Török jövevényszók adaptációja: egy vizsgálat eredményeinek alkalmazási lehetőségei a magyar nyelvi órán

Török jövevényszók adaptációja: egy vizsgálat eredményeinek alkalmazási lehetőségei a magyar nyelvi órán

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.21030/anyp.2024.1.3

Kulcsszavak:

adaptáció, jövevényszó, nyugati ótörök, ÚESz.

Absztrakt

A tanulmány nyugati ótörök jövevényszók adaptációjának folyamatával és a téma tanításának lehetőségeivel foglalkozik. A dolgozat első, elméleti része rövid összefoglalót nyújt a nyelvrokonság és a török jövevényszók kutatásáról, majd az adaptációs folyamatokat vizsgáló kvantitatív jellegű kutatás legfőbb eredményeiről. A dolgozat második felében a nyelvtörténet témakörének iskolai tanítása során alkalmazható feladatokat mutat be, amelyek az említett kutatás eredményeinek a felhasználásával születtek. Céljuk, hogy segítsék a szókölcsönzés folyamatának megértését, néhány jövevényszó emlékezetbe vésését, felkeltsék az érdeklődést a magyar és más nyelvek történetének a vizsgálata, de akár a mai török nyelv és kultúra megismerése iránt.

Hivatkozások

Alòs i Font, Hèctor 2014. Chuvash Language in Chavashia’s Instruction System: An Example of Educational Language Policies in Post-Soviet Russia. Journal on Ethnopolitics and Minority Issues in Europe: JEMIE 4: 52–84.

van der Ark, René – Mennecier, Philippe – Nerbonne, John – Manni, Franz 2007. Preliminary Identification of Language Groups and Loan Words in Central Asia. In: Osenova, Petya – Hinrichs, E. – Nerbonne, J. (eds.) Proceedings of the RANLP Workshop on Computational Phonology. Borovetz. 13–20.

Benkő, Loránd – Imre, Samu 1972. The Hungarian Language. Mouton – The Hague – Akadémiai Kiadó. Budapest–Paris.

Berta Árpád – Róna-Tas András 2002. Old Turkic Loanwords in Hungarian. Overview and Samples. Acta Orientalia Academiae Scientiarium Hungaricae 55: 43–67. https://doi.org/10.1556/AOrient.55.2002.1-3.5

Budenz József 1871–1873. Jelentés Vámbéry Á. magyar-török szóegyezéseiről. Nyelvtudományi Közlemények 10: 67–135.

Budenz József 1883a. Felelet. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin A magyarok eredete cz. munkájára. Nyelvtudományi Közlemények 17: 412–423.

Budenz József 1883b. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin A magyarok eredete czimű munkájára – II. Nyelvtudományi Közlemények 18: 1–34.

Erdal, Marcel 2004. A Grammar of Old Turkic. Handbook of Oriental Studies. Section 8 Uralic & Central Asian Studies Volume 3. Brill Academic Publishers. Leiden.

Gágó Zsófia 2021. Ótörök jövevényszavaink régészeti adatok tükrében. In: F. Bátori Gyopárka – Havasi Zsuzsanna – Korompay Eszter (szerk.) Anyanyelvünk évszázadai 5–6. Az ELTE Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhelye által szervezett 2018. június 8–9-i és 2019. június 7-i konferenciák előadásaiból készült tanulmánykötet. ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék. Budapest. 41–47.

Gerstner Károly 2006. A magyar nyelv szókészlete. In: Kiefer Ferenc (főszerk.) Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó. Budapest. 437–480.

Gerstner Károly 2018. Szókészlettörténet. In: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) A magyar nyelvtörténet kézikönyve. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 249–270.

Golden, Peter B. 1992. An Introduction to the History of the Turkic Peoples. Harrassowitz Verlag. Wiesbaden.

Gonda Zsuzsa 2009. A szótárhasználati kompetencia elsajátítása és fejlesztése. Anyanyelv-pedagógia 2. https://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=160 (2024. január 20.) https://doi.org/10.21030/anyp.2009.2.3

Helimski, Eugene 2003. Areal groupings (Sprachbünde) within and across the borders of the Uralic language family: A survey. Nyelvtudományi Közlemények 100: 156–167.

Honti László 2017. A magyar és a nyugati ótörök szókészleti kapcsolatairól. Tinta Könyviadó. Budapest.

Johanson, Lars 2020. Classification of Turkic languages. http://www.turkiclanguages.com/www/classification.html. (2024. január 20.) https://doi.org/10.1093/oso/9780198804628.003.0009

Kis Tamás 2005. A veláris i a magyarban. Magyar Nyelvjárások XLIII: 5–26.

Kiss Jenő 2018. Honti László, A magyar és a nyugati ótörök szókészleti kapcsolatairól. Magyar Nyelv 4: 225–227.

Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó. Budapest.

Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) 2018. A magyar nyelvtörténet kézikönyve. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

É. Kiss Katalin – Gerstner Károly – Hegedűs Attila (szerk.) 2013. Kis magyar nyelvtörténet. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Piliscsaba.

McCoy, Thomas R. – Frank, Robert 2018. Phonologically Informed Edit Distance Algorithms for Word Alignment with low resource languages. Proceedings of the Society for Computation in Linguistics 1: 102–112.

Navracsics Judit 2016. Living with two languages and cultures: The complexity of self-definition for bilingual individuals. Alkalmazott Nyelvtudomány 2: 1–23.

Róna-Tas András 2007. The Khazars and Magyars. In: Golden, Peter B. – Ben-Shammai, Haggai – Róna-Tas, András (eds.) The World of the Khazars: New Perspectives. Selected Papers from the Jerusalem 1999 International Khazar Colloquium. Brill Academic Publishers. Leiden–Boston. 269–278. https://doi.org/10.1163/ej.9789004160422.i-460.40

Róna-Tas András – Berta Árpád 2011. West Old Turkic: Turkic Loanwords in Hungarian I–II. Harrassowitz Verlag. Wiesbaden.

Sarnyai Vivien 2022. Élményalapú nyelvtörténet. Gyakorlatok az ELTE Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhely Nyelvtörténet az oktatásban kutatócsoportjának tollából. Anyanyelv-pedagógia 2. https://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=957 (2024. január 20.) https://doi.org/10.21030/anyp.2022.2.4

Savelyev, Alexander 2020. Chuvash and the Bulgharic languages. In: Robbeets, Martine – Savelyev, Alexander (eds.) The Oxford Guide to the Transeurasian Languages. Oxford University Press. Oxford. 446–464. https://doi.org/10.1093/oso/9780198804628.003.0028

Siptár Péter 1994. Palatalization rules in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica 1/2: 5–32.

Stachowski, Kamil 2010. Quantifying Phonetic Adaptations of Russian Loanwords in Dolgan. Studia Linguistica Universitatis Iagellonicae Cracoviensis 127: 101–177. https://doi.org/10.2478/v10148-011-0006-4

Stachowski, Kamil 2011. A note on Levenshtein distance versus human analysis. Studia Linguistica Universitatis Iagellonicae Cracoviensis 128: 155–160. https://doi.org/10.2478/v10148-011-0020-6

ÚESz. = Új magyar etimológiai szótár. HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont. https://uesz.nytud.hu (2024. január 20.)

Vámbéry Ármin 1870. Magyar és török-tatár szóegyezések. Nyelvtudományi Közlemények 8. 109–189.

Vámbéry Ármin 1882. A magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány. MTA. Budapest.

Wieland, Gernot R. 2012. Language Contact. In: Bergs, Alexander – Brinton, Laurel (eds.) English Historical Linguistics: An International Handbook. Vol. 2. Mouton de Gruyter. Berlin – New York. 362–373.

Yalçınkaya, Ali Can 2024. Turkic loanwords in Hungarian: A study concerning loanword adaptation. PhD Dissertation. University of Pannonia Multilingualism Doctoral School. Veszprém.

(1) Nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) https://commons.wikimedia.org/wiki/File:IPA_chart_2020.pdf (2024. január 20.)

(2) Új magyar etimológiai szótár https://uesz.nytud.hu (2024. január 20.)

(3) Google Translate https://translate.google.com (2024. január 20.)

##submission.downloads##

Megjelent

2024. 03. 31.

Hogyan kell idézni

Yalçınkaya, A. C., Szentgyörgyi, S., & Parapatics, A. (2024). Török jövevényszók adaptációja: egy vizsgálat eredményeinek alkalmazási lehetőségei a magyar nyelvi órán. Anyanyelv-pedagógia, 17(1.), 43–54. https://doi.org/10.21030/anyp.2024.1.3

Folyóirat szám

Rovat

Műhely

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >> 
Loading...