A tanári kérdések vizsgálata az egyéni hangszeres órákon
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2026.2.2Kulcsszavak:
nyelvtudomány, pedagógia, pedagógiai kommunikáció, tanár-diák interakció, tanári kérdésAbsztrakt
A tanórai interakciókban kiemelten fontos szerep jut a tanári kérdéseknek, amelyek funkciói
és típusai is jól ismertek a korábbi szerzők munkáiból. Az eddigi kutatások azonban jelentős
részben csak osztálytermi diskurzusokat vizsgáltak; az egyszemélyes oktatási helyzetekben
megvalósuló tanár-diák kommunikáció sajátosságai kevéssé ismertek. A jelen tanulmányban
bemutatott kutatás az egyszemélyes, hangszeres zenei órákon elhangzott tanári kérdéseket
vizsgálta. A kutatás anyagát hat zeneórán készített hangfelvétel és ezeknek a Praat programban
annotált beszédanyaga képezte. A kutatás vizsgálta a tanári és a tanulói beszéd, továbbá a zenélés
időtartamát, ezek arányát, majd az elhangzott kérdéseket kategóriákba sorolta. A kvantitatív
vizsgálat – hasonlóan az osztálytermi kutatások eredményeihez – megerősítette a tanári beszéd
túlsúlyát: a teljes beszédidő 85%-ában a tanár beszélt mindegyik tanítási órán. A kérdéseket
az alábbi öt csoportba soroltuk: személyes, pedagógiai, óravezető, álkérdések, önértékelést
segítő kérdések. Ezek előfordulási gyakorisága különbözött az egyes tanítási órákon, de feltűnő
volt a két legkisebb tanuló esetében a kérdések kiugróan nagy száma. Az oktatási helyzet
sajátosságának megfelelően számos személyes kérdést adatolt a kutatás. A pedagógiai kérdések
jellemzően ismeretek felidézésére vagy valaminek a felismertetésére irányultak, magasabb
kognitív működéseket igénylő vagy önreflexiót elősegítő kérdés kevés fordult elő. Az eredmények
a korábbi osztálytermi kommunikációs kutatásokhoz hasonlóan a tanárközpontú kommunikáció
dominanciáját mutatják. Az egyszemélyes oktatási helyzet azonban még több lehetőséget
kínálhat a nyílt, magasabb kognitív működéseket és önreflexiót elősegítő kommunikációra, mint
a csoportos tanítás. A jelen kutatás eredményei hozzájárulhatnak a további kutatásokhoz és a
zenepedagógiai kommunikáció fejlesztéséhez.
Hivatkozások
Antalné Szabó Ágnes 2005a. A tanári beszéd kérdésalakzatai I. Magyar Nyelvőr 129(2): 173–185. https://epa.oszk.hu/00100/00188/00038/pdf/129204.pdf (2026. január 10.)
Antalné Szabó Ágnes 2005b. A tanári beszéd kérdésalakzatai II. Magyar Nyelvőr 129(3): 319–337. https://epa.oszk.hu/00100/00188/00039/pdf/129305.pdf (2026. január 10.)
Antalné Szabó Ágnes 2006. A tanári beszéd mint nevelési eszköz a tanórán. In: Mártonfi Attila – Papp Kornélia – Slíz Mariann (szerk.) 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Argumentum Kiadó. h.n. 541–546.
Antalné Szabó Ágnes 2009. A tanári instrukciók grammatikája. In: Keszler Borbála – Tátrai Szilárd (szerk.) Diskurzus a grammatikában – Grammatika a diskurzusban. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 322–331.
Antalné Szabó Ágnes 2011. A tanári értékelő megnyilatkozások. Beszédkutatás 2011: 121–133. https://real-j.mtak.hu/4682/1/Beszedkutatas_2011.pdf (2026. január 10.)
Antalné Szabó Ágnes 2016. A tanulói munkaformák és a tanári beszéd összefüggéseinek elemzése osztálytermi kommunikációs keretben. In: Karlovitz János Tibor (szerk.) Pedagógiai és szakmódszertani tanulmányok. International Research Institute. Komárno. 47–56. http://www.irisro.org/pedagogia2016kotet/21AntalneSzaboAgnes.pdf (2026. január 10.)
Asztalos Anikó 2020. Az egyéni tanulói megnyilatkozástípusok jellemzői az osztálytermi diskurzusban. Anyanyelv-pedagógia 13(2): 22–35. https://doi.org/10.21030/anyp.2020.2.2
Asztalos Anikó 2022. A tanári beszéd fatikus nyelvi elemei az osztálytermi diskurzusban. Anyanyelv-pedagógia 15(4): 5–37. https://doi.org/10.21030/anyp.2022.4.2
Boersma, Paul – Weenik, David 2024. Praat: Doing phonetics by computer (6.4.25. verzió) [számítógépes program]. www.praat.org
Bloom, Benjamin S. – Engelhart, Max. D. – Furst, Edward J. – Hill, Walker H. – Krathwohl, David R. 1956. Taxonomy of Educational Objectives: The classification of educational goals. Handbook I: Cognitive domain. Longmans, Green, and Co. London.
De Bruin, Leon 2018. Dialogic Communication in the One-to-One Improvisation Lesson: A Qualitative Study. Australian Journal of Teacher Education 43(5): 1–16. https://doi.org/10.14221/ajte.2018v43n5.1
Colprit, Elanie. J. 2000. Observation and analysis of Suzuki string teaching. Journal of Research in Music Education 48(3): 206–221. https://doi.org/10.2307/3345394
Démuth Ágnes 2004. Az értékelő megnyilatkozásokról I. Módszertani Közlemények 44(5): 198–201. https://acta.bibl.u-szeged.hu/28677/1/modszertani_044_005_198-201.pdf (2026. január 10.)
Falus Iván – Szűcs Ida 2021. Az oktatás módszerei. In: Falus Iván – Szűcs Ida (szerk.) Didaktika—Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai Kiadó. Budapest. https://doi.org/10.1556/9789634547211
Gall, Meredith 1984. Synthesis of research on teachers’ questioning. Educational Leadership 42: 40–47. https://files.ascd.org/staticfiles/ascd/pdf/journals/ed_lead/el_198411_gall.pdf (2026. január 10.)
Gonda Zsuzsa 2021. A tanulói beszédidő növelése az online tanórán. Anyanyelv-pedagógia 14(4): 59–76. https://doi.org/10.21030/anyp.2021.4.4
Grund Ágnes 2021. Tanárjelöltek értékelő megnyilatkozásai az osztályteremben. Anyanyelv-pedagógia 14(1): 40–54. https://doi.org/10.21030/anyp.2021.1.3
Herbszt Mária 2010. Tanári beszédmagatartás. Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. Szeged. https://real-eod.mtak.hu/19617/1/NYF_01.pdf (2026. január 11.)
Hollóy Zsolt 2024. Osztály, vigyázz! – Kapcsolatteremtés a jelenléti osztálytermi diskurzusokban. Anyanyelv-pedagógia 17(3): 13–30. https://doi.org/10.21030/anyp.2024.3.2
Király Flóra 2015. A beszédfordulók és a szóátadások vizsgálata osztálytermi kontextusban. Anyanyelv-pedagógia 8(1): 12–28. https://doi.org/10.21030/anyp.2015.1.2
Király Flóra 2017. A tanári kérdezési stratégiák egyéni sajátosságai. Anyanyelv-pedagógia 10(4): 21–37. https://doi.org/10.21030/anyp.2017.4.2
Kránicz Rita 2010a. Konverzáció-elemzés kórházpedagógusok tanóráin. In: Silye Magdolna (sorozatszerk.) Porta Lingua – 2010. Tudományterületek és nyelvhasználat. Szaknyelvoktatók és -Kutatók Országos Egyesülete. Debrecen. 163–169. http://szokoe.hu/wp-content/uploads/2017/05/portalingua2010-1.pdf (2026. január 10.)
Kránicz Rita 2010b. Konverzációelemzés kórházpedagógusok súlyosan beteg gyermekekkel folytatott interakcióiban. In: Zimányi Árpád (szerk.) A tudomány nyelve – A nyelv tudománya. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a magyar nyelv évében. XIX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. MANYE – Eszterházy Károly Főiskola. Eger. 621–628. http://mnyelv.ektf.hu/manye/manye_xix.pdf (2026. január 10.)
Kránicz Rita 2014. Kórházi és hagyományos tanórai interakciók összehasonlító elemzése. Anyanyelv-pedagógia 7(4): 26–40. https://doi.org/10.21030/anyp.2014.4.3
Kupers, Elisa – van Dijk, Marijn – Van Geert, Paul 2017. Changing Patterns of Scaffolding and Autonomy During Individual Music Lessons: A Mixed Methods Approach. Journal of the Learning Sciences 26(1): 131–166. https://doi.org/10.1080/10508406.2016.1259624
Kupers, Elisa – van Dijk, Marijn 2020. Creativity in interaction: The dynamics of teacher-student interactions during a musical composition task. Thinking Skills and Creativity 36: 100648. https://doi.org/10.1016/j.tsc.2020.100648
Lennes, Mietta 2020. Calculate segment durations (Verzió 4.11.2020) [Software]. https://raw.githubusercontent.com/lennes/spect/master/scripts/calculate_segment_durations.praat (2026. január 12.)
Mangiafico, Salvatore 2025. rcompanion: Functions to Support Extension Education Program Evaluation 2.5.0. Rutgers Cooperative Extension. New Brunswick, New Jersey. https://cran.r-project.org/web/packages/rcompanion/index.html (2026. január 15.)
McPherson, Gary E. – Blackwell, Jennifer – Hattie, John 2022. Feedback in Music Performance Teaching. Frontiers in Psychology 13: 891025. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.891025
Papp Bendegúz 2016. Útkeresés a japán zenepedagógiában: A Suzuki-módszer. Parlando 2016(1). https://www.parlando.hu/2016/2016-1/Papp_Bendeguz-Suzuki-modszer.pdf (2026. január 12.)
Pogonowski, Lenore 1989. Critical thinking and music listening. Music Educators Journal 76(1): 35–38. https://doi.org/10.2307/3400897
R Core Team (2025). R: A Language and Environment for Statistical Computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. https://www.R-project.org (2026. január 15.)
Robinson, Jennifer 2018. Inspiring music teachers: A study of what is important in practice. Australian Journal of Music Education 52(1): 51–58. https://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ1269668.pdf (2026. január 14.)
Rostvall, Anna-Lena – West, Tore 2005. Theoretical and Methodological Perspectives on Designing Video Studies of Interaction. International Journal of Qualitative Methods 4(4): 87–108. https://doi.org/10.1177/160940690500400406
Sáfrányné Molnár Mónika 2016. A verbális tanári instrukciók az osztálytermi diskurzusban I. Anyanyelv-pedagógia 9(2): 36–52. https://doi.org/10.21030/anyp.2016.2.3
Schirm Anita 2015. A diskurzusjelölők az osztálytermi kommunikáció szövegtípusaiban. In: Baditzné Pálvölgy Kata – Szabó Éva – Szentgyörgyi Rudolf (szerk.) Tanóratervezés és tanórakutatás: A magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek és a művészetek műveltségi területen. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest. 49–66 https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/7778/1/schirm_diskurzusjelolok_osztalytermi_kommunikacio_szovegtipusaiban.pdf (2026. január 14.)
Szili Katalin 2004. Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Szitó Imre – Katona Nóra 1986. A tanári kommunikáció hatása a tanulók viselkedésére. Pedagógiai Szemle 36(11): 1059–1069. https://adt.arcanum.com/hu/view/PedagogiaiSzemle_1986_2/?pg=431&layout=r (2026. január 14.)
Ungárné Komoly Judit 1978. A tanuló személyiségének pedagógiai-pszichológiai vizsgálata. Akadémiai Kiadó. Budapest. https://real-eod.mtak.hu/11895/1/AkademiaiKiado_002008.pdf (2026. január 14.)
Zrinszky László 1993. Bevezetés a pedagógiai kommunikáció elméletébe. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Zsolnai József 1996. A pedagógia új rendszere címszavakban. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Kun Eszter Erzsébet, Gocsál Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.