztosítják, hogy a benyújtott kéziratokat hozzáértő bírálók értékeljék kettős vak bírálati folyamat során;
• egyedüli felelősséget vállalnak a kéziratok elfogadásáért vagy elutasításáért;
• felelősek annak biztosításáért, hogy a folyóirat által alkalmazott eljárásokat, különösen a bírálati folyamatot semmilyen összeférhetetlenség ne befolyásolja;
• garantálják a szerzők és a bírálók anonimitását;
• biztosítják a szerzők és a bírálók anonimitását akkor is, ha a szerkesztőségnek olyan tagja tölt fel lektorálandó tanulmányt a folyóirat weboldalán, akinek van hozzáférése az ELTE OJS-ben a folyóirat weboldalához, akkor a kettős vak lektorálás érdekében az anonim kéziratot a főszerkesztő vagy a főszerkesztő-helyettes ímélben küldi el a lektoroknak, majd a lektorok ímélben küldik vissza az anonim lektori véleményt a főszerkesztőnek vagy a főszerkesztő-helyettesnek, aki az anonim lektori véleményeket feltölti az OJS-be, ahol megtekintheti őket a szerző […].

3. A bírálati folyamatra vonatkozó etikai alapelvek

A folyóiratban kizárólag lektorált írások jelenhetnek meg. A bírálati folyamatra és a bírálati folyamat minden résztvevőjére is érvényesek a folyóirat etikai alapelvei, a Core Practices of the Committee on Publication Ethics (COPE) és a Council of Science Editors ajánlásai.

Minden benyújtott kézirat prelektoráláson esik át a lektorálás előtt, amelyet a szerkesztőség vezetése (főszerkesztő, főszerkesztő-helyettes, folyóirat-menedzser) végez.

A prelektorálás fő szempontjai:

• A kézirat témájának a megfelelése a folyóirat szakmai profiljának.
• A kézirat műfajának a megfelelése a folyóirat szakmai profiljának, rovatainak.
• A kézirat stílusának a megfelelése a folyóirat szakmai profiljának és a kézirat (tanulmány, beszámoló, recenzió vagy olvasói levél) műfajának.
• A kézirat megfelelése a folyóirat szerzői útmutatójának.
• A plágium ellenőrzése.
• Az irodalmak hitelessége előzetes ellenőrzés alapján.

A folyóirathoz benyújtott tanulmányok a tudományos minőség garantálása érdekében kettős vak bírálati folyamaton mennek keresztül. Minden benyújtott kéziratot két bíráló, két szakember értékel. A szerzők és a bírálók között a szerkesztők közvetítenek minden információt és üzenetet. A bírálók személyét és a bírálatokat nem hozzák nyilvánosságra. A bírálati folyamat és a kettős vak lektorálás 2008 és 2024 között ímélek segítségével történt. 2025. januártól a bírálati folyamat az ELTE OJS-ben zajlik.

Összeférhetetlenség

• Ha szerkesztőségi tag a kézirat szerzője, nem vehet részt a kézirat bírálati, döntéshozatali és szerkesztési folyamatában.
• A kézirat anonim bírálói és a rovatszerkesztő mint szerkesztőségi lektor nem állhatnak családi, munkahelyi hierarchikus vagy üzleti kapcsolatban a cikk szerzőjével.
• Ha a szerkesztőségnek olyan tagja a benyújtott tanulmány szerzője, akinek van hozzáférése az ELTE OJS-ben a folyóirat weboldalához, akkor az anonim kéziratot a főszerkesztő vagy a főszerkesztő-helyettes ímélben küldi el a lektoroknak, majd a lektorok ímélben küldik vissza az anonim lektori véleményüket a főszerkesztőnek vagy a főszerkesztő-helyettesnek, aki az anonim lektori véleményeket feltölti az OJS-be, ahol megtekintheti őket a szerző.
• Ha a téma specialitása miatt szerkesztőségi tag a bíráló a kettős vak lektorálási eljárásban, akkor a kézirat megjelenéséig nem lehet hozzáférése a folyóirat weboldalához az ELTE OJS-ben, meg kell őrizni a bírálati folyamat kettős anonimitását.
• A beszámolók, ismertetők és olvasói levelek kéziratát a rovatszerkesztő is lektorálja. Ha a szerkesztőség tagja a beszámoló, ismertető vagy olvasói levél szerzője, akkor nem lehet a kézirat belső lektora, a szerkesztőség egy másik tagja végzi el a kézirat alapos lektorálását a prelektorálás után.
• A recenzió szerzője nem állhat családi, munkahelyi hierarchikus vagy üzleti kapcsolatban az ismertetett mű szerkesztőivel, szerzőivel.
• A folyóirat írásaiban és weboldalán hirdetés és reklám nem jelenhet meg.

Ha szerkesztőségi tag a kézirat szerzője vagy a cikkben ismertetett mű szerzője, a 2026/3. számtól a cikk tartalmazza a szerkesztőségi összeférhetetlenségi nyilatkozatot:

(Név), a cikk / a cikkben ismertetett mű szerzője az Anyanyelv-pedagógia folyóirat szerkesztőségében (a tisztség megnevezése), a kézirat elbírásában, a bírálati és a szerkesztési folyamatban, valamint a döntéshozatalban azonban nem vett részt. A kézirat bírálatát és szerkesztését független bírálók és szerkesztők végezték, így összeférhetetlenség nem áll fenn.

A kettős vak lektorálás és a belső lektorálás fő szempontjai:

• A téma megfelelése, a kézirat eredetisége és műfaja.
• A kézirat igazodása a folyóirat szerzői útmutatójához.
• A szöveg szerkezete.
• A szöveg tartalmának hitelessége.
• A bevezetés, a kifejtés, az érvelés, az összegzés megfelelő kidolgozása.
• A forrásjelölés hiánytalan és pontos feltüntetése.
• Az irodalmak hitelessége, megfelelése, korszerűsége.
• Az irodalmak és a hivatkozások összhangja.
• A kézirat stílusa, nyelvezete, helyesírása, tipográfiája.

Bírálati űrlapok […]

 

A bírálók

• felelősek azért, hogy csakis abban az esetben fogadják el a felkérést, ha rendelkeznek az ahhoz szükséges készségekkel és ismeretekkel, hogy megfelelően és objektíven bírálják el a kéziratot;
• jelzik a szerkesztő felé, ha tudomásuk van olyan szabálytalanságról vagy összeférhetetlenségről, amely az objektív és anonim bírálati folyamatot érintheti;
• elutasítják a kézirat lektorálását, ha nem jogosultak a kézirat bírálatára, ha bármilyen összeférhetetlenség áll fenn;
• a lektori felkérés elfogadásával vállalják, hogy betartják a folyóirat etikai és lektorálási alapelveit, szabályait;
• nem használhatnak a mesterséges intelligenciát lektori véleményük elkészítéséhez, nem tölthetik fel a kézirat szövegét MI-eszközbe;
• kizárólag az irodalom előzetes ellenőrzéséhez használhatnak MI-eszközt, de minden esetben humán ellenőrzést is végeznek;
• a megbeszélt határidőre készítik el bírálatukat világos és professzionális formában, tartva magukat a folyóirat eljárásrendjéhez, értékelésük minden elemét indokolva;
• olyan bírálatot készítenek, amely csak szakmai véleményt tartalmaz, nem szerepel benne személyes megjegyzés, megalázó vagy támadó fordulat;
• kiemelt figyelmet fordítanak a megfelelő hivatkozások hiányára a kéziratban;
• tájékoztatják a szerkesztőség vezetését, ha a tudományos vagy az etikai normák megsértésének a gyanúja áll fenn a kézirattal kapcsolatban;
• nem tehetnek olyan adatokat, információkat a lektori véleménybe, amelyek lehetővé teszik a lektor személyének az azonosítását;
• szigorúan bizalmasan kezelik a bírálatra kapott kéziratot.

4. A kézirat elfogadásának vagy elutasításának a feltételei

A kézirat elfogadásának a feltételei:

• A kézirat a prelektorálás eredménye alapján közölhető.
• A tanulmányt a kettős vak lektorálási eljárásban mindkét lektor közlésre alkalmasnak ítéli.
• A tanulmány a rovatvezető által végzett ellenőrzés alapján is közölhető.
• Az ismertető, a beszámoló és az olvasói levél a belső lektor, a rovatvezető alapos lektorálása alapján is közölhető.

A kézirat végleges elutasításának az okai:

• A kézirat témája nem illeszkedik a tudományos szakfolyóirat profiljához.
• A kézirat műfaja nem illeszkedik a tudományos szakfolyóirat profiljához.
• A kézirat stílusa nem illeszkedik a tudományos szakfolyóirat profiljához és a kézirat (tanulmány, beszámoló, recenzió vagy olvasói levél) műfajához. Ekkor a szerző beadhatja új cikként a kézirat átdolgozott változatát, de a kézirat újabb lektoráláson esik át.
• A szerző valamilyen tudományetikai vétséget követett el:
  • a kézirat publikálása más kiadónál vagy egyidejű benyújtása más kiadóhoz;
  • a szerző igazolt plágiumot követett el a kéziratban;
  • nem létező irodalom feltüntetése az irodalomjegyzékben;
  • létező irodalomra hivatkozva olyan adat, állítás közlése a kéziratban, amelyet a hivatkozott irodalom nem tartalmaz;
  • saját kutatásra hivatkozva, de saját kutatással nem igazolt adat, állítás közlése a kéziratban;
  • igazolható nem etikus, nem megfelelően dokumentált MI-használat.
• A tanulmány kettős vak lektorálásának az eredménye: egyik lektor sem tartja közlésre alkalmasnak a kéziratot; az egyik lektor nem tartja közlésre alkalmasnak, a másik lektor nagyobb átdolgozást javasol.
• A recenzió, beszámoló, olvasói levél belső lektorálásának az eredménye, hogy nem közölhető a kézirat.
• A szerző a lektor(ok) és a szerkesztőség által javítandónak ítélt kéziratot a megadott határidőig nem dolgozza át a lektori vélemény(ek) és a szerkesztőség javaslatai alapján. Ekkor a szerző beadhatja új cikként a kézirat átdolgozott változatát, de a kézirat újabb lektoráláson esik át.
• Ha a megjelenés után utólag derül ki olyan vétség, amely alapján elutasítandó a cikk, a szerkesztőség visszavonja a cikk közlését.

Ha az anonim lektor a tanulmány kéziratának a nagyobb átdolgozását kéri, akkor a szerző által javított kéziratot ismét elküldjük lektorálásra az anonim lektornak a második lektorálási körben a javításról készült szerzői összefoglalóval együtt.

A szerkesztőség harmadik lektort kér fel, ha a tanulmány kettős vak lektorálásának az eredménye: az egyik lektor nem tartja közlésre alkalmasnak a tanulmányt, a másik lektor kisebb átdolgozást javasol, vagy változatlan formában javasolja közlésre a kéziratot. Ha a harmadik lektor sem tartja közlésre alkalmasnak a tanulmányt, akkor a kéziratot a szerkesztőség végleg elutasítja.

A kézirat elutasításának az okai a szerzőnek biztosított javítási lehetőséggel:

• A kézirat nem igazodik a szerzői útmutatónak a formára, a tipográfiára és a cikk részeire vonatkozó előírásaihoz.
• A kézirat terjedelme nagymértékben eltér a szerzői útmutatóban megadott maximális vagy minimális terjedelemtől.
• A kéziratban megadott irodalmak és hivatkozások hitelesek, de az irodalmi tételek és a hivatkozások adatai pontatlanok, az irodalmak és a hivatkozások nincsenek összhangban egymással.
• A szerző nem adott a kézirathoz szerzői nyilatkozatot a mesterséges intelligencia használatáról (a 2026/3. számtól).

A plágiumkezelésre vonatkozó etikai alapelvek:

• Ha plágium gyanúja merül fel a kézirattal kapcsolatban, akkor a szerkesztőség alapos humán ellenőrzést végez a kézirattal kapcsolatban.
• Ha plágium igazolható a kéziratban, akkor a szerkesztőség elutasítja a kéziratot, és nem ad javítási lehetőséget a szerző(k)nek. Az elutasított kéziratot később sem lehet új kéziratként benyújtani.
• Ha a publikálás után derül ki igazolhatóan, hogy plágiumot követett el a szerző, akkor a szerkesztőség visszavonja a cikk publikálását.

A publikálás utáni szövegjavítás és a publikálás visszavonása

• A szerkesztőség a publikálás után utólag nem javít tipográfiai és nyelvhasználati hibákat.
• Ha a publikálás után derül ki igazolhatóan, hogy súlyos szakmai hiba van a publikált cikkben, akkor egy bizottság (főszerkesztő, főszerkesztő-helyettes, folyóirat-menedzser, rovatvezető) dönt arról, hogy visszavonja-e a cikket a publikálásból, vagy helyesbítést tesz közzé a cikkel kapcsolatban.
• Ha a publikálás után derül ki igazolhatóan, hogy valamilyen tudományetikai vétséget követett el a szerző, akkor a szerkesztőség visszavonja a cikk publikálását.

A szerző végleges kizárásának az okai a folyóiratban való publikálásból:

• Ha egy szerző kéziratát második alkalommal utasítja el a szerkesztőség bármilyen tudományetikai vétség miatt, akkor a szerkesztőség végleg kizárja a szerzőt a folyóiratban való publikálási lehetőségből. A döntés ellen a szerzőnek fellebbezési joga nincs.
• A szerkesztőség végleg kizárja a szerzőt a folyóiratban való publikálási lehetőségből akkor is, ha a szerzőnek az Anyanyelv-pedagógia folyóiratnál megjelent cikkét utólag kell visszavonni a publikálásból bármilyen ok miatt. A döntés ellen a szerzőnek fellebbezési joga nincs.

5. Az MI-eszközök etikus használata […]

• A 2026/3. számtól a szerző a kézirat végén egy külön bekezdésben köteles nyilatkozni arról, hogy használt-e MI-eszközt a cikk elkészítéséhez és a cikkben leírt kutatáshoz. Ha használt MI-eszközt, akkor az MI-eszköz nevének és verziószámának feltüntetésével kell megadni, hogy milyen célra használt fel mesterséges intelligenciát.

A nyilatkozatban a következő kötelezően választandó sablonmondatok szerepelhetnek:
A cikk elkészítéséhez nem használtam (egy szerző esetén) / nem használtunk (több szerző esetén) MI-eszközt.
A cikk elkészítéséhez a következő célokra használtam (egy szerző esetén) / használtunk (több szerző esetén) MI-eszközt: (kérjük pontosan megnevezni a feladatokat, az MI-eszköz nevét és verziószámát).

Ha a cikk témája egy vagy több kutatás eredményeinek a részletes leírása, akkor további két sablonmondatból is kell választani:
A cikkben leírt kutatás(ok)hoz nem használtam/használtunk/használtak MI-eszközt.
A cikkben leírt kutatás(ok)hoz a következő célokra használtam/használtunk/használtak MI-eszközt: (kérjük pontosan megnevezni a feladatokat, az MI-eszköz nevét és verziószámát).

• A szerzők a következő esetekben használhatnak MI-eszközt a kézirat elkészítéséhez:
  • a szakirodalom előzetes összegyűjtése a kézirat elkészítéséhez humán ellenőrzéssel;
  • a kézirat címéhez ötletjavaslatok generálása;
  • a cikkhez tartozó absztrakt, cím, kulcsszók lefordítása humán ellenőrzéssel;
  • az irodalmi adatok hitelességének a vizsgálata humán ellenőrzéssel;
  • a kézirat szövegrészletéhez stílusjavaslat generálása;
  • a kéziratban megjelenő képek, ábrák generálása a kéziratban megadott pontos forrásmegjelöléssel, az MI-eszköz megnevezésével.
• Tilos az MI által generált tartalmat saját szellemi munkaként, saját eredményként feltüntetni és benyújtani a kéziratban. Tudományetikai vétségnek minősül az MI-eszközök által generált eredmények vagy tartalom (szöveg, kép, hang, adat) forrásmegjelölés nélküli átvétele, azaz saját szellemi alkotómunka eredményeként való bemutatása. Ha ezt igazolja a lektor vagy a szerkesztőség ellenőrzése, akkor a szerkesztőség végleg elutasítja a kéziratot. Az elutasított cikket később sem lehet új kéziratként benyújtani.
• A szerkesztőség munkatársai és a bírálók az alább megadott módon használhatnak MI-eszközt:
  • A szerkesztőség vezetése a kézirat plágium-ellenőrzéséhez az Eötvös Loránd Tudományegyetem által biztosított Turnitin plágium-ellenőrző szoftvert használja. Plágium gyanúja esetén humán ellenőrzést is végez.
  • A szerkesztőség tagjai és a bírálók nem tölthetik fel a kézirat szövegét MI-eszközbe.
  • A szerkesztőség tagjai a szakirodalom hitelességének az előzetes vizsgálatához és a fordításhoz használhatnak MI-eszközt, de humán ellenőrzés is minden esetben szükséges.
• A bírálók nem használhatnak MI-eszközt lektori véleményük elkészítéséhez, nem tölthetik fel a kézirat szövegét MI-eszközbe.
• A bírálók kizárólag az irodalom előzetes ellenőrzéséhez használhatnak MI-eszközt, de minden esetben humán ellenőrzés is szükséges.
• Ha a szerkesztőség munkatársai és a bírálók MI-eszközt használnak, felelősek az MI-eszköz etikus használatáért. […]”

V. A cikkben publikált megjelenési adatok

• A beérkezés dátuma: a kézirat benyújtásának az időpontja a folyóirat weboldalán.
• Az elfogadás dátuma:
  • a 2024/4. szám és a 2026/1. szám között a szakmai lektorálás után a kézirathoz a rovatszerkesztő hozzárendelésének és az elsődleges szerkesztőségi döntésnek az időpontja;
  • a 2026/2. számtól a szakmai lektorálás és a rovatszerkesztő ellenőrzése után a kézirathoz az olvasószerkesztő hozzárendelésének és a szerkesztőségi döntésnek az időpontja.

• A megjelenés dátuma: a cikk megjelenésének az időpontja a folyóirat weboldalán.