A felolvasás és a spontán beszéd összevetésének pedagógiai vonatkozásai
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2011.4.1Kulcsszavak:
beszédstílus, spontán beszéd, felolvasás, szegmentális és szupraszegmentális szintAbsztrakt
A tanulmány a két legszélsőségesebb beszédstílus, a felolvasás és a spontán beszéd sajátosságait
hasonlítja össze a fonetikai és a pszicholingvisztikai kutatások tükrében. A két beszédstílus közötti
különbségek a beszédnek mind a szegmentális (hangidőtartamok; koartikulációs folyamatok),
mind a szupraszegmentális jellemzőiben (temporális jellemzők; beszéddallam; szünetek
időtartama, gyakorisága és típusa) testet öltenek, és az eltérő beszédprodukciós mechanizmusokra
vezethetők vissza. Pedagógiai szempontból a különböző beszédstílusok akusztikai jellemzőinek
ismerete meghatározó például a szövegértési feladatsorok összeállításában, a jegyzetelési
technikák megtanításában és a fogalmazástanításban, továbbá a tanulók beszélői tudatosságának
a kialakításában. A pedagógusoknak azonban nemcsak a célzott tanítás, hanem a beszédstílusok
megfelelő tolmácsolása, vagyis a példamutatás és a mintaadás is a feladatai közé tartozik.
Hivatkozások
Adamikné Jászó Anna 2000. Változott-e húsz év alatt a főiskolások kiejtése és olvasása? Beszédkutatás 2000. 124–131.
Adamikné Jászó Anna 2006. Az olvasás múltja és jelene. Trezor Kiadó. Budapest.
Antalné Szabó Ágnes 2003. Az anyanyelvi nevelés új stratégiái. Magyar Nyelvőr 407–427.
Antalné Szabó Ágnes 2011. A tanári értékelő megnyilatkozások. Beszédkutatás 2011. 121–133.
Batliner, Anton – Kompe, Ralf – Kiessling, Andreas – Mast, Marion – Niemann, Heinrich – Nöth, Elmar 1998. M = Syntax + Prosody: a syntactic-prosodic labelling scheme for large spontaneous speech databeses. Speech Communication 25: 193−222. https://doi.org/10.1016/S0167-6393(98)00037-5
Barra Mária 2011. A beszédkép fejlesztése. Anyanyelv-pedagógia 1. http://anyanyelvpedagogia.hu/cikkek.php?id=303 (2011. augusztus 7.) https://doi.org/10.21030/anyp.2011.1.4
Beke András 2008. A felolvasás és a spontán beszéd alaphangszerkezeteinek vizsgálata. Beszédkutatás 2008. 93−107.
Beke András – Gráczi Tekla Etelka 2010. A magánhangzók semlegesedése a spontán beszédben. In: Navracsics Judit (szerk.) Nyelv, beszéd, írás 1. – Pszicholingvisztikai tanulmányok 1. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 57–64.
Bóna Judit 2004. Tanárjelöltek beszédprodukciója felolvasáskor. Magyar Nyelvőr 158–165.
Bóna Judit 2011. A különböző beszédstílusok az akusztikai-fonetikai és a percepciós vizsgálatok tükrében. Megjelenőben.
Bóna Judit – Imre Angéla 2009. Felnőttek hangos olvasása az életkor, a nem és a foglalkozás függvényében. Alkalmazott Nyelvtudomány 1–2: 85–96.
Bóna Judit – Markó Alexandra 2009. Hétköznapi fonetika – feladatjavaslatok a hangtan oktatásához. Anyanyelv-pedagógia 1. http://anyanyelvpedagogia.hu/cikkek.php?id=152 (2011. augusztus 7.) https://doi.org/10.21030/anyp.2009.1.4
Csapó Benő 2002. A tudáskoncepció változása: nemzetközi tendenciák és a hazai helyzet. Új Pedagógiai Szemle 38–45.
Elekfi László 1983. Hanglejtés. In Grétsy László – Kovalovszky Miklós (főszerk.) Nyelvművelő kézikönyv. Első kötet. A–K. Második, változatlan kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Fox Tree, Jean E. 2001. Listeners’ uses of um and uh in speech comprehension. Memory and Cognition 29: 320–326. https://doi.org/10.3758/BF03194926
Gerliczkiné Schéder Veronika 2009. Az iskolai jegyzetelés nehézségei. Anyanyelv-pedagógia 1. http://anyanyelvpedagogia.hu/cikkek.php?id=139 (2011. augusztus 7.) https://doi.org/10.21030/anyp.2009.1.2
Gósy Mária 1997. Semleges magánhangzók a magyar beszédben. Magyar Nyelvőr 9–19.
Gósy Mária 2000. A beszédszünetek kettős funkciója. Beszédkutatás 2000. 1–14.
Gósy Mária 2002. A megakadásjelenségek eredete a spontán beszéd tervezési folyamatában. Magyar Nyelvőr 192–204.
Gósy Mária 2003. Virtuális mondatok a spontán beszédben. Beszédkutatás 2003. 19−43.
Gósy Mária 2004. Fonetika. Osiris Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2008. Magyar spontánbeszéd-adatbázis – BEA. Beszédkutatás 2008. 194–207.
Gósy Mária – Horváth Viktória 2007. Fonetikai elemzések a spontán beszédben: alapok, kihívások. Beszédkutatás 2007. 7–18.
Green, Marguerite 1998. Rapid retrieval of information: reading aloud with a purpose. Journal of Adolescent & Adult Literacy 41: 306–307.
Hernádi Sándor 2006. Beszédművelés. Osiris Kiadó. Budapest.
Keszler Borbála 1983. Kötetlen beszélgetések mondat- és szövegtani vizsgálata. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk.) Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 164–202.
Kohler, Klaus J. 1983. Prosodic boundary signals in German. Phonetica 40: 89–134. https://doi.org/10.1159/000261685
Laan, Gitta P. M. 1997. The contribution of intonation, segmental durations, and spectral features to the perception of a spontaneous and a read speaking style. Speech Communication 22: 43–65. https://doi.org/10.1016/S0167-6393(97)00012-5
Levelt, Willem J. M. 1989. Speaking: From Intention to Articulation. A Bradford Book. The MIT Press. Cambridge (Massachusetts) – London (England). https://doi.org/10.7551/mitpress/6393.001.0001
Lindblom, Björn 1990. Explaining phonetic variation: A sketch of the h&h theory. In: Hardcastle, William J. – Marchal, Alain (eds.) Speech production and speech modeling. Kluwer. Dordrecht. 403–440. https://doi.org/10.1007/978-94-009-2037-8_16
Markó Alexandra 2005. A spontán beszéd néhány szupraszegmentális jellegzetessége. Monologikus és dialogikus szövegek összevetése, valamint a hümmögés vizsgálata. PhD-disszertáció. ELTE. Budapest.
Markó Alexandra 2009. Stigmatizált hanglejtésforma a spontán beszédben. Beszédkutatás 2009. 88–106.
Markó Alexandra – Bóna Judit 2011. Eltérő beszédmódok intonációs sajátosságai fiatal és idős korban. Megjelenőben.
Markó Alexandra – Gráczi Tekla Etelka – Bóna Judit 2010. The realistion of voicing assimilation rules in Hungarian spontaneous and read speech: case studies. Acta Linguistica Hungarica 57: 210–238. https://doi.org/10.1556/ALing.57.2010.2-3.3
Németh Géza – Olaszy Gábor (szerk.) 2010. A magyar beszéd. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Olaszy Gábor 2000. Kísérlet a magyar beszédhangok specifikus időtartamainak meghatározására folyamatos beszédben. Beszédkutatás 2000. 26–38.
Vallent Brigitta 2008. Beszélt nyelvi hatások a középiskolások fogalmazásaiban. Magyar Nyelvőr 189–205.
Váradi Viola 2009. Határjelzés a spontán beszédben és a felolvasásban. In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) A kommunikáció nyelvészeti aspektusai. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 278−283.
Váradi Viola 2010. A felolvasás és a spontán beszéd temporális sajátosságainak összehasonlítása. Beszédkutatás 2008. 100–109.
Wacha Imre 1999. Szöveg és hangzása. Kodolányi János Főiskola. Székesfehérvár.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2011 Váradi Viola
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.