A nyomtatott és a digitális szövegek megjelenítése az interaktív táblán

Zsuzsa Gonda

doi:10.21030/anyp.2011.1.5

A nyomtatott és a digitális szövegek megjelenítése az interaktív táblán

Szerzők

Zsuzsa Gonda Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Magyarország https://orcid.org/0000-0002-6387-6566

DOI:

https://doi.org/10.21030/anyp.2011.1.5

Kulcsszavak:

szövegértés, PISA-vizsgálat, digitális szöveg, interaktív tábla

Absztrakt

A tanulmány a 2009-es PISA-vizsgálat módosított szövegértési szempontjai szerint veszi
sorra a nyomtatott és a digitális szövegek megjelenítésének lehetőségeit az interaktív táblán.
Részletezi a nyomtatott és a digitális szöveg fogalmát, bemutatja legfontosabb jellemzőiket.
A különböző szövegtípusoknak megfelelően elemzi és szemlélteti a médium, a környezet és
a formátum kategóriáit. Az interaktív tábla segítségével felhívja a figyelmet a nyomtatott és a
digitális szövegek értelmezésének eltérő információfeldolgozási stratégiáira. Gyakorlati példákon
keresztül szemlélteti a kétféle szöveg értelmezésének fejlesztési lehetőségeit. Kitér arra is,
hogy az interaktív tábla alkalmazásával hogyan lehet a szövegeket osztályszinten megjeleníteni
és feldolgozni. Az összegzésben az anyanyelvi és az IKT-kompetencia együttes fejlesztésének
lehetőségét és szükségességét hangsúlyozza.

Hivatkozások

Albertné Herbszt Mária 1999. A tanítási óra mint a társalgás speciális típusa. In: V. Raisz Rózsa – H. Varga Gyula (szerk.) Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában I–II. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 212. Budapest. 195–201.

Antalné Szabó Ágnes 2003. Az anyanyelvi nevelés új stratégiái. Magyar Nyelvőr. 407–427. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127405.pdf (2011. március 15.)

Bácsi János – Sejtes Györgyi 2009. Didaktikai útmutató a szövegértési feladatlapok összeállításához. Anyanyelv-pedagógia. 4. szám. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=218. (2011. március 15.) https://doi.org/10.21030/anyp.2009.4.5

Beaugrande, Robert de – Dressler, Wolfgang 2000. Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Corvina Kiadó. Budapest.

Csapó Benő 2002. Az iskolai tudás vizsgálatának elméleti keretei és módszerei. In: Csapó Benő (szerk.) Az iskolai tudás. Osiris Kiadó. Budapest. 15–45.

Gonda Zsuzsa 2008. Az interaktív tábla alkalmazása a magyar nyelvi órán. Anyanyelv-pedagógia. 2. szám. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=46 (2011. március 15.) https://doi.org/10.21030/anyp.2008.2.5

Holl András 1996. Internet és tudomány. Magyar Tudomány 5: 558–566.

Nemzeti alaptanterv 2007. Oktatási és Kulturális Minisztérium. Budapest.

Pajzs Júlia 2007. A jövő szótára és a magyar számítógépes lexikográfia. In: Magay Tamás (szerk.) Félmúlt és közeljövő. Lexikográfiai Füzetek 3. Akadémiai Kiadó. Budapest. 171–189.

Réthy Endréné 2003. Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.

Tolcsvai Nagy Gábor 2003. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.

Tolcsvai Nagy Gábor 2006. A szövegtipológia megalapozása kognitív nyelvészeti keretben. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 64–90.

Zamfirache, Iris 2005. Enciklopédia és virtualitás. Világosság 9: 69–74.

(1) PISA 2009 Összefoglaló jelentés. Szövegértés tíz év távlatában. http://oecd-pisa.hu/ (2011. január 3.)

(2) PISA 2009 Tájékoztató. Jellemzők és eredmények. http://oecd-pisa.hu/ (2011. január 3.)

(3) A PISA 2009 tartalmi és technikai jellemzői. http://oecd-pisa.hu/ (2011. január 3.)

(4) http://www.pisa.oecd.org/pages/0,2987,en_32252351_32235731_1_1_1_1_1,00.html (2011. január 3.)

(5) http://www.aktivtabla.hu/images/f/f9/Coedu_aktivtabla_modszertani_anyag.pdf (2008. szeptember 16.)

(6) http://insight.eun.org/shared/data/pdf/impact_study.pdf (2008. szeptember 16.)

Források

http://www.mek.oszk.hu/ (2011. január 6.)

http://www.tortaimado.hu/ (2011. január 6.)

http://www.google.com/ (2011. január 6.)

http://www.eletestudomany.hu/ (2011. január 6.)