Szerzői útmutató

AZ ANYANYELV-PEDAGÓGIA FOLYÓIRAT SZERZŐINEK FIGYELMÉBE

Ellenőrző lista a kézirat benyújtásához

A kézirat benyújtása előtt kérjük ellenőrizni, hogy a benyújtandó kézirat mindenben megfelel-e az ellenőrző listában szereplő elvárásoknak. Az ellenőrző listát részletesen a szerzői útmutató értelmezi.

Részletes ellenőrző lista:

• A beküldött anyagot korábban nem publikálták, és jelenleg nem áll elbírálás alatt más kiadónál.
• A kézirat mindenben megfelel az etikai nyilatkozatnak.
• A szöveg tartalma, stílusa és formája megfelel a szerzői útmutatónak.
• A kézirat tartalmazza a publikálandó szerzői adatokat (név, munkahely magyar és angol nyelven, munkahely települése, hivatalos ímélcím, ORCID-azonosító).
• A tanulmány kéziratát két példányban tölti fel a szerző a Tanulmányok és a Műhely rovatba. Az egyik példány minden adatot tartalmaz, amelyet az útmutató kér. A másik anonim, a szerző nevét nem tartalmazó példányban nincs olyan adat sem a fájlnévben, sem a szövegben, sem a Word beállítási tulajdonságaiban, amely alapján azonosítani lehet a szerzőt.
• A kézirat tartalmazza az írás címét magyar és angol nyelven.
• Minden rovatba beadott kézirat tartalmaz 5 kulcsszót magyar és angol nyelven.
• Ha Tanulmányok vagy a Műhely rovatba készült a tanulmány, akkor a kézirat része a magyar és angol nyelvű, 1600–2000 karakternyi absztrakt is.
• Ha az írás műfaja ismertető, akkor külön fájlban jó minőségű borítókép vagy a honlapról képernyőkép is kapcsolódik hozzá .jpg formátumban.
• Ha az írás műfaja konferenciabeszámoló vagy kutatási beszámoló, és tartalmaz fotót, akkor a kézirathoz külön fájlban kapcsolódik a jó minőségű fotó .jpg formátumban.
• A kézirat szövege Microsoft Word-formátumban, az ábrák külön fájlban .jpg- vagy Excel-formátumban vannak.
• A hivatkozások és az irodalomjegyzék a szerzői útmutató szerint készültek.
• A szöveg nem tartalmaz más forrásból származó szövegrészlet(ek)et idézés és hivatkozás nélkül.
• Az irodalomjegyzék csak létező irodalmakat tartalmaz.
• Minden hivatkozáshoz tartozik tétel az irodalomban.
• Az irodalom csak olyan tételeket tartalmaz, amelyekre hivatkozik a szöveg.
• Ahol rendelkezésre áll, ott az irodalmi tétel tartalmazza a forrás DOI-azonosítóját.
• Amely irodalomnak nincs DOI-azonosítja, és az irodalomnak van URL-címe, ezt tartalmazza az irodalmi tétel, valamint a letöltés dátumát.

A szerkesztőség a következő esetekben utasítja el a kéziratot:

• A témája vagy a műfaja nem illeszkedik a folyóirat profiljához.
• A kézirat nem felel meg az ellenőrző listának.
• A kézirat nem felel meg a szerzői útmutatónak.
• A Turnitin plágium-ellenőrző szoftverrel végzett vizsgálat olyan, más forrásból származó szövegrészlet(ek)et jelez, amely(ek)et nem idéz a szerző, és nincs hivatkozás a forrásra a szövegben, és ezt a humán ellenőrzés is igazolja.
• A kézirat nem létező irodalmakat tartalmaz.
• A tanulmány kettős vak lektoráláson esik át, és az egyik vagy mindkét lektor nem tartja közlésre alkalmasnak a kéziratot.
• A lektor(ok) által javítandónak ítélt kéziratot a szerző a megadott határidőig nem dolgozza át a lektori vélemény(ek) alapján.

SZERZŐI ÚTMUTATÓ

A kézirat útja

Az Anyanyelv-pedagógia folyóiratban elsősorban elméleti tanulmányok, kutatási összefoglalók, ismertetők, tudományos eseményekről szóló beszámolók, valamint gyakorlati jellegű írások (például feladatsorok, óratervezetek, projektleírások) jelennek meg. A közlésre szánt kézirat eddig még nem publikált – jelenleg más folyóiratnál elbírálás alatt sem levő –, eredeti írásmű lehet. A kézirat többlépcsős folyamatban jut el a beadástól a megjelenésig.

A beérkezett tanulmányokat a lektorok bírálják el anonim módon, és a szerkesztőség dönt az elfogadásról vagy az elutasításról. A folyóiratban csak olyan tanulmányok jelenhetnek meg, amelyeket mindkét lektor közlésre javasolt a kettős vak lektorálási eljárásban. A részletes bírálati űrlap itt tölthető le. A recenzió, a beszámoló és az olvasói levél műfajú írások belső lektoráláson esnek át.

A szerző köteles a kézirat javítását a megadott határidőig elvégezni a lektori vélemények és a szerkesztőség javaslatai alapján. A javított kézirattal együtt a lektori véleményekre adott válaszát is feltölti az OJS-be a Felülvizsgálat nevű helyre egy külön fájlban, ebben összegzi, hogy mit és hogyan javított a kéziratban.

A kézirat beadása

A kéziratokat a folyóirat weboldalán keresztül lehet beadni, figyelembe véve a folyóirat adatvédelmi, etikai, szerzői jogi és publikálási nyilatkozatát, a szerzői útmutatót.

A kézirat benyújtásának a folyamata:

• Regisztráció a folyóirat weboldalán: https://ojs.elte.hu/anyanyelv-pedagogia
• Bejelentkezés a folyóirat weboldalán: https://ojs.elte.hu/anyanyelv-pedagogia
• Belépés a Kézirat beadása menüpontba a folyóirat weboldalán: https://ojs.elte.hu/anyanyelv-pedagogia
• A szerző és a mű adatainak a kitöltése a weboldalon
• A kézirat és a csatolmányok feltöltése a weboldalon

A kézirat terjedelme

A kéziratok terjedelme (karakter szóközökkel) eltérő a különböző rovatokban és a cikk műfajától függően:

• Tanulmányok rovat: tanulmány 25000–45000 karakter
• Műhely rovat: tanulmány 20000–40000 karakter
• Szemle rovat: recenzió 10000–20000 karakter
• Kitekintő rovat: beszámoló kutatásról, képzésről, kutatócsoport, szervezet bemutatása 10000–30000 karakter; recenzió és konferenciabeszámoló 10000–20000 karakter
• Mozaik rovat: beszámoló kutatásról, képzésről, kutatócsoport, szervezet bemutatása 10000–30000 karakter; recenzió és konferenciabeszámoló 10000–20000 karakter
• Postaláda rovat: 4000–10000 karakter

A szerző adatai

Kérjük, hogy a kézirat benyújtásakor adják meg a következő adatokat a folyóirat weboldalán: a szerző neve, a kézirat címe, a tervezett rovat neve, ahol megjelentetni szeretné a cikket, a szerző munkahelyének a megnevezése (magyar és angol nyelven), a munkahely települése (nyugdíjasoknál a korábbi munkahely), a szerző ORCID-azonosítója. Ha nem rendelkezik ORCID-azonosítóval, kérjük, a kézirat beadása előtt regisztráljon az ORCID oldalán, és itt töltse fel a főbb adatait is:  https://orcid.org/register

A tanulmány tartalma a Tanulmányok és a Műhely rovatban

Egy Word-fájlban:

• a szerző neve,
• az írás címe magyarul és angolul,
• a tanulmány szövege fejezetekre bontva (például Bevezetés…, Összegzés), hivatkozásokkal,
• irodalom,
• publikálandó szerzői adatok: név, munkahely neve (magyar és angol nyelven), települése, hivatalos ímélcím, ORCID-azonosító,
• absztrakt (1600–2000 karakter) és 5 kulcsszó szűkülő fogalmi körök szerint magyar és angol nyelven egyaránt (az első kulcsszó a tudományág, a fő tudományterület megnevezése, például: nyelvtudomány, anyanyelv-pedagógia, irodalompedagógia, pedagógia, pszichológia stb.).

Csatolmányok külön-külön fájlban (a szövegben jelölve az ábra helyét, számát és címét):

• ábra .doc- vagy .jpg-formátumban,
• diagram szerkeszthető Excel- vagy szerkeszthető Word-formátumban,
• fotó .jpg-formátumban,
• melléklet (például óraterv) Wordben.

 Az ismertető tartalma a Szemle és a Kitekintő rovatban

Egy Word-fájlban:

• az ismertetett könyv, folyóirat vagy honlap neve, adatai (szerző/főszerkesztő neve, cím, kiadó neve, kiadó helye, megjelenés éve, könyvnél oldalterjedelem),
• az ismertető szerzője által adott alcím magyar és angol nyelven,
• az ismertető szövege,
• irodalom,
• 5 kulcsszó szűkülő fogalmi körök szerint magyar és angol nyelven egyaránt (az első kulcsszó a tudományág, a fő tudományterület megnevezése, például: nyelvtudomány, anyanyelv-pedagógia, irodalompedagógia, pedagógia, pszichológia stb.).
• publikálandó szerzői adatok: név, munkahely neve (magyar és angol nyelven), települése, hivatalos ímélcím, ORCID-azonosító.

Csatolmány külön fájlban:

• jó minőségű borítókép vagy a honlapról képernyőkép .jpg formátumban (több ábra esetén kérjük jelölni a helyet, a sorszámot és az ábra címét a szövegben).

A beszámoló tartalma a Kitekintő és a Mozaik rovatban

Egy Word-fájlban:

• a szerző neve,
• a cikk címe magyar és angol nyelven,
• a szöveg (hivatkozásokkal, ha vannak),
• irodalom (ha van),
• 5 kulcsszó szűkülő fogalmi körök szerint magyar és angol nyelven (az első kulcsszó a tudományág, a fő tudományterület megnevezése, például: nyelvtudomány, anyanyelv-pedagógia, irodalompedagógia, pedagógia, pszichológia stb.).
• publikálandó szerzői adatok: név, munkahely neve (magyar és angol nyelven), települése, hivatalos ímélcím, ORCID-azonosító.

Csatolmányok külön-külön fájlban (a szövegben jelölve a helyet, a sorszámot és az ábracímet):

• fotó .jpg-formátumban.

 Az olvasói levél tartalma a Postaláda rovatban

Egy Word-fájlban:

• a szerző neve,
• a cikk címe magyar és angol nyelven,
• a levél szövege (megszólítás, törzsszöveg, elbúcsúzás, dátum, a szerző neve, munkahelye és beosztása, ha vannak, hivatkozások a szövegben),
• irodalom (ha van),
• 5 kulcsszó szűkülő fogalmi körök szerint magyar és angol nyelven egyaránt (az első kulcsszó a tudományág, a fő tudományterület megnevezése, például: nyelvtudomány, anyanyelv-pedagógia, irodalompedagógia, pedagógia, pszichológia stb.).
• publikálandó szerzői adatok: név, munkahely neve magyar és angol nyelven, települése, hivatalos ímélcím, ORCID-azonosító.

Csatolmányok külön-külön fájlban (a szövegben jelölve a helyet, a sorszámot és az ábracímet):

• fotó .jpg-formátumban.

Videófelvétel (bármely rovatban)

Bármely rovatban lehet videófelvételt kapcsolni a cikkhez, a videót egy külön fájlban, .wmv, .avi vagy .mov formátumban kérjük feltölteni egy külső megosztható weboldalra, és a letöltés linkjét, valamint a videó címét kérjük megadni.

A kézirat formája

A kéziratokat Microsoft Word-formátumban, .doc fájlban kérjük feltölteni.

• Betűtípus: Arial, normál térköz, 10-es betűméret.
• Sorköz: 1,5, mindegyik oldalon 2,5 cm margó.
• Cím: középre igazítva, fölötte a szerző(k) neve középre igazítva (több szerző esetén nagykötőjellel összekapcsolva).
• Az alcímek, fejezetcímek jelzése: a címhierarchia jelölése félkövér decimális számokkal (1. Elsőrendű; 1.1. Másodrendű; 1.1.1. Harmadrendű alcím).
• A bekezdés jelölése nem beljebb húzással, hanem sorkihagyással történik.
• Kiemelés a szövegben: nyelvi adatok, rövid példák, címek dőlt betűvel. Nem támogatjuk a tartalmi kiemelést félkövér betűvel. A hosszabb szöveges példákat nem dőlt, hanem normál betűvel, a teljes bekezdés beljebb húzásával kérjük megadni.
• Beállítások a szövegben: nem lehet automatikus elválasztás, oldalszámozás, sem egyéb automatikus beállítás, stílusformázás a szövegben.

A táblázatok és az ábrák formája

A szerkeszthető táblázatokat a szövegben kérjük. Az ábrákat, a diagramokat, a fotókat egyenként külön-külön fájlban kérjük csatolni (fájlnévben jelölve a számukat). Az ábra címét nem a diagram tartalmazza, hanem a szövegben jelenik meg. Csak olyan táblázat, ábra csatolható, amelyre hivatkoznak a szövegben. A táblázatokat és az ábrákat folyamatos számozással kell ellátni, és mindegyiknek legyen címe. A táblázat száma és címe a táblázat fölött, az ábra száma és címe az ábra alatt helyezkedik el a szövegben középre rendezve, Arial 10, dőlt betűtípussal. Külön sorszámmal jelöljük a táblázatokat, és külön az egyéb ábrákat.

                                                                        1. táblázat
                                                   A kísérlet résztvevőinek adatai
                                                                       Táblázat

                                                                       Ábra
                                                                     1. ábra
                         A tanári megnyilatkozások típusainak száma a tanári beszédfordulókban

A táblázatok és a diagramok betűtípusa is Arial, a betűméret az olvashatósághoz igazodik. A táblázat fejlécében a feliratok nagy kezdőbetűsek. Az ábrát tartalmazó fájl neve utaljon a szerző nevére és az ábra számára (Varga_1_tablazat, Varga_1_abra). A más szerzőktől származó ábrák forrását kérjük feltüntetni az ábra címében hivatkozással. Csak olyan fotók közölhetők a folyóiratban, amelyekhez a szerző, a jogtulajdonos, a fotón szereplő személyek vagy törvényes képviselőik hozzájárultak.

A hivatkozások formája

A szövegben történő hivatkozás tartalmazza a szerző(k) vagy szerkesztő(k) családnevét, a mű megjelenésének évszámát, valamint ha nem teljes könyvre, hosszabb fejezetre hivatkozunk, vagy idézetet jelöl a hivatkozás, akkor a hivatkozott rész lapszámát is: (Szemere 1968), (Szemere 1968: 176).

Legfeljebb két társszerzőt lehet megnevezni a hivatkozásban, nagykötőjellel összekapcsolva a családneveket. Kettőnél több szerzőnél az et al. kifejezést használjuk: (Lukács–Pléh 2015), (Adamik et al. 2004).

Több hivatkozás felsorolásakor a tételek között pontosvessző van, a sorrendet a megjelenés éve határozza meg: (Szemere 1968; Tátrai 2017; Boronkai 2022).

Ugyanannak a szerzőnek több művére is utalhatunk egyetlen hivatkozásban, az évszám szerint időrendben, az azonos években megjelent műveket a, b, c betűvel jelölve: (Bárczi 1951a, 1951b, 1963).

A szerző nélküli internetes forrásokra zárójelben levő arab számokkal hivatkozunk: (1), (1; 2).

Az irodalomjegyzék formája

Az Irodalom című részben csak azokat a tételeket lehet felsorolni, amelyekre a szövegben hivatkoznak. A tételeket betűrendben, függő bekezdéssel kérjük megadni a minták szerint, a szerzők nevét nem lehet rövidíteni, nem kell kiemelni. A bibliográfiai tételek formája: Ariel 10-es betűtípus, 1,5-es sorköz, függő behúzás (mértéke 1,25 cm). Egy adott irodalmi tétel adatait pont választja el egymástól. Az internetes forrásoknál akkor kérjük a letöltés linkjét és a letöltés idejét megadni, ha az irodalomnak nincs DOI-azonosítója. A letöltés idejének formátuma: (2025. szeptember 10.)

Ha az adott irodalmi tétel megtalálható a Crossref rendszerében, akkor meg kell adni a tétel DOI-azonosítóját a minták szerint. Ebben az esetben az internetes forrásoknál nem szükséges sem a letöltés linkje, sem a letöltés ideje. A következő oldalon lehet ellenőrizni, hogy az adott irodalmi tételnek van-e, és ha igen, mi a DOI-azonosítója: https://apps.crossref.org/SimpleTextQuery

Kérjük a szerzőket, hogy az Anyanyelv-pedagógia folyóiratnak a DOI-azonosítóval ellátott cikkeire is úgy hivatkozzanak, hogy az Irodalomban a cikk adatai végén linkként tüntessék fel a DOI-azonosítót. 

Könyvek

Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Acél Petra 2004. Retorika. Osiris Kiadó. Budapest.
Brown, Roger 1973. A first language: the early stages. Harvard University Press. Cambridge. https://doi.org/10.4159/harvard.9780674732469
Lukács Ágnes – Pléh Csaba 2015. Pszicholingvisztika 1–2. Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Szemere Gyula 1968. A magyar nyelvtan tanítása. Tankönyvkiadó. Budapest.

Gyűjteményes kötet

Burleson, Brant R. (ed.) 1996. Communication Yearbook 19. Sage Publications. Thousand Oaks – London.
Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) 2018. A magyar nyelvtörténet kézikönyve. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Szende Aladár 1996. Nyelvtanórák az „érzelmek iskolájában”. In: V. Raisz Rózsa (szerk.) Anyanyelv és iskola az ezredfordulón. XII. Anyanyelv-oktatási napok. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 326–331.
Tátrai Szilárd 2017. Pragmatika. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. Osiris Kiadó. Budapest. 899–1058.

Folyóiratcikk

Minden folyóiratcikknél kérjük arab számmal feltüntetni az évfolyamot, a lapszámot és az oldalszámot, valamint a DOI-azonosítót is a minta szerint, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak.

Bárczi Géza 1950a. A magyar nyelvtörténet korszakai. Magyar Nyelv 46(1): 1–8.
Boronkai Dóra 2022. Játékalapú tanulás és anyanyelvi nevelés az alsófokú pedagógusképzésben. Anyanyelv-pedagógia 15(3): 36–49. https://doi.org/10.21030/anyp.2022.3.3
Cordes, Anne-Kristin – Egert, Franziska – Hartig, Fabienne 2023. Fostering Child Language with Short-Term Digital Storybook Interventions. Zeitschrift für Entwicklungspsychologie und Pädagogische Psychologie 55(4): 155–168. https://doi.org/10.1026/0049-8637/a000264
Kiss Jenő 2017. A magyar nyelvtörténet korszakolásának kérdésköréhez. Magyar Nyelv 113(2): 129–145. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2017.2.129

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Anyanyelv-pedagógia folyóirat minden cikke kapott DOI-azonosítót 2008-ig visszamenőleg (a Postaláda rovat kivételével), amelyeket az új weboldal archívumában találnak meg. A folyóirat cikkeinek idézésekor a DOI-azonosítót is fel kell tüntetni.

Ismeretlen szerzőjű internetes forrás

Az ismeretlen szerzőjű internetes forrásokat az irodalomjegyzék végén, a betűrendes tételek után, egy sort kihagyva szükséges megadni.

(1) Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára. https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_gimn_9_12_evf (2024. szeptember 20.)
(2) Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat. https://magyartanar.s3.mediacenter.hu/ (2024. szeptember 20.)

További tartalmi és formai javaslatok

Kérünk az írásoknak témajelölő címet adni, nem támogatjuk a felhívó reklámcímeket. Javasoljuk elkerülni a túlságosan hosszú főcímet, a főcímhez tartozó további alcímet. A kéziratban kért decimális számozás nem jelenik meg a publikált cikkben, a címhierarchiát a publikált szövegben a címek betűmérete, betűtípusa és színe mutatja.

                                                                            Főcím (kék színű, félkövér)

Első rendű alcím (kék színű, félkövér)
Szöveg, szöveg, szöveg

Második rendű alcím (fekete színű, félkövér)
Szöveg, szöveg, szöveg

Harmadik rendű alcím (fekete színű, dőlt betűs)
Szöveg, szöveg, szöveg

Műfajtól függetlenül minden írásban javasolunk arányos bevezető, kifejtő és összegző részt. Nem támogatjuk a szövegben a személyes hangnemű megjegyzéseket, a sok 1. személyű formát. Objektív tudományos stílus alkalmazását kérjük. Nem célszerű egymondatos bekezdéseket nyitni a szövegben. A felsorolásokat gondolatjellel jelöljük. A támogatók megnevezése és (ha feltétlenül szükséges) a köszönetnyilvánítás a kézirat utolsó bekezdésében kap helyet, ez a bekezdés sorkihagyással különül el a főszövegtől. A cikkekben nem lehet alkalmazni se lábjegyzetet, se végjegyzetet. A tartalmát a szövegbe kérjük beépíteni.

A folyóiratban megjelenő írások mind tartalmukkal, mind formájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a folyóirat teljesíthesse küldetését. A folyóirat célja az anyanyelv-pedagógiai kutatások támogatása, valamint az anyanyelvi nevelés fejlesztésének az ösztönzése Magyarországon és a határainkon túl.