A regionális nyelvi háttér és a második nyelv elsajátításával kapcsolatos motivációk vizsgálata: egy kísérlet tanulságaiból
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2021.1.1Kulcsszavak:
regionális nyelvi háttér, másodiknyelv-elsajátítás, attitűd, motivációAbsztrakt
A tanulmány vidéki (szak)gimnáziumi tanulókat vizsgál kétféle nyelvtudományi szempontból: felméri anyanyelvi tájszóismeretüket, valamint az angol nyelv tanulásával kapcsolatos attitűdjeiket és motivációikat. A vizsgálat elsődleges eszközei a kérdőívek: egy saját szerkesztésű tájszóismereti kérdőív A magyar nyelvjárások atlaszában a kutatás helyszíne környékén adatolt 99 valódi tájszóból, egy magyar nyelvre adaptált AMTB-teszt és egy szintén saját szerkesztésű attitűdteszt; ezen túl néhány interjú is segít megérteni a kvantitatív adatokat. Az eredmények külön-külön adalékot nyújtanak az iskolások regionális nyelvi hátterével, valamint idegennyelv-tanulási motivációival foglalkozó diskurzushoz, a tanulmány záró fejezete pedig a két kutatás lehetséges összefüggéseit is vizsgálja a nemzetközi szakirodalom tanulságai alapján. Noha az ezzel kapcsolatos hipotézis nem igazolódott egyértelműen a szűk mintán, a dolgozat fontos, időszerű, ám magyar anyanyelvűek körében eddig nem kutatott témakörre hívja fel a figyelmet.
Hivatkozások
Albert, Martin L. – Obler, Loraine, K. 1978. The bilingual brain: Neuropsychological and neurolinguistic aspects of bilingualism. Acamedic Press. New York.
Alizadeh, Mitra 2016. The Impact of Motivation in English Language Learning. International Journal of Research in English Education 1: 11–15.
Antoniou, Kyriakos – Katsos, Napoleon 2017. The effect of childhood multilingualism and bilectalism on implicature understanding. Applied Psycholinguistics 4: 787–833. https://doi.org/10.1017/S014271641600045X
Bacsa Éva 2014. Az egyéni különbségek szerepe a hallás utáni szövegértés fejlődésében a korai nyelvtanulás időszakában. PhD-értekezés. Szegedi Tudományegyetem. Szeged.
Barnucz Nóra – Fónai Mihály 2020. Az IKT-eszközök használata az idegennyelv oktatásban hátrányos helyzetű tanulók iskoláiban. Információs Társadalom 20/1: 7–28. https://doi.org/10.22503/inftars.XX.2020.1.1
Bátyi Szilvia 2017. The role of attitudes in the development of Russian as a foreign language: A retrospective study. Studies in Second Language Learning and Teaching 7/1:149–167. https://doi.org/10.14746/ssllt.2017.7.1.8
Bialystok, Ellen – M. Craik, Fergus – Freedman, Morris 2007. Bilingualism as a protection against the onset of symptoms of dementia. Neuropsychologia 2: 459–464. https://doi.org/10.1016/j.neuropsychologia.2006.10.009
Csizér Kata 2012. A második nyelvi motivációs énrendszer, az önszabályozó tanulás és az énhatékonysági képzetek szerepe a nyelvtanulási motivációban: egy kérdőíves vizsgálat angol szakos egyetemisták körében. Iskolakultúra 22/11: 24–33.
Csizér Kata – Dörnyei Zoltán 2002. Az általános iskolások idegennyelv tanulási attitűdjei és motivációja. Magyar Pedagógia 3: 333–353.
Csizér Kata – Dörnyei Zoltán – Németh Nóra 2004. A nyelvi attitűdök és az idegen nyelvi motiváció változásai 1993 és 2004 között Magyarországon. Magyar Pedagógia 4: 393–408.
Dörnyei, Zoltán 1994. Understanding L2 motivation: On with the Challenge! The Modern Language Journal 78: 515–523. https://doi.org/10.1111/j.1540-4781.1994.tb02071.x
Gardner, Robert C. 1975. Motivation in second language acquisition. The Canadian Modern Language Review 3: 218–233. https://doi.org/10.3138/cmlr.31.3.218
Gardner, Robert C. 1985. Social psychology and second-language learning: The role of attitudes and motivation. Edward Arnold. London.
Gardner, Robert C. 2012. Integrative motivation and global language (English) acquisition in Poland. Studies in Second Language Learning and Teaching 2: 215–226. https://doi.org/10.14746/ssllt.2012.2.2.5
Gardner, Robert C. – Lambert, Wallace E. 1972. Attitudes and Motivation in Second Language Learning. Newbury House. Rowley.
Guttmann Miklós 1995. A táji jelenségek vizsgálata tíz- és tizennégy évesek beszélt nyelvében Nyugat-Dunántúlon. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest.
Horváth László 2014. Informális tanulás a munkahelyen: A tudásmegosztás kompetenciájának fejlesztése. Kultúra és Közösség 5/3: 115–132.
Jánk István 2019. Nyelvi előítéletesség és diszkrimináció a magyartanári értékelésben. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem. Nyitra.
Józsa Krisztián – Imre Ildikó Andrea 2013. Az iskolán kívüli angol nyelvű tevékenységek összefüggése a nyelvtudással és a nyelvtanulási motivációval. Iskolakultúra 23/1: 38–51.
Kirk, Neil W. – Declerck, Mathieu – Scott-Brown, Ken – Kempe, Vera – Philipp, Andrea 2014. Cognitive Cost of Switching Between Standard and Dialect Varieties. Conference paper on 20th AMLaP Conference. Edinburgh, Scotland, 3–6 September.
Kiss Jenő 1998. Helyes és helytelen (nyelvjárási környezetű általános iskolások nyelvi adatainak tükrében). Magyar Nyelv 257–269.
Kiss Jenő 2001. Az alkalmazott dialektológia: a nyelvjárások és az anyanyelvoktatás. In: Kiss Jenő (szerk.) Magyar dialektológia. Osiris Kiadó. Budapest. 145–156.
Klimova, Blanka – Valis, Martin – Kuca, Kamil 2017. Bilingualism as a strategy to delay the onset of Alzheimer’s disease. Clinical Interventions in Aging 12: 1731–1737. https://doi.org/10.2147/CIA.S145397
Koós Ildikó 2017. A nyelvjárási regiszter használatával összefüggésbe hozható helyesírási hibák elemzése nyugat-dunántúli általános iskolások írásmunkái alapján. Képzés és Gyakorlat 4: 115–124. https://doi.org/10.17165/TP.2017.4.11
Labov, William 1966. The Social Stratification of English in New York City. Washington D. C.: Center for Applied Linguistics.
Leivada, Evelina 2017. Seven factors in ’dialect’ design. Conference paper on Structural and Developmental Aspects of Bidialectism Workshop. UiT-The Arctic University of Norway, Tromsø, 25–26 October.
Masgoret, Anne-Marie – Gardner, Robert C. 2003. Attitudes, motivation, and second language learning: A meta-analysis of studies conducted by Gardner and Associates. In: Dörnyei, Zoltán (ed.) Attitudes, orientations, and motivations in language learning: Advances in theory, research and applications. Blackwell. Oxford. 167–210. https://doi.org/10.1111/1467-9922.00227
Mészáros Andrea – Kas Bence 2008. A kognitív funkciók megismerésének szerepe a nyelvfejlődési zavar diagnosztikájában. Gyógypedagógiai Szemle 2: 86–104.
MNyA. = Deme László – Imre Samu (szerk.) 1968–1977. A magyar nyelvjárások atlasza 1–6. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Novák Ildikó – Fónai Mihály 2020. Gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók idegennyelv-tanulási eredményessége. Iskolakultúra 30/6: 16–35. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.6.16
Parapatics Andrea 2020a. A magyar nyelv regionalitása és a köznevelés. Tények, problémák, javaslatok. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Parapatics Andrea 2020b. Balaton vidéki fiatalok tájszókészletéről egy kérdőíves vizsgálat tükrében. Magyar Nyelv 116: 337–351. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.3.337
Péntek János 2002. A nyelvi környezet és a helyesírás. Magyar Nyelvőr 257–263.
Péter-Szarka Szilvia 2007. Az idegennyelv-tanulási motiváció jellemzői és változásai a felső tagozatos életkorban. PhD-értekezés. Debreceni Egyetem. Debrecen.
Piniel Katalin – Csizér Kata 2013. L2 motivation, anxiety and self-efficacy: The interrelationship of individual variables in the secondary school context. Studies in Second Language Learning and Teaching 4: 523–550. https://doi.org/10.14746/ssllt.2013.3.4.5
Poarch, Gregory J. – Vanhove, Jan – Berthele, Raphael 2018. The effect of bidialectism on executive function. International Journal of Bilingualism 23/2: 612–628. https://doi.org/10.1177/1367006918763132
Polonyi Tünde Éva – Mérő Diana 2007. A sikeres nyelvtanulás tényezői. Alkalmazott Pszichológia 2: 88–117.
Ross, Josephine – Melinger, Alissa 2016. Bilingual advantage, bidialectal advantage or neither? Comparing performance across three tests of executice function in middle childhood. Developmental Science 4: 1–21. https://doi.org/10.1111/desc.12405
Rózsa Sándor – Nagybányai Nagy Olivér – Oláh Attila szerk. 2006. A pszichológiai mérés alapjai. Elmélet, módszer és gyakorlati alkalmazás. Bölcsész Konzorcium. Budapest.
Rubin, Joan 1975. What the „good language learner” can teach us. TESOL Quarterly 1: 41–51. https://doi.org/10.2307/3586011
Szepes Mária – Czeglédy Edit – Urbán Róbert – Horváth Klára – Balogh Piroska 2014. A Szülői Konfliktusok Észlelését Mérő Skála hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 15/2: 139–170.
Thékes István 2015. Vízió és motiváció a nyelvtanulásban. Iskolakultúra 25/2: 123–125. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.11.28
Thékes István 2020. Egy nyelvtanulást segítő online alkalmazás, a Xeropan hatása az idegennyelv-tanulás folyamataira. Iskolakultúra 30/6: 36–51. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.6.36
ÚMTsz. = B. Lőrinczy Éva (főszerk.) Új magyar tájszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest. I–V. kötet. 1979, 1988, 1992, 2002, 2010.
Vangsnes, Øystein A. – Söderlund, Göran B. W. – Blekesaune, Morten 2017. The effect of bidialectal literacy on school achievement. International Journal of Bilingual Education and Bilingualism 3: 346–361. https://doi.org/10.1080/13670050.2015.1051507
(1) https://kerettanterv.oh.gov.hu/06_melleklet_9-12_szki/index_szakkozep.html (2021. január 11.)
(2) Attitude/Motivation Test Battery: International AMTB Research Project. https://publish.uwo.ca/~gardner/docs/englishamtb.pdf (2021. január 11.)
(3) The Attitude/Motivation Test Battery: Technical Report. http://publish.uwo.ca/~gardner/docs/AMTBmanual.pdf (2021. január 11.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Parapatics Andrea, Lengyel Zsófia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.