A spontán beszéd temporális sajátosságai 6–14 év közötti gyermekeknél
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2013.2.2Kulcsszavak:
spontán beszéd, 6–14 éves gyermekek, beszédtempó, szünettartás, a beszéd folyamatosságaAbsztrakt
A tanulmány különböző életkorú (hat-, hét-, kilenc-, tizenegy és tizenhárom éves) gyermekek
spontán beszédének néhány temporális sajátosságát mutatja be: a beszédszakaszok és a
szünetek előfordulását, időtartamát, egymáshoz viszonyított arányát, valamint a beszédtempót.
A kutatás hipotézise szerint a fiatalabb gyermekek beszéde kevésbé folyamatos, illetőleg
szakaszosabb, mint idősebb társaiké. A hetven tipikus fejlődésű gyermek spontán beszédét
vizsgáló kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a beszéd folyamatossága több olyan tényező
függvénye, amelyek jellemzően összefüggenek. Az idősebb gyermekek beszédében a hosszabb
beszédszakaszok, a kevesebb, rövidebb kitöltött és néma szünet, a gyorsabb beszédtempó
együttesen keltik a beszéd megszakítás nélküli hatását.
Hivatkozások
Boersma, Paul – Weenink, David 2011. Praat: doing phonetics by computer. (Version 5.3.02) [Computer program]. http://www.praat.org (2011. október 10.)
Bóna Judit 2009. A gyors beszéd. Produkciós és percepciós sajátosságok. MTA Könyvtára – Lexica Kiadó. Budapest.
Brotherton, Peter 1979. Speaking and not speaking: Process for translating ideas into speech. In: Siegman, Aron Wolfe – Feldstein, Stanley (eds.): Of Time and Speech. Lawrence Erlbaum. Hillsdale, New Jersey. 179–209.
Carlson, Rolf – Hirschberg, Julia – Swerts, Marc 2005. Cues to upcoming Swedish prosodic boundaries: Subjective judgment studies and acoustic correlates. Speech Communication 46: 326–333. https://doi.org/10.1016/j.specom.2005.02.013
Cutler, Anne – Dahan, Daniel – van Donselaar, Wilma 1997. Prosody in the comprehension of spoken language: A literature review. Language and Speech 40: 141–201. https://doi.org/10.1177/002383099704000203
Duez, Danielle 1982. Silent and non-silent pauses in three speech styles. Language and Speech 25: 11–25. https://doi.org/10.1177/002383098202500102
Esposito, Anna – Marinaro, Maria – Palombo, Giulia 2004. Children speech pauses as markers of different discourse structures and utterance information content. In: Conference From Sound to Sense: 50+ Years of Discoveries in Speech Communication. June 11–13. 2004. MIT. Cambridge, MA. 139–144.
Frazier, Lyn – Clifton, Charles Jr. – Carlson, Katy 2003. Don’t break, or do: Prosodic boundary preferences. Lingua 1: 1–25. https://doi.org/10.1016/S0024-3841(03)00044-5
Gee, James Paul – Grosjean, Francois 1984. Empirical evidence for narrative structure. Cognitive Science 8: 59–85. https://doi.org/10.1016/S0364-0213(84)80025-7
Gocsál Ákos 2000. A beszéd időviszonyai különböző életkorú személyeknél. Beszédkutatás 2009: 39–50.
Gocsál Ákos 2001. Gyorsabban beszélnek-e a nők, mint a férfiak? Beszédkutatás 2001: 61–72.
Goldman-Eisler, Frieda 1968. Psycholinguistics: Experiments in spontaneous speech. Academic Press. New York.
Gósy Mária 2000. A beszédszünetek kettős funkciója. Beszédkutatás 2000: 1–14.
Gósy Mária 2003. Virtuális mondatok a spontán beszédben. Beszédkutatás 2003: 19–44.
Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
Gósy Mária – Beke András – Horváth Viktória 2011. Temporális variabilitás a spontán beszédben. Beszédkutatás 2011: 5–30.
Guitar, Barry – Kopff Schaefer, Helen – Donahue-Kilburg, Gail – Bond, Lynne 1992. Parental interactions and speech rate: A case study in stuttering. Journal of Speech and Hearing Research 35: 742–754. https://doi.org/10.1044/jshr.3504.742
Guitar, Barry – Marchinkoski, Lisa 2001. Influence of mother’s slower speech on their children’s speech rate. Journal of Speech, Language, and Hearing Research 44: 853–861. https://doi.org/10.1044/1092-4388(2001/067)
Horváth Viktória 2009. Funkció és kivitelezés a megakadásjelenségekben. Doktori disszertáció. ELTE. Budapest.
Klatt, Dennis H. 1975. Vowel lengthening is syntactically determined in a connected discourse. Journal of Phonetics 3: 129–140. https://doi.org/10.1016/S0095-4470(19)31360-9
Kowal, Sabine – O’Connell, Daniel C. – Sabin, Edward J. 1975. Development of temporal patterning and vocal hesitations in spontaneous narratives. Journal of Psycholinguistic Research 4: 195–207. https://doi.org/10.1007/BF01066926
Kugler Nóra 2000. A mondattan általános kérdései. In: Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 369–394.
Laczkó, Mária 1991. The interrelation of articulation rate and pauses in children’s speech. In: Gósy, Mária (ed.): Temporal Factors in Speech. A collection of papers. HAS Research Institute for Linguistics. Budapest. 139–151.
Laczkó Mária 1993. A tempó és a szünet viszonya hangos olvasásban. Beszédkutatás 1993: 185–193.
Lee, Sungbok – Potamianos, Alexandros – Narayanan, Shrikanth S. 1999. Acoustics of children’s speech: Developmental changes of temporal and spectral parameters. Journal of the Acoustical Society of America 105/3: 1455–1468. https://doi.org/10.1121/1.426686
Lehiste, Ilse 1979. Perception of sentence and paragraph boundaries. In: Lindblom, Björn – Öhman, Sven (eds.) Frontiers of speech communication research. Academic Press. London – New York – San Francisco. 191–201.
Lehiste, Ilse – Olive, Joseph P. – Streeter, Lynn A. 1976. The role of duration in disambiguating syntactically ambiguous sentences. Journal of the Acoustic Society of America 60: 1199–1202. https://doi.org/10.1121/1.381180
Levelt, Willem J. M. 1989. Speaking. From intention to articulation. A Bradford Book, The MIT Press. Cambridge, MA – London. https://doi.org/10.7551/mitpress/6393.001.0001
Markó Alexandra 2005. A spontán beszéd néhány szupraszegmentális jellegzetessége. Monologikus és dialogikus szövegek összevetése, valamint a hümmögés vizsgálata. Doktori disszertáció. ELTE. Budapest.
Markó Alexandra 2010. A prozódia szerepe a spontán beszéd tagolásában. Beszédkutatás 2010: 82–99.
Menyhárt Krisztina 2000. A beszéd temporális sajátosságai kétnyelvűeknél (kisiskoláskortól időskorig). Beszédkutatás 2000: 51–62.
Meyers, Susan – Freeman, Frances 1985. Mother and child speech rates as a variable in stutteringand disfluency. Journal of Speech and Hearing Research 28: 436–444. https://doi.org/10.1044/jshr.2803.444
Misono, Yasuko – Kiritani, Shigeru 1990. The distribution pattern of pauses in lecture-style speech. Annual Bulletin of the Research Institute of Logopedics and Phoniatrics 24: 101–111.
Rosenfield, Irma Barbara 1987. Pauses in oral and written narratives. Boston University. Boston.
Streeter, Lynn A. 1978. Acoustic determinants of phrase boundary perception. Journal of the Acoustical Society of America 64: 1582–1592. https://doi.org/10.1121/1.382142
Subosits István 1990. Az életkor hatása a beszédtempó alakulására. Magyar Fonetikai Füzetek 22: 131–132.
Szabó Ágnes – Tóth Andrea 2012. A beszélőváltások sajátosságai óvodáskorú gyermekek társalgásában. Beszédkutatás 2012: 234–245.
Szende Tamás 1976. A beszédfolyamat alaptényezői. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Trainor, Laurel J. – Adams, Beth 2006. Infants’ and adults’ use of duration and intensity cues in the segmentation of tone patterns. Perception and Psychophysics 62: 333–340. https://doi.org/10.3758/BF03205553
Váradi Viola 2008. A virtuális mondatok műfaji meghatározottsága. Beszédkutatás 2008: 134–147.
Váradi Viola 2010. A felolvasás és a spontán beszéd temporális sajátosságainak összehasonlítása. Beszédkutatás 2010: 100–109.
Wacha Imre 1974. Az elhangzó beszéd főbb akusztikus stíluskategóriáiról. Általános Nyelvészeti Tanulmányok X: 203–214.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2013 Neuberger Tilda
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.