Kommunikációs jellemzők tizenévesek kötött témájú képleírásában
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2021.4.2Kulcsszavak:
képleírás, képi információk jellemzése, témakifejtési szempontok, type token index, félreproduktív szövegalkotásAbsztrakt
A magyar nyelvű diákok kommunikációjáról nemcsak tapasztalati alapon, de kísérleti úton is sok mindent lehet már tudni. A jelen vizsgálat újszerűségét az adja, hogy egy speciális kommunikációs helyzetben, az idegen nyelvi érettségi vizsga feladattípusának megfelelő beszédszituációban méri fel a diákok kommunikációjának jellegzetességeit. A tanulmány így a képi stimulusú, félreproduktív szövegalkotás sajátosságait elemzi szegmentális szinten, középiskolások körében. A kapott eredmények rámutatnak arra, hogy a közoktatásban, még a középiskolában is szükség van a szóbeli kommunikáció tervszerű, tudatos alakítására részben az anyanyelvi kommunikációs kompetencia, részben az idegen nyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztéséhez.
Hivatkozások
Antalné Szabó Ágnes 2006. A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest.
Antalné Szabó Ágnes 2013. A tanulásalapú anyanyelvi nevelés. Anyanyelv-pedagógia 4. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=481 (2021. október 3.) https://doi.org/10.21030/anyp.2013.4.1
Baddeley, Alan 2000. The episodic buffer: A new component of working memory? Trends in Cognitive Sciences 4: 417–423. https://doi.org/10.1016/S1364-6613(00)01538-2
Bóna, Judit – Váradi, Viola 2016. Temporal characteristics of children’s and adolescents’speech: The effect of speech task. Előadás a 9. Speech Research konferencián. 2016. december 8–10. Zágráb, Horvátország.
Bóna Judit – Váradi Viola 2021. A beszédtempó és az artikulációs tempó gyermekek és kamaszok beszédében a beszédtípus és a mértékegység függvényében. Magyar Nyelvőr 145: 44–58. https://doi.org/10.38143/Nyr.2021.1.44
Ferreira Netto, Waldemar. 2017. Prosody and oral narrative. English version of paper presented in Il Colóquio Língua, Discurso e estilo USP/UEPA. São Paulo, Universidade de São Paulo, 7 dez 2017.
Harley, Trevor A. 2001. The Psychology of Language. Taylor and Francis. New York.
Horváth Viktória 2013. Temporális szerveződés kilencéves gyermekek spontán beszédében. Beszédkutatás 21: 144–159.
Horváth Viktória 2017. Kisiskolások spontán beszédének temporális jellemzőiről. In: Bóna Judit (szerk.) Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 97–120.
Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Koizumi, Rie – In’nami, Yo 2012. Effects of text length on lexical diversity measures: Using short texts with less than 200 tokens. System 40: 554–564. https://doi.org/10.1016/j.system.2012.10.012
Krepsz Valéria 2016. Fonetikai hasonlóságok és különbözőségek a beszédtípusokban. In: Bóna Judit (szerk.) Fonetikai olvasókönyv. ELTE Fonetikai Tanszék. Budapest.175–188.
Kruzslicz Tamás 2013. A digitális kommunikáció hatása a középiskolások nyelvhasználatára. Irodalomismeret 2: 197–211.
Laczkó Mária 2005. Jó, érdekes vagy elragadó, elbűvölő? Melléknevek gyakorisága és használata középiskolások spontán beszédprodukcióiban. Magyartanítás 46: 28–35.
Laczkó Mária 2009a. Középiskolai tanulók spontán beszédének temporális jellegzetességei. Magyar Nyelvőr 133: 447–467.
Laczkó Mária 2009b. Tizenévesek beszédének fonetikai-stilisztikai elemzése. Anyanyelv-pedagógia 1. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=151 (2021. október 3.) https://doi.org/10.21030/anyp.2009.1.3
Laczkó Mária 2015. A beszéd digitális korunkban pedagógus hallgatók értékítéleteinek tükrében. Iskolakultúra 25: 98–109. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.12.98
Laczkó Mária 2016. Középiskolai tanulók nyelvhasználata jegyzeteik tükrében. In: Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.) Generációk nyelve. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Budapest. 177–189.
Laczkó Mária 2018. A comparison of lexical access in teenagers’ spontaneous speech and recitation of poetry. Beyond Philology: An international Journal of Linguistics Literary Studies and English Language Teaching 15: 107–127.
Laczkó Mária 2019.Temporal characteristics of teenagers’ s spontaneous speech and their topic-based narratives told during the lesson. In: Rose, Ralph L. – Eklund, Robert (eds.) Proceedings of DISS 2019. The 9th workshop on Disfluency in Spontaneous Speech. ELTE. Budapest. 63–66. https://doi.org/10.21862/diss-09-017-laczko
Laczkó Mária 2020a. A beszéd jellemzői spontán társalgásban és tanórai megnyilatkozásokban. In: Ludányi Zsófia – Jánk István – Domonkosi Ágnes (szerk.): A nyelv perspektívája az oktatásban. Válogatás a Pelikon 2018-as oktatásnyelvészeti konferencia előadásaiból. Líceum Kiadó. Eger. 297–310. https://doi.org/10.17048/Pelikon2018.2020.297
Laczkó Mária 2020b. Kommunikációs mintázatok kamaszok spontán beszédének tükrében. In: Bóna Judit – Krepsz Valéria (szerk.) Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig. ELTE Fonetikai Tanszék. Budapest 153–174.
Levelt, Willem J. M. 1989. Speaking. From intention to articulation. MIT Press. Cambridge, MA.
Libárdi Péter 2017. A mentális lexikon több szempontú vizsgálata. PhD-értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest.
Menyhárt Krisztina 2002. A beszéd időviszonyai egynyelvű és kétnyelvű gyermekeknél. In: Hunyadi László (szerk.) Kísérleti fonetika, laboratóriumi fonológia. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója. Debrecen. 55–73.
Nagy-Varga Zsolt 2014. Definícióalkotási stratégiák tizenéves diákok körében. Anyanyelv-pedagógia 3. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=525 (2021. október 3.) https://doi.org/10.21030/anyp.2014.3.2
Neisser, Ulric 1984. Megismerés és valóság. Gondolat Kiadó. Budapest.
Neisser, Ulric 1994. Self-narratives: True and false. In: Neisser, Ulric – Fivush, Robyn (eds.) The remembering self: Construction and accuracy in the self-narrative. Cambridge University Press. New York. 1–18. https://doi.org/10.1017/CBO9780511752858.003
Neuberger Tilda 2014. A spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.
Németh László – Halácsy Péter – Kornai András – Trón Viktor 2002. Nyílt forráskódú morfológiai elemző. In: MSZNY 2004. II. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, Szeged. 163–171.
Nooteboom, Sieb 2005. Lexical bias revisited: Detecting, rejecting and repairing speech errors in inner speech. Speech Communication 47: 43–48. https://doi.org/10.1016/j.specom.2005.02.003
Parapatics Andrea 2014. A szleng hagyományos funkcióiról a fiatalok szemével. Iskolakultúra 24: 63–76.
Postma, Albert – Kolk, Herman – Povel, Dirk-Jan 1990. On the relation among speech errors, disfluencies and self-repairs. Language and Speech 33: 19–29. https://doi.org/10.1177/002383099003300102
Shriberg, Elizabeth 2001. To „errrr” is human: ecology and acoustic of speech disfluencies. Journal of the International Phonetic Association 31: 153–169. https://doi.org/10.1017/S0025100301001128
Simon Viktória 2014. Modern kódkeveredés: az internetes nyelvhasználat hatásai fiatalok írásbeli fogalmazásaiban. Anyanyelv-pedagógia 1. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=525 (2021. október 3.) https://doi.org/10.21030/anyp.2014.1.2
Vallent Brigitta 2008. Beszélt nyelvi hatások a középiskolások fogalmazásaiban. Magyar Nyelvőr 132: 189–205.
Veszelszki Ágnes 2010. Digilektus a lektusok rendszerében. In: Illés-Molnár Márta – Kaló Zsuzsa – Klein Laura – Parapatics Andrea (szerk.) Félúton 5. Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának konferenciája. ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. Budapest. 199–215.
Veszelszki Ágnes 2012. Új írásjelek digitális és kézzel írt szövegekben. Anyanyelv-pedagógia 4. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=418 (2021. október 3.) https://doi.org/10.21030/anyp.2012.4.2
Voglné Nagy Zsuzsanna – Lippai Edit – Nagy Viktória 2014. Digitális bevándorlók és bennszülöttek – a digitális tudásmegosztás és interaktivitás lehetőségei. Iskolakultúra 24: 57–63.
Wacha Imre 1974. Az elhangzó beszéd főbb stíluskategóriáiról. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 10: 203–216.
Williamson, Graham 2009. Type-Token Ratio. https://pdfslide.net/documents/type-token-ratio-ttr-slt-info-graham-williamson-2009-sltinfo-type-token-ratio.html (2020. március. 30.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Laczkó Mária
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.