Az anyanyelvi és az idegen nyelvi spontán beszéd temporális jellemzői
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2016.1.1Kulcsszavak:
beszédprodukció, spontán beszéd, temporális szerkezet, idegen nyelvAbsztrakt
Az idegen nyelv tanulása során a beszélő számos kihívással találhatja szembe magát; tudatos erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy elsajátítsa az adott nyelv beszédhangjaira jellemző artikulációs konfigurációt, a szükséges szókincset, a nyelvtani szabályokat és szerkezeteket. A spontán beszéd temporális szerveződése nagyrészt automatikusan zajlik, amelyet nagymértékben meghatároz az is, hogy a beszélő milyen nyelvi kompetenciával rendelkezik az adott nyelven. A jelen kutatás alap-, közép- és felsőfokú angol nyelvtudással rendelkező magyar anyanyelvű adatközlők spontán beszédét vizsgálta mindkét nyelven. Elemezte a beszéd időviszonyait, a szünettartási stratégiákat, a beszédszakaszok alakulását és a beszédtempót. Az előzetes hipotézis szerint minél magasabb a nyelvtudás szintje, annál inkább követi az anyanyelvi mintázatot az idegen nyelvi megnyilatkozás. A kutatás eredményei nagy jelentőséggel bírnak mind a nyelvtanulás, mind a nyelvoktatás területén.
Hivatkozások
Albertné Herbszt Mária 2004. Gyermeknyelv. In: Adamikné Jászó Anna (főszerk.) A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Budapest. 687–704.
Birdsong, David 2004. Second language acquisition and ultimate attainment. In: Davies, Alan – Elder, Catherine (eds.) The Handbook of Applied Linguistics. Blackwell Publishing. Malden, MA. 82–105. http://dx.doi.org/10.1002/9780470757000.ch3
Birdsong, David 2006. Age and second language acquisition and processing: A selective overview. Second. Language Research 18/3: 193–223. http://dx.doi.org/10.1111/j.1467-9922.2006.00353.x
Boersma, Paul – Weenink, David 2010. Praat: doing phonetics by computer. Retrieved from: http://www.praat.org (2015. november 10.)
Bóna Judit 2009. A gyors beszéd. Produkciós és percepciós sajátosságok. MTA Könyvtára – Lexica Kiadó. Budapest.
Clahsen, Harald – Felser, Claudia 2006. How native-like is non-native language processing? Trends in Cognitive Sciences 10: 564–570.
Cook, Vivian (ed.) 2003. Effects of the second language on the first. Multilingual Matters. Clevedon, UK.
De Bot, Kees – Lowie, Wander – Verspoor, Marjolijn 2007. A Dynamic Systems Theory approach to second language acquisition. Bilingualism: Language and Cognition 10/1: 7–21.
Ellis, Rod 2004. Individual differences in second language learning. In: Davies, Alan – Elder, Catherine (eds.) The Handbook of Applied Linguistics. Blackwell Publishing. Malden, MA. 525–551. http://dx.doi.org/10.1002/9780470757000.ch21
Gósy Mária – Gyarmathy Dorottya – Hotváth Viktória – Gráczi Tekla Etelka – Beke András – Neuberger Tilda – Nikléczy Péter 2012. BEA: Beszélt nyelvi adatbázis. In: Gósy Mária (szerk.) Beszéd, adatbázis, kutatások. Akadémiai Kiadó. Budapest. 9–24.
Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris, Budapest.
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
Hepper, Peter G. 1997. Memory in utero? Developmental Medicine & Child Neurology 39/5: 343 346. http://dx.doi.org/10.1111/j.1469-8749.1997.tb07442.x
Horváth Viktória 2014. Hezitációs jelenségek a magyar beszédben. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.
Kecskésné Papp Tünde 2012. Néhány gondolat az anyanyelvi nevelést meghatározó tényezőkről és hatásukról az idegennyelv-tanulásban – az Amerikai Egyesült Államokban. Anyanyelv-pedagógia 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=386 (2015. november 20.) https://doi.org/10.21030/anyp.2012.2.9
Krashen, Stephen D. 1985. The Input Hypothesis. Longman. London.
Laver, John 1994. Principles of phonetics. Cambridge University Press. Cambridge. http://dx.doi.org/10.1017/CBO9781139166621
Lengyel Zsolt 1981. A gyermek nyelve. Gondolat Kiadó. Budapest.
MacWhinney, Brian 2005. A unified model of language acquisition. In: Kroll, Judith F. – De Groot, Annette M. B. (eds.) Handbook of Bilingualism: Psycholinguistic Approaches. Oxford University Press. Oxford. 49–67.
Nikolov Marianne 2004. Az életkor szerepe a nyelvtanulásban. Modern Nyelvoktatás 10/1: 3–26.
Papp Tünde 1994. Az anyanyelvi tudás és az eredményes idegennyelv-tanulás összefüggésének néhány kérdéséről. I–II. Magyar Nyelvőr 118: 323−330, 415–419.
Pléh Csaba 2003. Kritikus periódusok a nyelvelsajátításban. In: Pléh Csaba (szerk.) A természet és a lélek. Osiris Kiadó. Budapest. 104–113.
Sominé Hrebik Olga 2011. Az anyanyelv-elsajátítás és az idegennyelv-tanulás összefüggéseinek megközelítései – egy közös értelmezési keret lehetősége. Magyar Pedagógia 111/1: 53–77.
Szaszák György 2008. A szupraszegmentális jellemzők szerepe és felhasználása a beszédfelismerésben. PhD-disszertáció. BME. Budapest.
Trofimovich, Pavel – Baker, Wendy 2006. Learning second language suprasegmentals: Effect of L2 experience on prosody and fluency characteristics of L2 speech. Studies in second language acquisition 28/1: 1–30.
Trofimovich, Pavel – Baker, Wendy 2007. Learning prosody and fluency characteristics of second language speech: The effect of experience on child learners’ acquisition of five suprasegmentals. Applied Psycholinguistics 28/2: 251–276.
(1) Nemzeti alaptanterv. http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf (2015. november 20.)
(2) Europeans and their languages. http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/
ebs_386_en.pdf (2015. november 20.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2016 Gyarmathy Dorottya, Auszmann Anita, Neuberger Tilda
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.