A szóbeli kommunikáció vizsgálata a felsőoktatásban a RED-mérőeszközzel
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2026.2.5Kulcsszavak:
alkalmazott nyelvtudomány, diskurzuselemzés, felsőoktatás, tanári kommunikáció, mérőeszközAbsztrakt
A felsőoktatásban megvalósuló szóbeli kommunikáció kutatása kiemelt jelentőségű, hiszen
hozzájárul a pedagógiai diskurzusok mélyebb megértéséhez és a szakmai kommunikáció
fejlesztéséhez. A tanulmány célja, hogy egy olyan mérőeszközt mutasson be, amelynek a
segítségével megvizsgálhatók a felsőoktatásban zajló tantermi kommunikáció sajátosságai,
különböző szakmai tevékenységei és módszerei. A szerzők egy olyan mérőeszközt készítettek,
amely nemcsak arra alkalmas, hogy rögzítse az osztálytermi kommunikáció nyelvhasználatát,
hanem arra is, hogy a folyamat résztvevői reflektálhassanak a saját kommunikációjukra, és
ezáltal fejlődési területeket jelölhessenek ki saját maguk számára a szakmai nyelvhasználatban.
A tanulmány a RED (reflektív diskurzuselemzés) elnevezésű mérőeszköz kidolgozásának
elméleti hátterét, összeállításának és alkalmazásának a lépéseit foglalja össze. A mérőeszköz
különböző típusú, a felsőoktatásban zajló kommunikációs tevékenységek videófelvételeinek
elemzésére és az ezekhez kapcsolódó önértékelésre épül, oktatók és hallgatók bevonásával.
Ennek megfelelően a RED-mérőeszköz kidolgozásának kutatásmódszertani és elméleti hátterét
a diskurzuselemzés és a tanórakutatás adja, a mérőeszköz alkalmazását pedig a civil nyelvészeti
kutatásokra jellemző szemléletmód határozza meg. A mérőeszköz eredményei a kutatásban és
a gyakorlati alkalmazásban is jól hasznosíthatók, mivel a videófelvételeken azonosított egyéni
kommunikációs sajátosságok és nehézségek, valamint a szakmai reflexiókban megfogalmazott
irányok alapot nyújthatnak különböző elemzések elvégzéséhez, valamint fejlesztő tananyagok és
kurzusok célirányos kialakításához.
Hivatkozások
Antalné Szabó Ágnes 2006. A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 226. Budapest.
Antalné Szabó Ágnes 2013. A tanulásalapú anyanyelvi nevelés. Anyanyelv-pedagógia 6(4): 1‒17. https://doi.org/10.21030/anyp.2013.4.1
Antalné Szabó Ágnes 2015. Osztálytermi kommunikáció. In: Antalné Szabó Ágnes ‒ Raátz Judit ‒ Veszelszki Ágnes (szerk.) Mozaikok a magyar nyelvről és a nyelvhasználatról. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest. 55‒68.
Asztalos Anikó 2022. A tanulói beszéd az osztálytermi diskurzusban. Akadémiai Kiadó. Budapest. https://doi.org/10.1556/9789634548386
Balogh Erzsébet 2016. Tanítási gyakorlat másként: átvezetés az egyetemi mikrotanításból az iskolai tanítási gyakorlatba. Edu Lingua 2(1): 37‒48. https://doi.org/10.14232/edulingua.2016.1.4
Brew, Angela – Saunders, Constanze 2020. Making sense of research-based learning in teacher education. Teaching and Teacher Education 87: 102935. https://doi.org/10.1016/j.tate.2019.102935
Cazden, Courtney B. 2001. Classroom discourse: The language of teaching and learning (2nd ed.). Heinemann. Portsmouth.
Csapó Benő 2015. A kutatásalapú tanárképzés: nemzetközi tendenciák és magyarországi lehetőségek. Iskolakultúra 25(11): 3–16. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.11.3
Dobos Dóra – Vígh-Szabó Melinda 2022. A digitális oktatás face-to-face szóbeli kommunikációjának jellemzői és illemtana. Anyanyelv-pedagógia 15(2): 29–46. https://doi.org/10.21030/anyp.2022.2.2
Gee, James Paul 2005. An Introduction to Discourse Analysis: Theory and Method. Routledge. London.
Golumbic, Yaela. N. ‒ Orr, Daniela ‒ Baram-Tsabari, Ayelet ‒ Fishbain, Barak 2017. Between vision and reality: A study of scientists’ views on citizen science. Citizen Science: Theory and Practice 2(6): 1–13. https://doi.org/10.5334/cstp.53
Gonda Zsuzsa 2023. A linguistic analysis of teacher trainees’ reflective journals. Studia Linguistica Hungarica 35: 38–53. https://doi.org/10.54888/slh.2023.35.38.53
Gonda Zsuzsa – Csizér Kata – Gráf-Szabó Veronika – Szabó T. Annamária Ulla 2025. Nyelvhasználat felsőfokon. Egy kutatási-fejlesztési projekt célkitűzései. Anyanyelv-pedagógia 18(2): 94–100. https://doi.org/10.21030/anyp.2025.2.11
Hatton, Neville – Smith, David 1995. Reflection in teacher education: Towards definition and implementation. Teaching and Teacher Education 11(1): 33–49. https://doi.org/10.1016/0742-051X(94)00012-U
Heritage, John 2005. Conversation Analysis and Institutional Talk. In: Fitch, Kristine – Sanders, Robert (eds.) Handbook of Language and Social Interaction. Lawrence Erlbaum Associates. Mahwah, NJ. 103–148.
Hollóy Zsolt 2025a. A tanári diskurzusjelölők kapcsolatfenntartó szerepe az online szinkrón és jelenléti tanórán. In: Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.) Grammatikai kutatások és alkalmazások. ELTE Eötvös Kiadó, ELTE Eötvös József Collegium. Budapest. 281–305.
Hollóy Zsolt 2025b. A kontakt és online tanulási-tanítási diskurzus elemzése: A tanári fatikus kommunikáció az online szinkrón és jelenléti tanórán. Doktori disszertáció. ELTE BTK. https://doi.org/10.15476/ELTE.2024.297
Hyland, Ken 2009. Academic Discourse: English in a Global Context. Continuum. London.
Hyland, Ken – Zou, Hang Joanna 2022. Pithy Persuasion: Engagement in 3 Minute Thesis Presentations. Applied Linguistics 43(1): 21–44. https://doi.org/10.1093/applin/amab017
Juhász Milán – Torbágyi Laura – Hollóy Zsolt 2025. Rapid review a felsőoktatást jellemző szakmai kommunikációról. Pedagógusképzés 23(2): 53–73. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2025.2.03
Kamler, Barbara – Thomson, Pat 2006. Helping Doctoral Students Write: Pedagogies for Supervision. Routledge. Oxfordshire.
Keszy-Harmath Dániel 2018. A tanári kommunikáció kvantitatív és kvalitatív vizsgálata. Doktori disszertáció. ELTE BTK. https://doi.org/10.15476/ELTE.2018.194
Király Flóra 2017. A tanári kérdezési stratégiák egyéni sajátosságai. Anyanyelv-pedagógia 10(4): 21–37. https://doi.org/10.21030/anyp.2017.4.2
Kunter, Mareike – Klusmann, Uta – Baumert, Jürgen – Richter, Dirk – Voss, Thamar – Hachfeld, Axinja 2013. Professional Competence of Teachers: Effects on Instructional Quality and Student Development. Journal of Educational Psychology 105(3): 805–820. https://doi.org/10.1037/a0032583
Melisné Nagy Márta 2014. Agrár-mérnöktanár hallgatók mikrotanításainak tapasztalatai. In: Tóth Péter – Ősz Rita – Várszegi Ágnes (szerk.) Pedagógusképzés – személyiségformálás, értékközvetítés, értékteremtés: IV. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia tanulmánykötet. Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ. Budapest. 28–35.
Molnár Pál – Pintér Henriett – Tóth Edit 2017. A tanulóközösségben végzett kutatásalapú tanulás folyamatainak kognitív, társas és tanítási tényezői. Magyar Pedagógia 117(4): 423–449. https://doi.org/10.17670/MPed.2017.4.423
Nagy Lászlóné 2010. A kutatásalapú tanulás/tanítás (’inquiry-based learning/teaching’, IBL) és a természettudományok tanítása. Iskolakultúra 20(12): 31–51. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21100 (2026. január 24.)
Papp-Danka Adrienn 2014. Az online tanulási környezettel támogatott oktatási formák tanulásmódszertanának vizsgálata. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.
Pintér Klára 2011. A matematikatanítás tanulása mikrotanítással – A tanítójelöltek problémái az óratervezéssel. In: Bencéné Fekete Andrea (szerk.) Lehetőségek és alternatívák. I. Kárpát-medencei Módszertani Konferencia. Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar. Kaposvár. 323–327.
Pléh Csaba 2012. A társalgás pszichológiája. Libri Kiadó. Budapest.
Rási Szilvia 2023. Egyetemi hallgatók tudományos szövegalkotása: a szakdolgozat mint pedagógiai szövegtípus többdimenziós vizsgálata. Doktori disszertáció. EKKE. https://doi.org/10.15773/EKKE.2023.023
Richards, Jack C. – Crookes, Graham 1988. The Practicum in TESOL. TESOL Quarterly 22: 9–27. http://sls.hawaii.edu/Gblog/wp-content/uploads/2011/08/1988-Richards-Crookes1.pdf (2026. január 24.)
Ryan, Mary 2011. Improving reflective writing in higher education: a social semiotic perspective. Teaching in Higher Education 16(1): 99–111. https://doi.org/10.1080/13562517.2010.507311
Rymes, Betsy 2020. How we talk about language: Exploring citizen sociolinguistics. Cambridge University Press. Cambridge. https://doi.org/10.1017/9781108770194
Sahranavard, Neda – Du, Quiean 2022. Reimagining ITA training: promoting student-scholars’ agency. ELT Journal 76(4): 476–486. https://doi.org/10.1093/elt/ccab092
Schröder, Anna Isabel – Cammann, Franca – Darge, Kerstin – Krepf, Matthias – Weyers, Jonas – König, Johannes 2025. Development of student teachers’ research competence in the context of research-based learning: a longitudinal study on the effects of an e-learning-supported intervention. Zeitschrift für Erziehungswissenschaft 28: 1525–1548. https://doi.org/10.1007/s11618-025-01342-y
Sinclair, John McHardy – Coulthard, Richard Malcolm 1975. Towards an Analysis of Discourse: The English Used by Teachers and Pupils. Oxford University Press. London.
ten Have, Paul 2007. Doing Conversation Analysis. A practical Guide. SAGE Publications, Ltd. London. https://doi.org/10.4135/9781849208895
Veljanovszki Dávid 2010. A szóbeli tudományos kiselőadás magyarországi angol mint idegen nyelv környezetben. Nyelvvilág 9: 5–10.
Walsh, Steve 2006. Investigating classroom discourse. Taylor & Francis e-Library. https://doi.org/10.4324/9780203015711
Weiss, Peter E. – Weaver, Richard L. – Cotrell, Howard W. 1990. Using Public-Speaking Skills to Improve Classroom Instruction. Educational Horisons 68: 117–121. https://www.jstor.org/stable/42924822 (2026. január 24.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Gonda Zsuzsa, Hollóy Zsolt, Juhász Milán, Torbágyi Laura Krisztina
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.