A diszlexiások spontán beszédéről
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2010.1.1Kulcsszavak:
diszlexia, spontán beszéd, megakadások, a beszéd komplexitásaAbsztrakt
A diszlexiával élők nyelvi szintjének meghatározásakor feltérképezzük az olvasás szintjét,
mérjük a memória, az intelligencia, az írás, a beszédészlelés és a beszédmegértés állapotát.
Kutatások igazolták, hogy a diszlexiás tanulók a beszédfeldolgozásban elmaradást mutatnak
tipikus beszédfejlődésű kortársaikhoz képest. A jelen kutatás azt vizsgálja, hogy a diszlexiások
beszédprodukciójában is kimutatható-e valamilyen eltérés az átlagostól. Hipotéziseink szerint
a diszlexiások spontán beszéde ugyancsak eltér a nyelvi zavart nem mutató kortársaikétól.
A kutatásban 20 diszlexiás és 20 tipikus beszédfejlődésű, átlagosan 15 éves tanulótól kétféle
spontán beszédet vettünk föl, ezeket lejegyeztük, a felvételekkel pedig elemzéseket végeztünk.
Az eredmények azt mutatták, hogy a diszlexiások beszédének komplexitása elmarad kortársaikétól,
a tartalmas szavak számában és a megakadások területén is jellegzetes különbségeket mutatnak.
Hivatkozások
Blomert, Leo – Mitterer, Holger – Paffen, Christiaan 2004. In search of the auditory, phonetic, and/or phonological problems in dyslexia: context effects in speech perception. Journal of Speech, Language, and Hearing Research 47: 1030–1047. https://doi.org/10.1044/1092-4388(2004/077)
Bóna Judit 2008. A beszédészlelés szerepe az írásban és helyesírásban. Gyógypedagógiai Szemle 3: 193–203.
Csabay Katalin 1999. Az áldiszlexia mint korunk egyik járványveszélye. In: dr. Salné Lengyel Mária (szerk.) Fejlesztő-pedagógia – különszám. Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, magatartászavar. MentorSzanator Kft. Budapest. 42–44.
Catts, Hugh W. 1986. Speech production/phonological deficits in reading-disordered children. Journal of Learning Disabilities 19: 504–508. https://doi.org/10.1177/002221948601900813
Catts, Hugh W. 1989a. Defining dyslexia as a developmental language disorder. Annals of Dyslexia 39 (1): 50–65. https://doi.org/10.1007/BF02656900
Catts, Hugh W. 1989b. Speech production deficits in developmental dyslexia. Journal of Speech and Hearing Disorders 54: 422–428. https://doi.org/10.1044/jshd.5403.422
Csabay Katalin 1994. Az áldiszlexia mint korunk járványveszélye. Fejlesztő Pedagógia 4–5: 39–40.
Csépe Valéria 2005. Kognitív fejlődés – neuropszichológia. Gondolat Kiadó. Budapest.
Csépe Valéria 2006. Az olvasó agy. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Csépe Valéria 2007. Azonos vagy különböző? Beszédészlelési és olvasási zavarok: diszlexia és SLI. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kkt. Budapest. 164–181.
Csiszár Orsolya 2007. Egy szóértési vizsgálat tanulságai. Beszédkutatás 2007. 134–141.
Csiszár Orsolya 2009. Szövegértés és diszlexia. In: Lengyel Zsolt – Navracsics Judit (szerk.) Tanulmányok a mentális lexikonról. Nyelvelsajátítás – beszédprodukció – beszédpercepció. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 301–310.
Fox Tree, Jean E. 2002. Interpreting pauses and ums at turn exchanges. Discourse Process 34 (1): 37–55. https://doi.org/10.1207/S15326950DP3401_2
Frith, Uta 1999. Paradoxes in the definition of dyslexia. Dyslexia 5 (4): 192–214. https://doi.org/10.1002/(SICI)1099-0909(199912)5:4<192::AID-DYS144>3.0.CO;2-N
Gerebenné Várbíró Katalin – Gósy Mária – Laczkó Mária 1992. Spontán beszéd-megnyilvánulások szintaktikai elemzése DDS technika segítségével. Kézirat. Budapest.
Gerliczkiné Schéder Veronika 2007. Felnőttkori beszédfeldolgozási nehézségek. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kkt. Budapest. 301–310.
Gósy Mária 2003. A spontán beszédben előforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései. Magyar Nyelvőr 257–277.
Gósy Mária 2004. A spontán magyar beszéd megakadásainak hallás alapú gyűjteménye. Beszédkutatás 2004. 6–18.
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2008. A szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia 1. https://doi.org/10.21030/anyp.2008.1.1
Gósy Mária – Imre Angéla 2007. Beszédpercepciós fejlesztő modulok. Nikol Kkt. Budapest.
Gráczi Tekla Etelka 2007. Diszlexiás és tipikus fejlődésű gyermekek beszédfeldolgozásának vizsgálata. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kkt. Budapest. 202–213.
Grimm, Hannelore 2003. Störungen der Sprachentwicklung: Grundlagen-Ursachen-Diagnose-Intervention-Prävention. Göttingen. Hogrefe.
Gyarmathy Dorottya 2007. Az alkohol hatása a beszédprodukcióra. Beszédkutatás 2007. 108–120.
Horváth Viktória 2004. Megakadásjelenségek a párbeszédekben. Beszédkutatás 2004. 187–199. https://doi.org/10.1007/978-3-662-09387-0_19
Horváth Viktória 2009. Funkció és kivitelezés a hezitációs jelenségekben. Kézirat.
Kibby, Michael W. 1995. Practical steps for informing literacy instruction: A diagnosic decision-making model. International Reading Association. Newark. Delaware.
Lieberman, Philip – Meskill, Robert H. – Chatillon, Mary – Shupack, Helaine 1985. Phonetic speech perception defictits in dyslexia. Journal of Speech and Hearing Research 28: 480–486. https://doi.org/10.1044/jshr.2804.480
Maclay, Howard – Osgood, Charles E. 1959. Hesitation phenomena in spontaneous English speech. Word 15: 19–44. https://doi.org/10.1080/00437956.1959.11659682
Mandel Glazer, Susan – Searloff, Lyndon W. – Gentile, Lance M. 1992. Reexamining reading diagnosis. In: Mandel Glazer, Susan – Searloff, Lyndon W. – Gentile, Lance M. (eds.) Reexamining reading diagnosis. New trends and procedures. International Reading Association. Newark. Delaware. 1–11.
Markó Alexandra 2004. Megakadások vizsgálata különféle monologikus szövegekben. Beszédkutatás 2004. 209–222.
McLaughin, Scott F. – Cullinan, Walter, L. 1989. Disfluencies, utterance length, and linguistic complexity in nonstuttering children. Journal of Fluency Disorders 14 (1): 17–36. https://doi.org/10.1016/0094-730X(89)90021-1
Meixner Ildikó 1995. Munkásságom tézis-szerű összefoglalása. http://www.diszlexia.info/mexinertezis.htm (2009. október 8.)
Ransby, Marilyn J. – Swanson, H. Lee 2003. Reading comprehension skills of young adults with childhood diagnoses of dyslexia. Journal of Learning Disabilities 36 (6): 538–555. https://doi.org/10.1177/00222194030360060501
Rudel, Rita G. 1985. The definition of dyslexia: Language and motor deficits. In: Duffy, Frank H. – Geschwind, Norman (eds.) Neuroscientific approach to clinical evaluation. Little Brown. Boston. 33–53.
Schneider Júlia – Simon Ferenc 1996. Iskolai kudarcok beszédpercepciós hátteréről. In: Gósy Mária (szerk.) Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Nikol Kkt. Budapest. 143–163.
Schwark, Rita (ed.) 1997. Legasthenie. Bundesverband Legashenie eingetragener Verein. Greifswald.
Szabó Eszter 2004. „öhm, na hiszen, hogy is mondjam” – Megakadásjelenségek nyelvi játék közben. Beszédkutatás 2004. 200–208.
Yaruss, J. Scott – Newman, Robyn M. – Flora, Tracy 1999. Language and disfluency in nonstuttering children’s conversational speech. Journal of Fluency Disorders 24/3. 185–207. https://doi.org/10.1016/S0094-730X(99)00009-1
Vellutino, Frank R. – Fletcher, Jack M. – Snowling, Margaret J. – Scanlon, Donna M. 2004. Specific reading disability (dyslexia): what have we learned in the past four decades? Journal of Child Psychology and Psychiatry 45 (1): 2–40. https://doi.org/10.1046/j.0021-9630.2003.00305.x
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2010 Imre Angéla, Horváth Viktória
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.