Komplex anyanyelvi fejlesztés óvodáskorban: a Nyelvkalauz program alkalmazásának eredményei
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2026.2.1Kulcsszavak:
logopédia, anyanyelvi nevelés, óvodai nevelés, nyelvi fejlesztés, NyelvkalauzAbsztrakt
Az óvodáskor a nyelvi fejlődés szempontjából érzékeny időszak, amely hosszú távon hatással van
a gyermek iskolai és társas sikerességére. A nyelvi fejlődés támogatása kulcsfontosságú ebben
az időszakban. Ezt a célt szolgálja az a komplex nyelvi terápiás program, amely módszertani
keretet nyújt a logopédiai gyakorlat számára. A Nyelvkalauz programot a hazai és a nemzetközi
szakirodalom, valamint a logopédiai ellátás során szerzett tapasztalatok alapján dolgoztuk
ki. Moduláris felépítése lehetőséget ad arra, hogy a beszédértés, a szókincs, a toldalékolás, a
mondatalkotás, a relációs szókincs és a fonológiai tudatosság fejlesztése célzottan, mégis
egymással összefüggésben valósuljon meg, miközben a gyermekek élményszerű tevékenységek
során fedezik fel az anyanyelvüket. A program preventív és terápiás helyzetekben egyaránt
alkalmazható, valamint rugalmasan illeszkedik az óvodás korosztály életkori sajátosságaihoz.
A jelen tanulmány a program szakmai hátterét, szerkezetét és a kipróbálás során szerzett
tapasztalatokat foglalja össze, kiemelve az élményalapú anyanyelvi nevelés logopédiai
gyakorlatban való alkalmazhatóságát. A tanulmány részletesen bemutatja egy kutatás
eredményeit, amely a komplex nyelvi terápiás program hatását vizsgálta nyelvi elmaradást mutató
óvodáskorú gyermekek körében. Az adatok elemzése rávilágít arra, hogy a komplex logopédiai
fejlesztőprogram hogyan hat a gyermekek szókincsére és grammatikai megértésére, hogyan
segítheti az iskolai tanulást megalapozó nyelvi alapok megerősítését. A program által bővül az
az óvodai logopédiai eszköztár, amellyel a nyelvi elmaradást mutató gyermekek kommunikációs
képességei eredményesen fejleszthetők. A vizsgálat eredményei hozzájárulhatnak a további
kutatásokhoz és az óvodai nyelvi terápiás program továbbfejlesztéséhez is.
Hivatkozások
Balázs Boglárka – Bóna Judit 2016. Életkori sajátosságok a beszédképzésben és a beszédfeldolgozásban. In: Bóna Judit (szerk.) Fonetikai olvasókönyv. ELTE Fonetikai Tanszék. Budapest. 7–18. https://doi.org/10.18425/FONOLV.2016.02
Csányi Yvonne (évszám nélkül) A Peabody szókincsteszt. Kézirat.
Fehérné Kovács Zsuzsanna 2013. A beszéd- és nyelvfejlődés zavarainak logopédiai vonatkozásai és kezelése. In: Hirschberg Jenő – Hacki Tamás – Mészáros Krisztina (szerk.) Foniátria és társtudományok. II. kötet. A hangképzés, a beszéd és a nyelv, a hallás és a nyelés élettana, kórtana, diagnosztikája és terápiája. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 24–38.
Gósy Mária 2017. Anyanyelv-elsajátítás: Kutatási irányok, módszerek, lehetőségek. In: Bóna Judit. Új utak a gyermeknyelv kutatásokban. ELTE Eötvös Kiadó. https://doi.org/10.18425/GYERMEKNYELV.2017.9
Gósy Mária 2022. Az anyanyelvi beszédészlelés és beszédmegértés egy meghatározó szakasza. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat 10(1): 8–22. https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.1.8.22
Gyarmathy Éva 2007. Diszlexia. Specifikus tanítási zavar. Lélekben Otthon Kiadó. Budapest.
Hegedűsné Dudás Dominika 2024. A logopédiai alapellátást igénylő gyermekek számának változása az elmúlt 10 évben. Előadás a Kortárs kihívások a köznevelésben és a felsőoktatásban nemzetközi konferencián. 2024. október 11. Online.
Hegedűs Roland 2020. Hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése és gyógypedagógiai ellátása. In: Varga Aranka – Andl Helga – Molnár-Kovács Zsófia (szerk.) Új kutatások a neveléstudományokban 2019. Neveléstudomány: Horizontok és Dialógusok. I. kötet. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság – PTE BTK Neveléstudományi Intézet. Pécs. 221–232.
Hegedűs Roland 2024. Tanulási zavarok és iskolai teljesítmény. Belvedere Meridionale Kiadó. Szeged.
Hirschberg Jenő 2013. Beszéd- és nyelvfejlődési zavarok, késői beszédkezdés. In: Hirschberg Jenő – Hacki Tamás – Mészáros Krisztina (szerk.) Foniátria és társtudományok. 2. kötet: A hangképzés, a beszéd és a nyelv, hallás és a nyelés élettana, kórtana, diagnosztikája és terápiája. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 19–23.
Kas Bence – Lukács Ágnes 2020. „Hogy mondjam?” – a nyelvfejlődési zavar jelensége és hatása a fejlődésre. Anyanyelv-pedagógia 13(3): 5–22. https://doi.org/10.21030/anyp.2020.3.1
Kas Bence – Lukács Ágnes 2024. Nyelvfejlődési zavarok. In: Kas Bence – Márton Klára – Fehérné Kovács Zsuzsanna – Lőrik József (szerk.). Logopédia 2. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 521–578.
Kas Bence – Márton Klára – Fehérné Kovács Zsuzsanna – Lőrik József 2024. Logopédia 2. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.
Kenesei István 2004. A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Kereki Judit 2020. A kora gyermekkori intervenciós rendszer működése és fejlesztési lehetőségei az egységes ellátási út tükrében. Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola. Budapest. https://ppk.elte.hu/dstore/document/232464/Kereki_Judit_disszertáció.pdf (2025. november 5.)
Kisné Takács Emese 2019. „Kalandra fel! – iskola-előkészítő, játékos nyelvi utazás” fejlesztőprogram működése a pedagógiai szakszolgálatban. Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat. Szeged.
N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.) 2017. Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. Osiris Kiadó. Budapest.
Lukács Ágnes – Kas Bence 2011. Érts és értesd meg magad! A nyelvi fejlődés folyamata és elmaradásai. In: Balázs István (szerk.) A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások. Biztos Kezdet Kötetek II. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. Budapest. 185–225.
Lukács Ágnes – Győri Miklós – Rózsa Sándor 2013. TROG-H: új sztenderdizált módszer a nyelvtani megértés fejlődésének vizsgálatára. Gyógypedagógiai Szemle 41(1): 1–22. https://epa.oszk.hu/03000/03047/00059/pdf/EPA03047_gyosze_2013_1_001-022.pdf (2025. november 5.)
Mile Anikó – Kiss László 2022. Kihívások és megfelelések a pedagógiai szakszolgálati ellátórendszerben. Gyógypedagógiai Szemle 50(1): 35–50. https://doi.org/10.52092/gyosze.2022.1.3
Mohai Katalin – Gereben Ferencné 2014. Nyelvi képességek vizsgálata. Gyógypedagógiai Szemle 42(3): 211–219. https://epa.oszk.hu/03000/03047/00065/pdf/EPA03047_gyosze_2014_3_211-219.pdf (2026. november 5.)
Pléh Csaba 2001. Nyelv és tudat. Osiris Kiadó. Budapest.
Pléh Csaba – Kas Bence – Lukács Ágnes 2008. A nyelvi fejlődés zavarai. In: Kállai János – Bende István – Karádi Kázmér – Racsmány Mihály. Bevezetés a neuropszichológiába. Medicina Könyvkiadó. Budapest
Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.) 2015. Pszicholingvisztika. Akadémia Kiadó. Budapest. https://doi.org/10.1556/9789630594998
Pléh Csaba – Palotás Gábor – Lőrik József 2002. Nyelvfejlődési szűrővizsgálat (PPL). Akadémia Kiadó. Budapest.
Schnell Zsuzsa 2016. Az elme nyelve. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Uhrin Dorottya 2023. Az ötéves kori logopédiai szűrések hazai gyakorlatának vizsgálata. Szakdolgozat. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gyógypedagógusképző Intézet. Szeged.
(1) 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300015.emm (2025. november 25.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Hegedűsné Dudás Dominika
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.