A mássalhangzó-hosszúság észlelése 1. és 2. osztályos tanulóknál: életkori és nemek közötti különbségek
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2022.1.1Kulcsszavak:
mássalhangzó-hosszúság, időtartam, percepció, általános iskolaAbsztrakt
A pedagógiai és a logopédiai gyakorlatban gyakran tapasztalható, hogy az iskolába lépő gyermek beszédpercepciós folyamatai nem érik el az életkorában elvárható szintet. Az elmaradás a beszédhangok jegyeinek észlelési nehézségéből is fakadhat. A tanulmány egy kisiskolások körében végzett, a mássalhangzó-hosszúság észlelésére irányuló percepciós vizsgálat eredményeit mutatja be: a zöngétlen explozívákat tartalmazó döntési tesztben adott válaszokban a hét- és nyolcévesek életkori és nemek közötti különbségeire fókuszál. Az eredmények alátámasztották, hogy ebben a korban a mássalhangzóhosszúság-észlelés folyamatai hasonlóan zajlanak nemtől függetlenül. Továbbá megmutatták, hogy a hosszúság megítélésében milyen életkori sajátosságok tapasztalhatók az iskoláskor kezdetén. A kutatás az eredmények alapján igyekszik felhívni a figyelmet a hangidőtartamra irányuló fejlesztő gyakorlatok minél korábbi alkalmazására.
Hivatkozások
Anderson, Jennifer L. – Morgan, James L. – White, Katherine S. 2003. A statistical basis for speech sound discrimination. Language and Speech 46: 155–182.
Aoyama, Katsura 2000a. A psycholinguistic perspective on Finnish and Japanese prosody: Perception, production and child acquisition of consonantal quantity distinctions. Kluwer Academic Publishers. Boston/Dordrecht/London.
Aoyama, Katsura 2000b. The Acquisition of Japanese Prosody: Children’s Production and Perception of Nasal Quantity Contras!. Proceedings of the Thirtieth Annual Child Language Research Forum 30: 219–227.
Bartha Krisztina 2015. Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai. Doktori disszertáció. ELTE. Budapest.
Boersma, Paul – Weenink, David 2020. Praat: doing phonetics by computer [Computer program]. Version 6.1. http://www.praat.org (2020. január 10.)
Bóna Judit 2007. A fonológiai és a szeriális észlelés fejlődése 4–10 éves korig. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kiadó. Budapest. 114–124.
Bóna Judit 2016. Temporális sajátosságok a beszédben. In: Bóna Judit (szerk.) Fonetikai olvasókönyv, ELTE Fonetikai Tanszék. Budapest. 159–173.
Chen, Fei – Peng, Gang – Yan, Nan – Wang, Lan 2017. The development of categorical perception of Mandarin tones in four-to seven-year-old children. Journal of Child Language 44(6): 1413–1434.
Deme Andrea – Bartók, Márton – Gráczi, Tekla Etelka – Csapó Tamás Gábor –Markó Alexandra 2019. Gemináták artikulációs szerveződése a magyarban. Beszédkutatás 27: 54–74.
Fazekasné Fenyvesi Margit 2000. A beszédhanghallás kritériumorientált fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle 50(7–8): 279–284.
Hirata, Yukari – Whiton, Jacob 2005. Effects of speaking rate on the single/geminate stop distinction in Japanese. The Journal of the Acoustical Society of America 118(3): 1647–1660.
Hurme, Pertti – Sonninen, Aatto 1985. Development of durational patterns in Finnish CVCV and CVCCV words. In: Hurme, Pertti (ed.) Papers on speech research 6. Publications of the Department of Communication. University of Jyväskylä. 2–14.
Gósy Mária 1995/2006. GMP-diagnosztika. Nikol Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2006. A beszédhangok megkülönböztetésének fejlődése. Beszédkutatás 2006. 147–159.
Gósy Mária 2007. A beszédészlelés és a beszédmegértés összefüggései kisgyermekkorban. Magyar Nyelvőr 131(2): 129–143.
Gósy, Mária – Horváth Viktória 2006. Beszédfeldolgozási folyamatok összefüggései gyermekkorban. Magyar Nyelvőr 130(4). 470–481.
Gráczi Tekla Etelka 2012. Zörejhangok akusztikai fonetikai vizsgálata a zöngésségi oppozíció függvényében. Doktori disszertáció. ELTE. Budapest.
Gráczi Tekla Etelka 2013. Explozívák és affrikáták zöngésségének időviszonyai. Beszédkutatás 21: 94–120.
Gyarmathy Dorottya – Horváth Viktória 2010. A beszédhallás szerepe a beszédhang-differenciálásában. Gyógypedagógiai Szemle 38(2): 126–135.
Jordanidisz Ágnes 2015. Magyar anyanyelvű gyermekek fonológiai tudatosságának fejlődése 4 és 10 éves kor között. Doktori disszertáció. ELTE. Budapest.
Khattab, Ghada – Al-Tamimi, Jalal 2013. Influence of geminate structure on early Arabic templatic patterns. In: Vihman, Marilyn M. – Keren-Portnoy, Tamar (eds.) The emergence of phonology: Whole-word approaches and cross-linguistic evidence. Cambridge University Press. New York. 374–414.
Kuhl, Patricia K. – Conboy, B. T. – Coffey-Corina, S. – Padden, D. – Rivera-Gaxiola, M. – Nelson, T. 2008. Phonetic learning as a pathway to language: New data and native language magnet theory expanded (NLM-e). Philosophic Transactions of the Royal Society B. 369: 979–1000.
Kunnari, Sari – Nakai, Satsuki – Vihman, Marilyn M. 2001. Cross-linguistic evidence for the acquisition of geminates. Psychology of Language and Communication 5(2): 13–24.
Liberman, Alvin M. – Harris, K. S. – Hoffman, H. S. – Griffith, B. C. 1957. The discrimination of speech sounds within and across phoneme boundaries. Journal of Experimental Psychology 54(5): 358–368.
NAT 2020. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. Rendelet módosításáról. Magyar Közlöny 2020/17: 290–446.
Nagy József – Józsa Krisztián – Vidákovich Tibor – Fazekasné Fenyvesi Margit 2004. DIFER Programcsomag: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4–8 évesek számára. Mozaik Kiadó. Szeged.
Neuberger, Tilda 2015. Durational correlates of singleton-geminate contrast in Hungarian voiceless stops. In: ICPhS 2015. http://www.internationalphoneticassociation.org/icphs-proceedings/ ICPhS2015/Papers/ICPHS0422.pdf (2021. január 14.)
Neuberger, Tilda 2016. Perception of consonant length opposition in Hungarian stop consonants. The Phonetician 113: 6–23.
Nittrouer, Susan – Lowenstein, J. H. – Packer, R. R. 2009. Children discover the spectral skeletons in their native language before the amplitude envelopes. Journal of Experimental Psychology: Human Perception and Performance 35(4): 1245–1253.
Payne, Elinor – Post, B. – Garmann, N. G. – Simonsen, H. G. 2017. The acquisition of long consonants in Norwegian. In: Kubozono, H. (ed.) The phonetics and phonology of geminate consonants. Oxford University Press. 130–162.
Sato, Yutaka – Kato, M. – Mazuka, R. 2012. Development of single/geminate obstruent discrimination by Japanese infants: Early integration of durational and nondurational cues. Developmental Psychology 48(1): 18–34.
Siptár Péter 2001. A mássalhangzók. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Akadémiai Kiadó. Budapest. 183–272.
Siptár Péter – Gráczi Tekla Etelka 2014. Degemination in Hungarian: Phonology or phonetics? Acta Linguistica Hungarica 61: 443–471.
Stoel-Gammon, Carol 2011. Relationships between lexical and phonological development in young children. Journal of Child Language 38(1): 1–34.
Swoboda, Philip J. – Kass, Jonathan – Morse, Philip A. – Leavitt, Lewis A. 1978. Memory factors in vowel discrimination of normal and at-risk infants. Child Development 49: 332–339.
Szántó Anna 2016. Beszédfeldolgozási folyamatok változásai a fejlesztés függvényében. Doktori disszertáció. ELTE. Budapest.
Tar Éva 2017. Fonológiai fejlődés, variabilitás, beszédhanghibák. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Vihman, Marilyn M. – Velleman, Shelley L. 2000. The construction of a first phonology. Phonetica 57/2–4: 255–266.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Neuberger Tilda
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.