Tanárjelöltek értékelő megnyilatkozásai az osztályteremben
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2021.1.3Kulcsszavak:
diskurzuselemzés, tanári kommunikáció, értékelés, tanári értékelésAbsztrakt
A tanulást támogató hatékony szóbeli értékelő stratégiák elsajátítása nehézségeket okozhat a kezdő tanárok számára. A kutatás célja, hogy az osztálytermi diskurzusban megvizsgálja a tanári értékelést tanárjelöltek órafelvételei alapján, valamint meghatározza a tanári beszédfordulókban megjelenő értékelő megnyilatkozások típusait. A tanulmány 4 tanóra videós felvételei és ezek lejegyzései alapján a beszédaktusok szerint mutatja be a tanári értékelő megnyilatkozások fajtáit a frontális óraszakaszokban. A tanulói válaszok és a tanári beszédfordulókban megjelenő megnyilatkozástípusok elemzésével kísérletet tesz a verbális értékelő stratégiák sajátosságainak az azonosítására. A kutatás hozzájárul azoknak az ösztönző értékelési stratégiáknak a további vizsgálatához, amelyek fontosak lehetnek a tanulói aktivitás és a tanulási eredmény pozitív változásában.
Hivatkozások
Albertné Herbszt Mária 1999. A tanítási óra mint a társalgás speciális típusa. In: V. Raisz Rózsa – H. Varga Gyula (szerk.) Nyelv és kommunikációs kultúra az iskolában. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 195–202.
Antalné Szabó Ágnes 2006. A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest.
Antalné Szabó Ágnes 2010. A tanári megnyilatkozások típusai. In: Kozmács István – Vančoné Kremmer Ildikó (szerk.) Közös jövőnk a nyelv I. Nyelvtudomány és pedagógia. Konstantin Filozófus Egyetem. Nyitra. 5–18.
Antalné Szabó Ágnes 2011. A tanári értékelő megnyilatkozások. Beszédkutatás 2011. 121–133. http://real-j.mtak.hu/4682/1/Beszedkutatas_2011.pdf (2020. június 20.)
Antalné Szabó Ágnes 2015. Osztálytermi kommunikáció. In: Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit – Veszelszki Ágnes (szerk.) Mozaikok a magyar nyelvről és a nyelvhasználatról. Segédkönyv az anyanyelvi kritériumvizsgához. Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Tananyagok 10. ELTE. Budapest. 55–68. http://metodika.btk.elte.hu/file/TAMOP_BTK_BMT_10.pdf (2020. június 20.) https://doi.org/10.21030/anyp.2016.2.6
Arends, Richard 1994. Learning to Teach. McGraw Hill. New York.
Asztalos Anikó 2015. A tanórai beszédfejlesztést támogató óratervezési stratégiák. Anyanyelv-pedagógia 2. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=571 (2020. június 20.) https://doi.org/10.21030/anyp.2015.2.5
Boronkai Dóra 2009. Bevezetés a társalgáselemzésbe. Ad Librum Kiadó. Budapest.
Clarke, David D. – Argyle, Michael 1997. Beszélgetési szekvenciák. In Pléh Csaba – Síklai István – Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Osiris Kiadó. Budapest. 565–602.
Danczi Annamária 2015. A szaktárgyi gyakorlat didaktikai jellemzői. In: Antalné Szabó Ágnes – Major Éva (szerk.) A tanárrá válás és a tanárság kutatása a magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek és a művészetek műveltségi területen. Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 11. ELTE. Budapest. 86–101. http://metodika.btk.elte.hu/file/TAMOP_BTK_BMK_11.pdf (2020. június 20.)
Grund Ágnes 2018. A tanári értékelő megnyilatkozások vizsgálata osztálytermi kontextusban. In: Lőrincz Gábor – Lőrincz Julianna – Simon Szabolcs (szerk.) A magyar mint anyanyelv, kisebbségi és idegen nyelv oktatási kérdései és oktatási segédletei. Selye János Egyetem, Komárom. 111–125.
Hámori Ágnes 2006. A társalgási műfajokról. In: Tolcsvai nagy Gábor (szerk.) Szöveg és típus. Tinta Könyvkiadó. Budapest 157–181.
Hámori Ágnes – Horváth Viktória 2019. Társalgás, beszélőváltás és diskurzusszerveződés új megközelítésben – fonetikai jellemzők és pragmatikai tényezők összefüggései magyar társalgásokban (pilot study). Beszédkutatás 2019. 134–153. http://real.mtak.hu/93744/1/document4.pdf (2020. június 20.)
Herbszt Mária 2010. Tanári beszédmagatartás. Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. Szeged.
H. Varga Gyula 1999. A tanárok nyelvi és kommunikációs kultúrája. In: V. Raisz Rózsa – H. Varga Gyula (szerk.) Nyelv és kommunikációs kultúra az iskolában. Magyar Nyelvtudományi társaság. Budapest. 214–224.
Király Flóra 2015. A beszédfordulók és a szóátadások vizsgálata osztálytermi kontextusban. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=552 (2020. június 20.) https://doi.org/10.21030/anyp.2015.1.2
Király Flóra 2017. A tanári kérdezési stratégiák egyéni sajátosságai. Anyanyelv-pedagógia 4. http://anyp.hu/cikkek.php?id=704 (2020. június 20.) https://doi.org/10.21030/anyp.2017.4.2
M. Nádasi Mária 2003. Az oktatásszervezés módjai. In: Falus Iván (szerk.) Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 312–333.
Sáfrányné Molnár Mónika 2016. A verbális tanári instrukciók az osztálytermi diskurzusban I. Anyanyelv-pedagógia 2. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=624 (2020. június 20.) https://doi.org/10.21030/anyp.2016.2.3
Schirm Anita 2015. A diskurzusjelölők az osztálytermi kommunikáció szövegtípusaiban. In: Antalné Szabó Ágnes – Major Éva (szerk.) Tanóratervezés és tanórakutatás. Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 10. ELTE. Budapest. 49–66. http://metodika.btk.elte.hu/file/TAMOP_BTK_BMK_10.pdf (2020. június 20.)
Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Vörös Anna 2017. Osztálytermi kommunikáció, tanár-diák interakciók. In: N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.) Pedagógusok pszichológiai kézikönyve II. Osiris Kiadó. Budapest. 376–406.
(1) ELAN 2020. Linguistic Annotator Version 5.9 Max Planck Institue for Psyholinguistics Nijmegen. The Netherlands. (2020. június 20.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Grund Ágnes
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.