Guide for authors

AZ ANYANYELV-PEDAGÓGIA FOLYÓIRAT SZERZŐINEK FIGYELMÉBE

Ellenőrző lista a kézirat benyújtásához

A kézirat benyújtása előtt kérjük ellenőrizni, hogy a benyújtandó kézirat mindenben megfelel-e az ellenőrző listában szereplő elvárásoknak. Az ellenőrző listát részletesen a szerzői útmutató értelmezi. Azokat a kéziratokat, amelyek nem felelnek meg az ellenőrző listának és a szerzői útmutatónak, nem fogadja el a szerkesztőség.

SZERZŐI ÚTMUTATÓ

A kézirat útja

Az Anyanyelv-pedagógia folyóiratban elsősorban elméleti tanulmányok, kutatási összefoglalók, ismertetők, tudományos eseményekről szóló beszámolók, valamint gyakorlati jellegű írások (például feladatsorok, óratervezetek, projektleírások) jelennek meg. A közlésre szánt kézirat eddig még nem publikált – jelenleg más folyóiratnál elbírálás alatt sem levő –, eredeti írásmű lehet. A kézirat többlépcsős folyamatban jut el a beadástól a megjelenésig.

A beérkezett kéziratokat lektorok bírálják el anonim módon, és a szerkesztőség dönt az elfogadásról vagy az elutasításról. A folyóiratban csak lektorált írások jelenhetnek meg.

A kézirat beadása

A kéziratokat a folyóirat weboldalán keresztül lehet beadni, figyelembe véve a folyóirat adatvédelmi, etikai, szerzői jogi és publikálási nyilatkozatát, a szerzői útmutatót.

A kézirat benyújtásának a folyamata

A kézirat terjedelme

A kéziratok terjedelme (karakter szóközökkel) eltérő a különböző rovatokban és a cikk műfajától függően:

A szerző adatai

Kérjük, hogy a kézirat benyújtásakor adják meg a következő adatokat a folyóirat weboldalán: a szerző neve, a kézirat címe, a tervezett rovat neve, ahol megjelentetni szeretné a cikket, a szerző munkahelyének a megnevezése, a munkahely települése (nyugdíjasoknál a korábbi munkahely), a szerző ORCID-azonosítója. Ha nem rendelkezik ORCID-azonosítóval, kérjük, a kézirat beadása előtt regisztráljon az ORCID oldalán: https://orcid.org/register

A tanulmány tartalma a Tanulmányok és a Műhely rovatban

Egy Word-fájlban:

Csatolmányok külön-külön fájlban (a szövegben jelölve az ábra helyét, számát és címét):

 A tanulmány tartalma a Kitekintő rovatban

Egy Word-fájlban:

Csatolmányok külön-külön fájlban (a szövegben jelölve a helyet, a sorszámot és az ábracímet):

Az ismertető tartalma a Szemle és a Kitekintő rovatban

Egy Word-fájlban:

Csatolmány külön fájlban:

A beszámoló tartalma a Kitekintő és a Mozaik rovatban

Egy Word-fájlban:

Csatolmányok külön-külön fájlban (a szövegben jelölve a helyet, a sorszámot és az ábracímet):

 Az olvasói levél tartalma a Postaláda rovatban

Egy Word-fájlban:

Csatolmányok külön-külön fájlban (a szövegben jelölve a helyet, a sorszámot és az ábracímet):

Bármely rovatban lehet videófelvételt kapcsolni a cikkhez, a videót egy külön fájlban, .wmv, .avi vagy .mov formátumban kérjük feltölteni egy külső megosztható weboldalra, és a letöltés linkjét, valamint a videó címét kérjük megadni.

A kézirat formája

A kéziratokat Microsoft Word-formátumban, .doc fájlban kérjük feltölteni.

A táblázatok és az ábrák formája

A szerkeszthető táblázatokat a szövegben kérjük. Az ábrákat, a diagramokat, a fotókat egyenként külön-külön fájlban kérjük csatolni (fájlnévben jelölve a számukat). Az ábra címét nem a diagram tartalmazza, hanem a szövegben jelenik meg. Csak olyan táblázat, ábra csatolható, amelyre hivatkoznak a szövegben. A táblázatokat és az ábrákat folyamatos számozással kell ellátni, és mindegyiknek legyen címe. A táblázat száma és címe a táblázat fölött, az ábra száma és címe az ábra alatt helyezkedik el a szövegben középre rendezve, Arial 10, dőlt betűtípussal. Külön sorszámmal jelöljük a táblázatokat, és külön az egyéb ábrákat.

                                                                        1. táblázat
                                                   A kísérlet résztvevőinek adatai
                                                                       Táblázat

                                                                       Ábra
                                                                     1. ábra
                         A tanári megnyilatkozások típusainak száma a tanári beszédfordulókban

A táblázatok és a diagramok betűtípusa is Arial, a betűméret az olvashatósághoz igazodik. A táblázat fejlécében a feliratok nagy kezdőbetűsek. Az ábrát tartalmazó fájl neve utaljon a szerző nevére és az ábra számára (Varga_1_tablazat, Varga_1_abra). A más szerzőktől származó ábrák forrását kérjük feltüntetni az ábra címében hivatkozással. Csak olyan fotók közölhetők a folyóiratban, amelyekhez a szerző, a jogtulajdonos, a fotón szereplő személyek vagy törvényes képviselőik hozzájárultak.

A hivatkozások formája

A szövegben történő hivatkozás tartalmazza a szerző(k) vagy szerkesztő(k) családnevét, a mű megjelenésének évszámát, valamint ha nem teljes könyvre, hosszabb fejezetre hivatkozunk, vagy idézetet jelöl a hivatkozás, akkor a hivatkozott rész lapszámát is: (Szemere 1968), (Szemere 1968: 176).

Legfeljebb két társszerzőt lehet megnevezni a hivatkozásban, nagykötőjellel összekapcsolva a családneveket. Kettőnél több szerzőnél az et al. kifejezést használjuk: (Lukács–Pléh 2015), (Adamik et al. 2004).

Több hivatkozás felsorolásakor a tételek között pontosvessző van, a sorrendet a megjelenés éve határozza meg: (Szemere 1968; Tátrai 2017; Boronkai 2022).

Ugyanannak a szerzőnek több művére is utalhatunk egyetlen hivatkozásban, az évszám szerint időrendben, az azonos években megjelent műveket a, b, c betűvel jelölve: (Bárczi 1951a, 1951b, 1963).

A szerző nélküli internetes forrásokra zárójelben levő arab számokkal hivatkozunk: (1), (1; 2).

Az irodalomjegyzék formája

Az Irodalom című részben csak azokat a tételeket lehet felsorolni, amelyekre a szövegben hivatkoznak. A tételeket betűrendben, függő bekezdéssel kérjük megadni a minták szerint, a szerzők nevét nem lehet rövidíteni, nem kell kiemelni. A bibliográfiai tételek formája: Ariel 10-es betűtípus, 1,5-es sorköz, függő behúzás (mértéke 1,25 cm). Egy adott irodalmi tétel adatait pont választja el egymástól. Az internetes forrásoknál a letöltés linkjét és a letöltés idejét is kérjük megadni.

Ha az adott irodalmi tétel megtalálható a Crossref rendszerében, akkor meg kell adni a tétel DOI-azonosítóját is a minták szerint. A következő oldalon lehet ellenőrizni, hogy az adott irodalmi tételnek van-e, és ha igen, mi a DOI-azonosítója: https://apps.crossref.org/SimpleTextQuery

Könyvek

Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Acél Petra 2004. Retorika. Osiris Kiadó. Budapest.
Brown, Roger 1973. A first language: the early stages. Harvard University Press. Cambridge. https://doi.org/10.4159/harvard.9780674732469
Lukács Ágnes – Pléh Csaba 2015. Pszicholingvisztika 1–2. Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Szemere Gyula 1968. A magyar nyelvtan tanítása. Tankönyvkiadó. Budapest.

Gyűjteményes kötet

Burleson, Brant R. (ed.) 1996. Communication Yearbook 19. Sage Publications. Thousand Oaks – London.
Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) 2018. A magyar nyelvtörténet kézikönyve. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Szende Aladár 1996. Nyelvtanórák az „érzelmek iskolájában”. In: V. Raisz Rózsa (szerk.) Anyanyelv és iskola az ezredfordulón. XII. Anyanyelv-oktatási napok. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 326–331.
Tátrai Szilárd 2017. Pragmatika. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. Osiris Kiadó. Budapest. 899–1058.

Folyóiratcikk

Bárczi Géza 1950a. A magyar nyelvtörténet korszakai. Magyar Nyelv 46: 1–8.
Boronkai Dóra 2022. Játékalapú tanulás és anyanyelvi nevelés az alsófokú pedagógusképzésben. Anyanyelv-pedagógia 3. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=970 (2023. december 15.) https://doi.org/10.21030/anyp.2022.3.3
Gósy Mária – Gyarmathy Dorottya 2018. A beszédindulás késésének hatása a beszédfeldolgozásra. Beszédkutatás 26: 186–219.
van der Sande, Lisa – van Steensel, Roel – Fikrat-Wevers, Suzanne – Arends, Lidia 2023. Effectiveness of interventions that foster reading motivation: A meta-analysis.Educational Psychology Review 35(1): 21. https://doi.org/10.1007/s10648-023-09719-3

Ismeretlen szerzőjű internetes forrás

Az ismeretlen szerzőjű internetes forrásokat az irodalomjegyzék végén, a betűrendes tételek után, egy sort kihagyva szükséges megadni.

(1) Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára. https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_gimn_9_12_evf (2024. szeptember 20.)
(2) Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat. https://magyartanar.s3.mediacenter.hu/ (2024. szeptember 20.)

További tartalmi és formai javaslatok

Célszerű az írásoknak témajelölő címet adni, nem támogatjuk az erősen felhívó reklámcímeket. Javasoljuk kerülni a túlságosan hosszú főcímet, a főcímhez tartozó további alcímet. A kéziratban kért decimális számozás nem jelenik meg a publikált cikkben, a címhierarchiát a publikált szövegben a címek betűmérete, betűtípusa és színe mutatja.

                                                                            Főcím (kék színű, félkövér)

Első rendű alcím (kék színű, fékövér)
Szöveg, szöveg, szöveg

Második rendű alcím (fekete színű, félkövér)
Szöveg, szöveg, szöveg

Harmadik rendű alcím (fekete színű, dőlt betűs)
Szöveg, szöveg, szöveg

Műfajtól függetlenül minden írásban javasolunk arányos bevezető, kifejtő és összegző részt. Nem támogatjuk a szövegben a személyes hangnemű megjegyzéseket, a sok 1. személyű formát. Objektív tudományos stílus alkalmazását javasoljuk. Nem célszerű egymondatos bekezdéseket nyitni a szövegben. A felsorolásokat gondolatjellel jelöljük. A támogatók megnevezése és (ha feltétlenül szükséges) a köszönetnyilvánítás a kézirat utolsó bekezdésében kap helyet, ez a bekezdés sorkihagyással különül el a főszövegtől. A cikkekben nem lehet alkalmazni se lábjegyzeteket, se végjegyzeteket. Kérjük a szerzőket, hogy cikkük megírásakor minden esetben tájékozódjanak az Anyanyelv-pedagógia folyóiratban is, hogy megjelent-e benne az adott témában írás, és hivatkozzanak a felhasznált forrásokra.

A folyóiratban megjelenő írások mind tartalmukkal, mind formájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a folyóirat teljesíthesse küldetését. A folyóirat célja az anyanyelv-pedagógiai kutatások támogatása, valamint az anyanyelvi nevelés fejlesztésének az ösztönzése Magyarországon és a határainkon túl.