Nyelvi attitűdvizsgálat iskolások körében
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2020.3.2Kulcsszavak:
implicit attitűd, explicit attitűd, nyelvi attitűd, nyelvjárás, regionális nyelvváltozatAbsztrakt
A vizsgálat egy Budapesthez közeli város (Gödöllő) ötödikes és tizenkettedikes diákjainak nyelvjárásokkal szembeni explicit (nyíltan vállalt), illetve implicit (rejtett) attitűdjét vizsgálta különböző módszerekkel. Az előzetes hipotézisek szerint a kisebb gyermekek esetében az explicit és az implicit attitűd egyöntetűen elítélő, az idősebbek esetében azonban már erősebb a vélt szociális, kulturális elvárásoknak való megfelelés vágya, így negatív vélekedést inkább csak az implicit attitűdjükben mutatnak. Az eredmények szerint bár explicit attitűdjükben a kisebbek valóban inkább elítélőnek mutatkoztak a nyelvjárásokkal szemben, nem állítható, hogy implicit attitűdjükben egyértelműen a negatív vélekedés lenne a domináns. A feltételezésekkel szemben explicit attitűdjükben a végzősök nem voltak kevésbé elítélőek, mint az ötödikesek, implicit attitűdjünkben pedig a fiatalabb kísérleti személyeknél valamivel nagyobb arányban voltak elutasítók. Az eredmények rávilágítanak, hogy kiemelten fontos feladat a diákok nyelvváltozatokkal kapcsolatos árnyalt gondolkozásának a kialakítása, az érzékenyítés.
Hivatkozások
Ajzen, Ice K. 2001. Nature and operation of attitudes. Annual Review of Psychology 52: 27–58. https://doi.org/10.1146/annurev.psych.52.1.27
Campbell-Kibler, Kathryn 2012. The Implicit Association Test and sociolinguistic meaning. Lingua 122: 753–763. https://doi.org/10.1016/j.lingua.2012.01.002
Danczi Annamária 2018. Nyelvjárási és nyelvhasználati attitűdvizsgálat határon túli pedagógusok körében. Disszertáció. Kézirat. Budapest.
Deme, Andrea – Gugán, Katalin – Sass, Bálint – Mády, Katalin 2017. Towards capturing implicit innovative language attitude using an auditory Implicit Association Test. Finno-Ugric Languages and Linguistics 6: 3–40.
Greenwald, Anthony G. – Banaji, Mazarin R. 1995. Implicit social cognition: attitudes, self-esteem, and stereotypes. Psychological Review 102: 4–27. https://doi.org/10.1037/0033-295X.102.1.4
Greenwald, Anthony G. – McGhee, Debbie E. – Schwartz, Jordan L. K. 1998. Measuring individual differences in implicit cognition: The Implicit Association Test. Journal of Personality and Social Psychology 74: 1464–1480. https://doi.org/10.1037/0022-3514.74.6.1464
Greenwald, Anthony G. – Nosek, Brian A. – Banaji, Mazarin R. 2003. Understanding and using the Implicit Association Test: I. An improved scoring algorithm. Journal of Personality and Social Psychology 85: 197–216. https://doi.org/10.1037/0022-3514.85.2.197
Holtgraves, Thomas 2004. Social desirability and self-reports: Testing models of socially desirable responding. Personality and Social Psychology Bulletin 30: 161–172. https://doi.org/10.1177/0146167203259930
Kiss Jenő 2000. Magyar nyelvjárási beszélők anyanyelvi tetszési indexe. Magyar Nyelvőr 465–468.
Kiss Jenő (szerk.) 2001. Magyar dialektológia. Osiris. Budapest.
Kiss Jenő 2002. Társadalom és nyelvhasználat. Szociolingvisztikai alapfogalmak. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 134−149.
Kontra Miklós 2009. Mivel korrelálnak a nyelvi előítéletek Budapesten? In Borbély Anna – Vančoné Kremmer Ildikó – Hattyár Helga (szerk.) 2009. Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. Budapest – Dunaszerdahely – Nyitra: MTA Nyelvtudományi Intézet – Gramma Nyelvi Iroda – Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar. 37–51.
Lakatos Katalin 2010. Kárpátaljai magyar iskolások nyelvi tudata és attitűdje. Disszertáció. Kézirat. Budapest.
Lambert, Wallace E. 1967. A social psychology of bilingualism. Social Issues 23: 91–109. https://doi.org/10.1111/j.1540-4560.1967.tb00578.x
Lambert, Wallace E. – Hodgson, Robert C. – Gardner, Robert C. – Fillenbaum, Steven 1960. Evaluational reactions to spoken language. Journal of Abnormal and Social Psychology 60: 44–51. https://doi.org/10.1037/h0044430
Meade, Adam W. 2009. FreeIAT: An open-source program to administer the implicit association test. Applied Psychological Measurement 33: 643. https://doi.org/10.1177/0146621608327803
Merkl Ottó 2019. Otthona a holtfa. Élet és Tudomány 28. https://www.eletestudomany.hu/otthona_a_holtfa (2019. október 10.)
Nádasdy Ádám 2004. A betegség-metafora. In: Büky László (szerk.). A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei. Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszék. Szeged. 117–122.
Okamoto Mari 2002. Magyar anyanyelvű gimnazisták viszonya nyelvjárásukhoz és a köznyelvhez. Magyar Nyelv 342–354.
Parapatics Andrea 2019. A nyelvjárási háttér kezelése az iskolában: egy attitűdvizsgálat eredményeiből. Könyv és Nevelés 21: 101–113
Sándor Klára – Juliet Langman – Pléh Csaba 1998. Egy magyar „ügynökvizsgálat” tanulságai. Valóság 8: 29–40.
Wardhaugh, Ronald 1995. Szociolingvisztika. Osiris – Századvég. Budapest.
Wilson, Timothy D. – Lindsey, Samuel – Schooler, Tonya Y. 2000. A model of dual attitudes. Psychological Review 107: 101–126. https://doi.org/10.1037/0033-295X.107.1.101
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 Kaján Anna, Deme Andrea
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.