Hogyan minősítik a tizenévesek beszédét a diákok és a tanárok?
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2008.3.4.2Kulcsszavak:
beszédtudomány, beszédtempó, artikuláció, hangsúly, szókincsAbsztrakt
A tizenévesek beszédének formai sajátosságai – beleértve beszédsebességüket, artikulációs
nehézségeiket, hangképzési rendellenességeiket, a hangsúlyozási problémákat vagy a
kifejezésbeli nehézségeket – jócskán hagynak maguk után kívánnivalót. Ezt igazolja a pedagógia
és a szülők gyakran hangoztatott egybehangzó véleménye, illetőleg az anyanyelv-elsajátítással
foglalkozó kutatási részeredmények is ezt támasztják alá. Jelen tanulmány azt vizsgálta, hogy a
fent említett öt kritérium alapján hogyan minősítik a 15 és 18 éves tanulók beszédét a különböző
életkorú diákok, valamint a tanárok. A szerző arra keresi a választ, hogy a pedagógiában és a
korábbi kutatásokban megállapított negatív jelenségeket milyen mértékben érzékelik maguk
az érintettek, továbbá melyek azok a beszédükre jellemző formai jegyek, amelyek a pedagógia,
valamint az anyanyelv elsajátításával foglalkozó kutatók és a diákok meglátása szerint is a
leginkább problematikusnak tekinthetők, és megoldást sürgetnek.
Hivatkozások
Bicskei Dezsőné 1985. Középiskolások élőbeszédének mondatszerkezeti jellemzői. Magyar Nyelvőr 1: 48–62.
Bóna Judit 2007. A felgyorsult beszéd produkciós és percepciós sajátosságai. Doktori értekezés. Budapest.
Bóna Judit – Imre Angéla 2007. A hangsúlyeltolódás hatása a beszédfeldolgozásra. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás. MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest. 75–82.
Dóra Zoltán 1994. Diákjaink nyelvhasználata. Magyar Nyelvőr 1: 54–57.
Farkas Eszter 1997. Képzavarok a 10–14 éves korú gyerekek magyardolgozataiban. Magyartanítás 5: 28–30.
Gocsál Ákos 2001. Gyorsabban beszélnek-e a nők, mint a férfiak? In: Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás. MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest. 61–72.
Gósy Mária 2002. A hangsúlyeltolódás jelensége. In: A. Jászó Anna – Balázs Géza – Koltói Ádám (szerk.) Éltető anyanyelvünk. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 193–197.
Kassai Ilona 1993. Gyorsult-e a magyar beszéd tempója az elmúlt 100–120 évben? In: Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás ’93. MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest. 62–69.
Kiss Jenő 1994. Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Laczkó Mária 2006. Idegen szavak tizenévesek spontán beszédében. Magyartanítás 5: 14–20.
Laczkó Mária 2005. Jó, érdekes vagy elragadó, elbűvölő? Melléknevek gyakorisága és használata középiskolások spontán beszédprodukcióiban. Magyartanítás 5: 28–36.
Laczkó Mária 2000. Miért nem szeretnek felelni a diákok? Egy kísérlet tapasztalatai és tanulságai. Magyartanítás 2: 28–34.
Laczkó Mária 2007a. A szóelőhívási folyamatban és a szóértési nehézségekben mutatkozó nyelvi hátrány. Új Pedagógiai Szemle 12: 53–66.
Laczkó Mária 2007b. Napjaink tizenéveseinek beszéde szóhasználati jellemzők alapján. Magyar Nyelvőr 2: 173–184.
Pála Károly (szerk.) 2002 A magyar nyelvi oktatás eredményességének országos szakmai vizsgálata (Szakmai beszámoló országos adatok alapján). OM-OKÉV.
Szabó Kálmán 1994. A többalakú szavak a szakmunkástanulók szóhasználatában. Magyar Nyelvőr 1: 57–64.
Szilassy Eszter 2002. Szóaktivizálási tesztek különféle korcsoportokban. Magyartanítás 3: 26–31.
Zimányi Árpád 2002. Angol hatásra megújuló latinizmusaink. In: A. Jászó Anna – Balázs Géza – Koltói Ádám (szerk.) Éltető anyanyelvünk. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 500–504.
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2008 Laczkó Mária
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.