Hogyan minősítik a tizenévesek beszédét a diákok és a tanárok?

Hogyan minősítik a tizenévesek beszédét a diákok és a tanárok?

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.21030/anyp.2008.3.4.2

Kulcsszavak:

beszédtudomány, beszédtempó, artikuláció, hangsúly, szókincs

Absztrakt

A tizenévesek beszédének formai sajátosságai – beleértve beszédsebességüket, artikulációs
nehézségeiket, hangképzési rendellenességeiket, a hangsúlyozási problémákat vagy a
kifejezésbeli nehézségeket – jócskán hagynak maguk után kívánnivalót. Ezt igazolja a pedagógia
és a szülők gyakran hangoztatott egybehangzó véleménye, illetőleg az anyanyelv-elsajátítással
foglalkozó kutatási részeredmények is ezt támasztják alá. Jelen tanulmány azt vizsgálta, hogy a
fent említett öt kritérium alapján hogyan minősítik a 15 és 18 éves tanulók beszédét a különböző
életkorú diákok, valamint a tanárok. A szerző arra keresi a választ, hogy a pedagógiában és a
korábbi kutatásokban megállapított negatív jelenségeket milyen mértékben érzékelik maguk
az érintettek, továbbá melyek azok a beszédükre jellemző formai jegyek, amelyek a pedagógia,
valamint az anyanyelv elsajátításával foglalkozó kutatók és a diákok meglátása szerint is a
leginkább problematikusnak tekinthetők, és megoldást sürgetnek.

Hivatkozások

Bicskei Dezsőné 1985. Középiskolások élőbeszédének mondatszerkezeti jellemzői. Magyar Nyelvőr 1: 48–62.

Bóna Judit 2007. A felgyorsult beszéd produkciós és percepciós sajátosságai. Doktori értekezés. Budapest.

Bóna Judit – Imre Angéla 2007. A hangsúlyeltolódás hatása a beszédfeldolgozásra. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás. MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest. 75–82.

Dóra Zoltán 1994. Diákjaink nyelvhasználata. Magyar Nyelvőr 1: 54–57.

Farkas Eszter 1997. Képzavarok a 10–14 éves korú gyerekek magyardolgozataiban. Magyartanítás 5: 28–30.

Gocsál Ákos 2001. Gyorsabban beszélnek-e a nők, mint a férfiak? In: Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás. MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest. 61–72.

Gósy Mária 2002. A hangsúlyeltolódás jelensége. In: A. Jászó Anna – Balázs Géza – Koltói Ádám (szerk.) Éltető anyanyelvünk. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 193–197.

Kassai Ilona 1993. Gyorsult-e a magyar beszéd tempója az elmúlt 100–120 évben? In: Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás ’93. MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest. 62–69.

Kiss Jenő 1994. Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.

Laczkó Mária 2006. Idegen szavak tizenévesek spontán beszédében. Magyartanítás 5: 14–20.

Laczkó Mária 2005. Jó, érdekes vagy elragadó, elbűvölő? Melléknevek gyakorisága és használata középiskolások spontán beszédprodukcióiban. Magyartanítás 5: 28–36.

Laczkó Mária 2000. Miért nem szeretnek felelni a diákok? Egy kísérlet tapasztalatai és tanulságai. Magyartanítás 2: 28–34.

Laczkó Mária 2007a. A szóelőhívási folyamatban és a szóértési nehézségekben mutatkozó nyelvi hátrány. Új Pedagógiai Szemle 12: 53–66.

Laczkó Mária 2007b. Napjaink tizenéveseinek beszéde szóhasználati jellemzők alapján. Magyar Nyelvőr 2: 173–184.

Pála Károly (szerk.) 2002 A magyar nyelvi oktatás eredményességének országos szakmai vizsgálata (Szakmai beszámoló országos adatok alapján). OM-OKÉV.

Szabó Kálmán 1994. A többalakú szavak a szakmunkástanulók szóhasználatában. Magyar Nyelvőr 1: 57–64.

Szilassy Eszter 2002. Szóaktivizálási tesztek különféle korcsoportokban. Magyartanítás 3: 26–31.

Zimányi Árpád 2002. Angol hatásra megújuló latinizmusaink. In: A. Jászó Anna – Balázs Géza – Koltói Ádám (szerk.) Éltető anyanyelvünk. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 500–504.

##submission.downloads##

Megjelent

2008. 12. 31.

Hogyan kell idézni

Laczkó, M. (2008). Hogyan minősítik a tizenévesek beszédét a diákok és a tanárok?. Anyanyelv-pedagógia, 1(3–4.), 14–27. https://doi.org/10.21030/anyp.2008.3.4.2

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >> 
Loading...