Felidéző szókapcsolatok a helyesírás tanításában
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2026.3.4Kulcsszavak:
anyanyelv-pedagógia, helyesírás, helyesírás-tanítás, memóriamankók, felidéző szavakAbsztrakt
A jelen tanulmány az információk rögzítését és felidézését segítő mnemotechnikai eszközök
helyesírás-tanításban való felhasználási lehetőségeit vizsgálja. A helyesírás-tanítás egyik
sarkalatos pontja a szabálytanulással (algoritmizálással) nem vagy csak nehezen megjegyezhető
helyesírású szavak oktatása. Hatékony megoldás lehet ilyen esetben a felidézést segítő
memóriamankók – szókapcsolatok, mondatok, történetek, álmagyarázatok vagy képek –
használata. A jelen tanulmány célja a Selye János Egyetem helyesírás(-tanítás)i kurzusain részt
vevő magyar és tanító szakos hallgatók közreműködésével létrehozott memóriamankó-korpusz
egy részének, a felidéző szókapcsolatoknak (részben összetételeknek) a bemutatása (N = 147):
formai és jelentésbeli szempontú elemzése. A memóriamankók a helyesírás-tanítás méltánytalanul
elhanyagolt – főként az általános iskola alsó tagozatán megjelenő – didaktikai eszközei: az egyes
típusai közül az álmagyarázat és a jelen munkában is vizsgált felidéző szókapcsolat fordul elő
viszonylag nagyobb – de továbbra is alacsony – arányban (az előbbit a humoros hatásáért, az
utóbbit pedig a tömörségéért kedvelik a tanulók). A jelen munka a hatékonyság tényezőinek –
a gazdaságosság, a vizualizálás és a pozitív normaszegés elvének – az áttekintése mellett
a felidéző szókapcsolatok által alkotott részkorpuszt hat aspektusból, a témakör, a szerkezet,
a felidézés iránya, a kötési viszony, a gyakoriság és a felidézés módja alapján is megvizsgálja.
Az elemzés feltárja a fenti szempontoknak megfelelő, a helyesírás-tanításban eredményesen
használható felidéző szókapcsolat meghatározó jellemzőit.
Hivatkozások
Ács Péter – Siptár Péter 1994. Túl a gondozott beszéden. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Akadémiai Kiadó. Budapest. 550–580.
Adamikné Jászó Anna 2001. Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó. Budapest.
Adamikné Jászó Anna 2013. Amit az egyetemisták nem tudnak. Folyt ~ fojt. Magyartanítás 54(2): 34–36.
AkH.12 = Magyar Tudományos Akadémia 2015. A magyar helyesírás szabályai. Tizenkettedik kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Antalné Szabó Ágnes 2008. A helyesírási kultúra fejlesztésének régi-új technikái. Anyanyelv-pedagógia 1(3–4): 64–77. https://doi.org/10.21030/anyp.2008.3.4.6
Antalné Szabó Ágnes 2015. A magyar helyesírás rendszere. In: Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit – Veszelszki Ágnes (szerk.) Mozaikok a magyar nyelvről és nyelvhasználatról. Segédkönyv az anyanyelvi kritériumvizsgához. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest. 71–107.
Antalné Szabó Ágnes 2018. A tanulásalapú helyesírás-fejlesztés elmélete és gyakorlata. In: Nagy L. János (szerk.) Harminc év a magyar helyesírásért. Erkel Ferenc Gimnázium. Gyula. 23–35.
Antalné Szabó Ágnes 2023. A helyesírás-tanulás stratégiái [konferencia-előadás]. Elhangzott a komáromi Selye János Egyetem Magyar Nyelv Irodalom Tanszéke mellett működő Variológiai Kutatócsoport 2023. március 30-i A helyesírás-tanítás aktuális kérdései című nemzetközi tudományos szimpóziumán.
Cornificius 1987. A. C. Herenniusnak ajánlott rétorika. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Csernicskó István – Hires Kornélia 2008. Hangtan. Előadások gyűjteménye magyar szakos hallgatók számára. PoliPrint Kft. – Kárpátaljai Magyar Főiskola. Ungvár–Beregszász.
Fejes László 2014. Mi a különbség a licensz és a licenc között? Nyelv és Tudomány. https://www.nyest.hu/hirek/mi-a-kulonbseg-a-licensz-es-a-licenc-kozott (2023. november 17.)
Forró Orsolya 2018. A magyar hangtan alapjai. Egyetemi jegyzet. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar. Piliscsaba. https://doi.org/10.1556/9789634542438
Istók Béla 2024. Ami a fociban rossz, de a helyesírásban jó. E-Nyelv Magazin. https://e-nyelvmagazin.hu/2024/02/07/istok-bela-ami-a-fociban-rossz-de-a-helyesirasban-jo/ (2026. január 10.)
Istók Béla – Lőrincz Gábor – Török Tamás 2023. Memóriamankók a helyesírás tanításában. In: Istók Béla – Lőrincz Gábor – Török Tamás – Baka L. Patrik (szerk.) A helyesírás-tanítás aktuális kérdései. Selye János Egyetem. Komárom. 23–42.
Istók Béla – Tóth Sándor János – N. Varagya Szilvia 2021. A fonetika tanításának problémái és lehetőségei. Memóriamankók a beszédhangok osztályozásának tanításában. Hungarológiai Közlemények 22(2): 56–77. https://doi.org/10.19090/hk.2021.2.56-77
Kálmán László 2013. Összetétel, szókapcsolat, vagy mi a fene? Nyelv és Tudomány. https://www.nyest.hu/hirek/osszetetel-szoszerkezet-br-vagy-mi-a-fene (2023. december 15.)
Lanstyák István 2009. A magyar beszélt nyelv sajátosságai. STIMUL. Pozsony.
Lengyel Klára 2000. A nyelvi egységek szinteződése. In: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 24–33.
Lőrincz Gábor – Istók Béla 2022. Irodalmi mémek a magyarórán. In: Jánk István – H. Tomesz Tímea – Domonkosi Ágnes (szerk.): A digitális oktatás nyelvi dimenziói. Líceum Kiadó. Eger. 137–144. https://doi.org/10.17048/PeLiKon2020.2022.137
Markó Alexandra – Csapó Tamás Gábor – Deme Andrea – Bartók Márton – Gráczi Tekla Etelka 2020. A magánhangzók lingvális képzési jegyeinek tanítása az artikulációs tapasztalat, a kutatási eredmények és az elméleti kategóriák tükrében. In: Ludányi Zsófia – Jánk István – Domonkosi Ágnes (szerk.) A nyelv perspektívája az oktatásban. Válogatás a PeLiKon2018 oktatásnyelvészeti konferencia előadásaiból. Líceum Kiadó. Eger. 71–82. https://doi.org/10.17048/Pelikon2018.2020.71
Veatch, Thomas C. 1998. A theory of humour. Humor: International Journal of Humor Research 11(2): 161–216. https://doi.org/10.1515/humr.1998.11.2.161
Weitz Teréz 2021a. S (ch) ránk dőlt a szekrény. Tanuld a német szavakat szórakozva. Weitzterez Kft. Budapest.
Weitz Teréz 2021b. Jobb-bal jobban. Két féltekés tanulás örömmel. Weitzterez Kft. Budapest.
Wilson, Deirdre – Sperber, Dan 2006. Relevanciaelmélet. Ford. Bárány Tibor. Helikon. Irodalomtudományi Szemle 52(4): 294–336.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Istók Béla
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.