Communication characteristics in a subject-specific picture description task for teenagers
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2021.4.2Keywords:
picture description, characterization of picture information, topic development aspects, type token index, semi-reproductive text productionAbstract
There is a lot of knowledge about the communication of Hungarian-speaking students, on the basis of experience, and also experimentally. The novelty of the present study is that it assesses the characteristics of students′ communication in a special speech situation corresponding to one of task types of the secondary school final examination in foreign languages. This study analyses the characteristics of texts produced in a semi-reproductive picture description task at the segmental level among secondary school students. Results show that in public education, even in secondary school, there is a need for a planned, conscious development of oral communication, for the growth of communication competence partly in the of mother tongue and partly in a foreign language.
References
Antalné Szabó Ágnes 2006. A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest.
Antalné Szabó Ágnes 2013. A tanulásalapú anyanyelvi nevelés. Anyanyelv-pedagógia 4. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=481 (2021. október 3.) https://doi.org/10.21030/anyp.2013.4.1
Baddeley, Alan 2000. The episodic buffer: A new component of working memory? Trends in Cognitive Sciences 4: 417–423. https://doi.org/10.1016/S1364-6613(00)01538-2
Bóna, Judit – Váradi, Viola 2016. Temporal characteristics of children’s and adolescents’speech: The effect of speech task. Előadás a 9. Speech Research konferencián. 2016. december 8–10. Zágráb, Horvátország.
Bóna Judit – Váradi Viola 2021. A beszédtempó és az artikulációs tempó gyermekek és kamaszok beszédében a beszédtípus és a mértékegység függvényében. Magyar Nyelvőr 145: 44–58. https://doi.org/10.38143/Nyr.2021.1.44
Ferreira Netto, Waldemar. 2017. Prosody and oral narrative. English version of paper presented in Il Colóquio Língua, Discurso e estilo USP/UEPA. São Paulo, Universidade de São Paulo, 7 dez 2017.
Harley, Trevor A. 2001. The Psychology of Language. Taylor and Francis. New York.
Horváth Viktória 2013. Temporális szerveződés kilencéves gyermekek spontán beszédében. Beszédkutatás 21: 144–159.
Horváth Viktória 2017. Kisiskolások spontán beszédének temporális jellemzőiről. In: Bóna Judit (szerk.) Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 97–120.
Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Koizumi, Rie – In’nami, Yo 2012. Effects of text length on lexical diversity measures: Using short texts with less than 200 tokens. System 40: 554–564. https://doi.org/10.1016/j.system.2012.10.012
Krepsz Valéria 2016. Fonetikai hasonlóságok és különbözőségek a beszédtípusokban. In: Bóna Judit (szerk.) Fonetikai olvasókönyv. ELTE Fonetikai Tanszék. Budapest.175–188.
Kruzslicz Tamás 2013. A digitális kommunikáció hatása a középiskolások nyelvhasználatára. Irodalomismeret 2: 197–211.
Laczkó Mária 2005. Jó, érdekes vagy elragadó, elbűvölő? Melléknevek gyakorisága és használata középiskolások spontán beszédprodukcióiban. Magyartanítás 46: 28–35.
Laczkó Mária 2009a. Középiskolai tanulók spontán beszédének temporális jellegzetességei. Magyar Nyelvőr 133: 447–467.
Laczkó Mária 2009b. Tizenévesek beszédének fonetikai-stilisztikai elemzése. Anyanyelv-pedagógia 1. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=151 (2021. október 3.) https://doi.org/10.21030/anyp.2009.1.3
Laczkó Mária 2015. A beszéd digitális korunkban pedagógus hallgatók értékítéleteinek tükrében. Iskolakultúra 25: 98–109. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.12.98
Laczkó Mária 2016. Középiskolai tanulók nyelvhasználata jegyzeteik tükrében. In: Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.) Generációk nyelve. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Budapest. 177–189.
Laczkó Mária 2018. A comparison of lexical access in teenagers’ spontaneous speech and recitation of poetry. Beyond Philology: An international Journal of Linguistics Literary Studies and English Language Teaching 15: 107–127.
Laczkó Mária 2019.Temporal characteristics of teenagers’ s spontaneous speech and their topic-based narratives told during the lesson. In: Rose, Ralph L. – Eklund, Robert (eds.) Proceedings of DISS 2019. The 9th workshop on Disfluency in Spontaneous Speech. ELTE. Budapest. 63–66. https://doi.org/10.21862/diss-09-017-laczko
Laczkó Mária 2020a. A beszéd jellemzői spontán társalgásban és tanórai megnyilatkozásokban. In: Ludányi Zsófia – Jánk István – Domonkosi Ágnes (szerk.): A nyelv perspektívája az oktatásban. Válogatás a Pelikon 2018-as oktatásnyelvészeti konferencia előadásaiból. Líceum Kiadó. Eger. 297–310. https://doi.org/10.17048/Pelikon2018.2020.297
Laczkó Mária 2020b. Kommunikációs mintázatok kamaszok spontán beszédének tükrében. In: Bóna Judit – Krepsz Valéria (szerk.) Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig. ELTE Fonetikai Tanszék. Budapest 153–174.
Levelt, Willem J. M. 1989. Speaking. From intention to articulation. MIT Press. Cambridge, MA.
Libárdi Péter 2017. A mentális lexikon több szempontú vizsgálata. PhD-értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest.
Menyhárt Krisztina 2002. A beszéd időviszonyai egynyelvű és kétnyelvű gyermekeknél. In: Hunyadi László (szerk.) Kísérleti fonetika, laboratóriumi fonológia. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója. Debrecen. 55–73.
Nagy-Varga Zsolt 2014. Definícióalkotási stratégiák tizenéves diákok körében. Anyanyelv-pedagógia 3. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=525 (2021. október 3.) https://doi.org/10.21030/anyp.2014.3.2
Neisser, Ulric 1984. Megismerés és valóság. Gondolat Kiadó. Budapest.
Neisser, Ulric 1994. Self-narratives: True and false. In: Neisser, Ulric – Fivush, Robyn (eds.) The remembering self: Construction and accuracy in the self-narrative. Cambridge University Press. New York. 1–18. https://doi.org/10.1017/CBO9780511752858.003
Neuberger Tilda 2014. A spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.
Németh László – Halácsy Péter – Kornai András – Trón Viktor 2002. Nyílt forráskódú morfológiai elemző. In: MSZNY 2004. II. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, Szeged. 163–171.
Nooteboom, Sieb 2005. Lexical bias revisited: Detecting, rejecting and repairing speech errors in inner speech. Speech Communication 47: 43–48. https://doi.org/10.1016/j.specom.2005.02.003
Parapatics Andrea 2014. A szleng hagyományos funkcióiról a fiatalok szemével. Iskolakultúra 24: 63–76.
Postma, Albert – Kolk, Herman – Povel, Dirk-Jan 1990. On the relation among speech errors, disfluencies and self-repairs. Language and Speech 33: 19–29. https://doi.org/10.1177/002383099003300102
Shriberg, Elizabeth 2001. To „errrr” is human: ecology and acoustic of speech disfluencies. Journal of the International Phonetic Association 31: 153–169. https://doi.org/10.1017/S0025100301001128
Simon Viktória 2014. Modern kódkeveredés: az internetes nyelvhasználat hatásai fiatalok írásbeli fogalmazásaiban. Anyanyelv-pedagógia 1. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=525 (2021. október 3.) https://doi.org/10.21030/anyp.2014.1.2
Vallent Brigitta 2008. Beszélt nyelvi hatások a középiskolások fogalmazásaiban. Magyar Nyelvőr 132: 189–205.
Veszelszki Ágnes 2010. Digilektus a lektusok rendszerében. In: Illés-Molnár Márta – Kaló Zsuzsa – Klein Laura – Parapatics Andrea (szerk.) Félúton 5. Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának konferenciája. ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. Budapest. 199–215.
Veszelszki Ágnes 2012. Új írásjelek digitális és kézzel írt szövegekben. Anyanyelv-pedagógia 4. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=418 (2021. október 3.) https://doi.org/10.21030/anyp.2012.4.2
Voglné Nagy Zsuzsanna – Lippai Edit – Nagy Viktória 2014. Digitális bevándorlók és bennszülöttek – a digitális tudásmegosztás és interaktivitás lehetőségei. Iskolakultúra 24: 57–63.
Wacha Imre 1974. Az elhangzó beszéd főbb stíluskategóriáiról. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 10: 203–216.
Williamson, Graham 2009. Type-Token Ratio. https://pdfslide.net/documents/type-token-ratio-ttr-slt-info-graham-williamson-2009-sltinfo-type-token-ratio.html (2020. március. 30.)
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2021 Mária Laczkó
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.