Ép halló és nem ép halló gyermekek spontán beszédének a jellemzői

Ép halló és nem ép halló gyermekek spontán beszédének a jellemzői

Szerzők

  • Viktória Horváth Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, Magyarország
  • András Beke Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, Magyarország

DOI:

https://doi.org/10.21030/anyp.2013.3.1

Kulcsszavak:

hallássérült iskolások, beszédprodukció, magánhangzók, szupraszegmentális szerkezet, megakadásjelenségek

Absztrakt

A halláscsökkenés nemcsak a beszédfeldolgozás folyamataiban okoz nehézségeket, hanem
befolyásolja a beszéd kivitelezését is. A hallássérült gyermekek beszédére a beszédhangok
hibás ejtése a jellemző; a prozódia is jellegzetesen eltér az ép beszédre jellemzőtől. A hallássérült
iskolások egyre nagyobb része integráltan folytatja tanulmányait, ezért különösen fontos nemcsak
a beszédfeldolgozás sikerességének, hanem a beszédprodukció jellemzőinek a vizsgálata
is. A kutatáshoz 12 hallássérült iskolás (7–8. osztályosok) és 12 kontroll gyermek spontán
narratíváit rögzítettük. Elemeztük a magánhangzók időtartamát, a beszéd szupraszegmentális
szerkezetét (artikulációs és beszédtempó, alaphangmagasság, szünetek időtartama) és a
megakadásjelenségeket. Az eredmények jellegzetes különbségeket mutattak az ép halló és a nem
ép halló iskolások beszédének vizsgált paramétereiben, ezért különösen fontos az integráltan
tanuló hallássérült gyermekek beszédprodukciójának a folyamatos fejlesztése.

Hivatkozások

Beke András 2010. Magánhangzó-minőségek nagyothalló gyerekek spontán beszédében. Beszédkutatás 2010. 223–242.

Bombolya Mónika 2007. Hallássérült gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kkt. Budapest. 72–83.

Bombolya Mónika 2008. Tanköteles hallássérült gyermekek aktív szókincsének vizsgálata. Gyógypedagógiai Szemle 1. http://prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=3&jaid=19 (2013. szeptember 2.)

Bóna Judit 2006. A megakadásjelenségek akusztikai és percepciós sajátosságai. Beszédkutatás 2006. 101–113.

Csányi Yvonne 1990. Hallás-beszéd nevelés. Tankönyvkiadó. Budapest.

Csányi Yvonne 2005. A hallássérült gyermek. A hallássérült gyermek az óvodában. In: Csendes Krisztina (szerk.) Kisgyermekek, nagy problémák. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. Budapest. 1–16.

Dikkenberg-Pot, Ineke – Koopmans-van Beinum, Florian J. 1997. Number and duration of spoken utterances of deaf and normally hearing children between twelve and eighteen months. http://www.fon.hum.uva.nl/Proceedings/Proceedings21/IvdDikkenberg/IvdDikkenberg.html (2013. szeptember 2.)

Fent Zoltán 2007. A hallószerv, a hallás folyamata, zavarok. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kkt. Budapest. 44–57.

Gósy Mária 2003. A spontán beszédben előforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései. Magyar Nyelvőr 257–277.

Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó. Budapest.

Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.

Gósy Mária 2008. Nagyothallás, beszédfejlődés és nyelvhasználat. Fejlesztő Pedagógia 1: 7–11.

Gósy Mária – Horváth Viktória – Csabai Katalin 2006. Disfluencies in the spontaneous speech of normally developed and SLI children. Stem, Sprak- en Taalpathologie 14: 82–84.

Gósy Mária − Beke András 2010. Magánhangzó-időtartamok a spontán beszédben. Magyar Nyelvőr 140–165.

Iyer, Suneeti Nathatni – Oller, Kimbrough D. 2008. Fundamental frequency development in typically developing infants and infants with severe-to-profound hearing loss. Clinical Linguistics & Phonetics 22 (12): 917–936. https://doi.org/10.1080/02699200802316776

Kiefer Gábor 1998. Cochleáris implantáció utáni beszédrehabilitációs eredmények. Beszédkutatás ’98. 204–213.

Koopmans-van Beinum, Florian J. – Clement, C. J. – Dikkenberg-Pot, Ineke 2001. Babbling and the lack of auditory speech perception: A matter of coordination? Developmental Science 4 (1): 61–70. https://doi.org/10.1111/1467-7687.00149

Markó Alexandra 2004. Megakadások vizsgálata különféle monologikus szövegekben. Beszédkutatás 2004. 209–222.

Oller, Kimbrough D. – Eilers, Rebecca E. 1988. The role of audition in infant babbling. Child Development 59: 441–449. https://doi.org/10.1111/j.1467-8624.1988.tb01479.x

Plant, Geoff – Hammarberg, Britta 1983. Acoustic and perceptual analysis of the speech of the deafened. STL-QPSR 85–107.

Wood, David – Webster, Alec 1994. Hallássérült gyermekek. In: Csányi Yvonne (szerk.) A beszéd-nyelv fejlesztésének módszerei. Főiskolai jegyzet. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Budapest. 128–145.

##submission.downloads##

Megjelent

2013. 09. 30.

Hogyan kell idézni

Horváth, V., & Beke, A. (2013). Ép halló és nem ép halló gyermekek spontán beszédének a jellemzői. Anyanyelv-pedagógia, 6(3.), 1–13. https://doi.org/10.21030/anyp.2013.3.1

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Hasonló cikkek

1 2 > >> 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Loading...