Speech production and spontaneous speech of dyslexics
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2010.1.1Keywords:
dyslexia, spontaneous speech,, speech disfluencies, the complexity of speechAbstract
In order to identify the linguistic level of dyslexics, we measure their level of reading and
writing, memory, intelligence, speech recognition and speech comprehension. Findings have
already shown that dyslexic students fall behind compared to their peers with typical speech
development. The present study investigates whether the actual speech production of dyslexics
differs from average. We hypothesize that the spontaneous speech of dyslexics does differ from
the speech of their peers without language disorders. We recorded the spontaneous speech of
twenty dyslexic students and twenty students with typical speech development, students in both
groups at the age of fifteen on average. We have transcribed and analysed the data. Our results
show that the complexity of the dyslexics’ speech falls behind compared to their peers: they show
characteristic differences both in the number of content words and in disfluencies.
References
Blomert, Leo – Mitterer, Holger – Paffen, Christiaan 2004. In search of the auditory, phonetic, and/or phonological problems in dyslexia: context effects in speech perception. Journal of Speech, Language, and Hearing Research 47: 1030–1047. https://doi.org/10.1044/1092-4388(2004/077)
Bóna Judit 2008. A beszédészlelés szerepe az írásban és helyesírásban. Gyógypedagógiai Szemle 3: 193–203.
Csabay Katalin 1999. Az áldiszlexia mint korunk egyik járványveszélye. In: dr. Salné Lengyel Mária (szerk.) Fejlesztő-pedagógia – különszám. Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, magatartászavar. MentorSzanator Kft. Budapest. 42–44.
Catts, Hugh W. 1986. Speech production/phonological deficits in reading-disordered children. Journal of Learning Disabilities 19: 504–508. https://doi.org/10.1177/002221948601900813
Catts, Hugh W. 1989a. Defining dyslexia as a developmental language disorder. Annals of Dyslexia 39 (1): 50–65. https://doi.org/10.1007/BF02656900
Catts, Hugh W. 1989b. Speech production deficits in developmental dyslexia. Journal of Speech and Hearing Disorders 54: 422–428. https://doi.org/10.1044/jshd.5403.422
Csabay Katalin 1994. Az áldiszlexia mint korunk járványveszélye. Fejlesztő Pedagógia 4–5: 39–40.
Csépe Valéria 2005. Kognitív fejlődés – neuropszichológia. Gondolat Kiadó. Budapest.
Csépe Valéria 2006. Az olvasó agy. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Csépe Valéria 2007. Azonos vagy különböző? Beszédészlelési és olvasási zavarok: diszlexia és SLI. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kkt. Budapest. 164–181.
Csiszár Orsolya 2007. Egy szóértési vizsgálat tanulságai. Beszédkutatás 2007. 134–141.
Csiszár Orsolya 2009. Szövegértés és diszlexia. In: Lengyel Zsolt – Navracsics Judit (szerk.) Tanulmányok a mentális lexikonról. Nyelvelsajátítás – beszédprodukció – beszédpercepció. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 301–310.
Fox Tree, Jean E. 2002. Interpreting pauses and ums at turn exchanges. Discourse Process 34 (1): 37–55. https://doi.org/10.1207/S15326950DP3401_2
Frith, Uta 1999. Paradoxes in the definition of dyslexia. Dyslexia 5 (4): 192–214. https://doi.org/10.1002/(SICI)1099-0909(199912)5:4<192::AID-DYS144>3.0.CO;2-N
Gerebenné Várbíró Katalin – Gósy Mária – Laczkó Mária 1992. Spontán beszéd-megnyilvánulások szintaktikai elemzése DDS technika segítségével. Kézirat. Budapest.
Gerliczkiné Schéder Veronika 2007. Felnőttkori beszédfeldolgozási nehézségek. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kkt. Budapest. 301–310.
Gósy Mária 2003. A spontán beszédben előforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései. Magyar Nyelvőr 257–277.
Gósy Mária 2004. A spontán magyar beszéd megakadásainak hallás alapú gyűjteménye. Beszédkutatás 2004. 6–18.
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2008. A szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia 1. https://doi.org/10.21030/anyp.2008.1.1
Gósy Mária – Imre Angéla 2007. Beszédpercepciós fejlesztő modulok. Nikol Kkt. Budapest.
Gráczi Tekla Etelka 2007. Diszlexiás és tipikus fejlődésű gyermekek beszédfeldolgozásának vizsgálata. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kkt. Budapest. 202–213.
Grimm, Hannelore 2003. Störungen der Sprachentwicklung: Grundlagen-Ursachen-Diagnose-Intervention-Prävention. Göttingen. Hogrefe.
Gyarmathy Dorottya 2007. Az alkohol hatása a beszédprodukcióra. Beszédkutatás 2007. 108–120.
Horváth Viktória 2004. Megakadásjelenségek a párbeszédekben. Beszédkutatás 2004. 187–199. https://doi.org/10.1007/978-3-662-09387-0_19
Horváth Viktória 2009. Funkció és kivitelezés a hezitációs jelenségekben. Kézirat.
Kibby, Michael W. 1995. Practical steps for informing literacy instruction: A diagnosic decision-making model. International Reading Association. Newark. Delaware.
Lieberman, Philip – Meskill, Robert H. – Chatillon, Mary – Shupack, Helaine 1985. Phonetic speech perception defictits in dyslexia. Journal of Speech and Hearing Research 28: 480–486. https://doi.org/10.1044/jshr.2804.480
Maclay, Howard – Osgood, Charles E. 1959. Hesitation phenomena in spontaneous English speech. Word 15: 19–44. https://doi.org/10.1080/00437956.1959.11659682
Mandel Glazer, Susan – Searloff, Lyndon W. – Gentile, Lance M. 1992. Reexamining reading diagnosis. In: Mandel Glazer, Susan – Searloff, Lyndon W. – Gentile, Lance M. (eds.) Reexamining reading diagnosis. New trends and procedures. International Reading Association. Newark. Delaware. 1–11.
Markó Alexandra 2004. Megakadások vizsgálata különféle monologikus szövegekben. Beszédkutatás 2004. 209–222.
McLaughin, Scott F. – Cullinan, Walter, L. 1989. Disfluencies, utterance length, and linguistic complexity in nonstuttering children. Journal of Fluency Disorders 14 (1): 17–36. https://doi.org/10.1016/0094-730X(89)90021-1
Meixner Ildikó 1995. Munkásságom tézis-szerű összefoglalása. http://www.diszlexia.info/mexinertezis.htm (2009. október 8.)
Ransby, Marilyn J. – Swanson, H. Lee 2003. Reading comprehension skills of young adults with childhood diagnoses of dyslexia. Journal of Learning Disabilities 36 (6): 538–555. https://doi.org/10.1177/00222194030360060501
Rudel, Rita G. 1985. The definition of dyslexia: Language and motor deficits. In: Duffy, Frank H. – Geschwind, Norman (eds.) Neuroscientific approach to clinical evaluation. Little Brown. Boston. 33–53.
Schneider Júlia – Simon Ferenc 1996. Iskolai kudarcok beszédpercepciós hátteréről. In: Gósy Mária (szerk.) Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Nikol Kkt. Budapest. 143–163.
Schwark, Rita (ed.) 1997. Legasthenie. Bundesverband Legashenie eingetragener Verein. Greifswald.
Szabó Eszter 2004. „öhm, na hiszen, hogy is mondjam” – Megakadásjelenségek nyelvi játék közben. Beszédkutatás 2004. 200–208.
Yaruss, J. Scott – Newman, Robyn M. – Flora, Tracy 1999. Language and disfluency in nonstuttering children’s conversational speech. Journal of Fluency Disorders 24/3. 185–207. https://doi.org/10.1016/S0094-730X(99)00009-1
Vellutino, Frank R. – Fletcher, Jack M. – Snowling, Margaret J. – Scanlon, Donna M. 2004. Specific reading disability (dyslexia): what have we learned in the past four decades? Journal of Child Psychology and Psychiatry 45 (1): 2–40. https://doi.org/10.1046/j.0021-9630.2003.00305.x
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2010 Angéla Imre, Viktória Horváth
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.