A zenei tevékenységek szerepe az óvodáskorú gyermekek nyelvi fejlődésében: a hazai és a nemzetközi empirikus kutatások áttekintése
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2026.3.3Kulcsszavak:
neveléstudomány, zenei nevelés, óvodáskor, nyelvi fejlődés, fonológiai tudatosságAbsztrakt
A tanulmány a zenei tevékenységek szerepét vizsgálja az óvodáskorú gyermekek nyelvi fejlődésének
támogatásában hazai és nemzetközi empirikus kutatások alapján. A korai nyelvi fejlődés
meghatározó jelentőségű a későbbi tanulási folyamatok és az iskolai sikeresség szempontjából,
ezért kiemelten fontos azoknak a pedagógiai módszereknek a feltárása, amelyek hatékonyan
segítik a gyermekek nyelvi készségeinek a fejlődését. Az áttekintés bemutatja az óvodáskori
zenei nevelés sajátosságait, valamint a beszéd- és a szókincsfejlődés főbb jellemzőit. Rávilágít
arra, hogy az éneklés, a mondókázás, a ritmusjátékok és a mozgással kísért zenei tevékenységek
miként járulhatnak hozzá az új szavak elsajátításához, a fonológiai tudatosság fejlődéséhez, a
beszédészlelés javulásához és a nyelvi struktúrák rögzüléséhez. A tanulmány áttekinti a témához
kapcsolódó főbb hazai és nemzetközi empirikus kutatások eredményeit. Az elemzett vizsgálatok
alapján a zenei élmények kedvezően befolyásolhatják a szókincsbővülést, a kommunikációs
készségek fejlődését és az olvasás-írás elsajátítását megalapozó nyelvi képességeket. A nemzetközi
kutatások elsősorban a fonológiai tudatosság, a fonémafeldolgozás és a kommunikációs
készségek fejlődését emelik ki, míg a hazai eredmények a beszédhanghallás, a relációszókincs
és az iskolai beválást támogató készségek fejlődését hangsúlyozzák. Az eredmények szerint a
ritmusra, a dallamra és az ismétlődésre épülő zenei tevékenységek hatékony fejlesztő közeget
biztosítanak az óvodáskorú gyermekek számára. Az elemzés rámutat a zenei élmények tudatos
és rendszeres beépítésének a jelentőségére az óvodai nevelés gyakorlatában. A zenei nevelés
nem csupán művészeti tevékenységként értelmezhető, hanem a nyelvi fejlődés támogatásának
hatékony pedagógiai eszközeként is. A feltárt eredmények ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet,
hogy további hazai empirikus és longitudinális kutatások szükségesek a zenei tevékenységek
hosszú távú nyelvfejlesztő hatásainak pontosabb megismeréséhez.
Hivatkozások
Balogh Mária – Czikó Gabriella 2000. Az óvodai zenei nevelés módszertana II. rész. Losonc. https://adoc.pub/az-ovodai-zenei-neveles-modszertana8a44526ffa091e0c44df0d2963b79e3712724.html (2026. március 10.)
Bolduc, Josée – Lefebvre, Pascale 2012. Using nursery rhymes to foster phonological and musical processing skills in kindergarteners. Creative Education 3(4): 495–502. https://doi.org/10.4236/ce.2012.34075 DOI: https://doi.org/10.4236/ce.2012.34075
De Hoyos, Laura – Verhoef, Elma – Okbay, Aysu – Vermeulen, Jeroen R. – Figaroa, Carolina – Lense, Miriam – Fisher, Simon E. – Gordon, Reyna L. – St Pourcain, Beate 2025. Preschool musicality is associated with school-age communication abilities through genes related to rhythmicity. npj Science of Learning 10: 39. https://doi.org/10.1038/s41539-025-00329-y DOI: https://doi.org/10.1038/s41539-025-00329-y
Egresi Vivien – Jankó Judit 2019. Study of the impact of “Mesezene” method in the light of phonological awareness. Képzés és Gyakorlat / Training & Practice: Journal of Educational Sciences 17(2): 177–188. https://doi.org/10.17165/TP.2019.2.14 DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2019.2.14
Forrai Katalin 1974. Ének az óvodában. Zeneműkiadó. Budapest.
Galicia Moyeda, Iris Xóchitl – Contreras Gómez, Ivonne – Peña Flores, María Teresa 2006. Implementing a musical program to promote preschool children’s vocabulary development. Early Childhood Research & Practice 8(1). https://ecrp.illinois.edu/v8n1/galicia.html (2026. március 10.)
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
Groß, Wilfried – Linden, Uta – Ostermann, Thomas 2010. Effects of music therapy in the treatment of children with delayed speech development – results of a pilot study. BMC Complementary and Alternative Medicine 10: 39. https://doi.org/10.1186/1472-6882-10-39 DOI: https://doi.org/10.1186/1472-6882-10-39
Hegedűsné Tóth Zsuzsanna 2021. Az óvodai ének-zenei nevelés módszertanának alakulása – Forrai Katalin módszertani könyveinek elemző bemutatása. Gyermeknevelés 9(3): 93–117. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.3.93.117 DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.3.93.117
Hoff, Erika 2006. How social contexts support and shape language development. Developmental Review 26(1): 55–88. https://doi.org/10.1016/j.dr.2005.11.002 DOI: https://doi.org/10.1016/j.dr.2005.11.002
Janurik Márta 2010. A zenei hallási képességek fejlődése és összefüggése néhány alapkészséggel 4–8 éves kor között. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegyetem. https://doktori.bibl.u-szeged.hu/602/ (2026. március 10.)
Janurik Márta – Antal-Lundström Ilona – Józsa Krisztián 2018. A zenei hallás korai fejlesztésének szerepe a beszédészlelés fejlődésében: Egy zenei fejlesztőprogram tanulságai. Gyermeknevelés 6(2): 64–79. https://doi.org/10.31074/gyn201826479 DOI: https://doi.org/10.31074/gyn201826479
Jordanidisz Ágnes 2010. A gyermekek fonológiai tudatosságának fejlődése 4–6 éves korban. In: Váradi Tamás (szerk.) IV. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia. MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest. 46–59. https://archive.nytud.hu/alknyelvdok10/proceedings10.pdf (2026. március 10.)
Jordanidisz Ágnes 2022. A fonológiai tudatosság szerepe az iskolakészültségben – Óvodáskorban alkalmazható dalos, játékos feladatok az olvasás és írás elsajátításának előkészítéséhez. Gyermeknevelés 10(1): 161–167. https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.1.161.167 DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.1.161.167
Józsa Krisztián 2022. Óriáslépések a pedagógiában: az óvodás és kisiskolás gyermekek fejlesztése. Iskolakultúra 32(11): 55–68. https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.11.55 DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.11.55
Juhász Viktória 2025. Az óvodás korosztály számára készült hazai fonológiai tudatosságos tesztek feladattípusai, azok mérési eredményeinek metaanalízise, a fonológiai tudatosság kialakítása. Anyanyelvi Kultúraközvetítés 8(1): 4–23. https://doi.org/10.33569/akk.6818 DOI: https://doi.org/10.33569/akk.6818
Kertész Csaba – F. Földi Rita – Honbolygó Ferenc 2020. A ritmikai szinkronizáció kapcsolata a fonológiai tudatossággal és az olvasással iskolakezdő gyerekeknél. Magyar Pszichológiai Szemle 75(3): 455–476. https://doi.org/10.1556/0016.2020.00026 DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2020.00026
Kodály Zoltán 1974. Zene az óvodában. In: Visszatekintés I. Zeneműkiadó. Budapest. 92–96.
Kokas Klára 1992. A zene felemeli kezeimet. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Linnavalli, Tea – Putkinen, Vesa – Lipsanen, Jari – Huotilainen, Minna – Tervaniemi, Mari 2018. Music playschool enhances children’s linguistic skills. Scientific Reports 8: 8767. https://doi.org/10.1038/s41598-018-27126-5 DOI: https://doi.org/10.1038/s41598-018-27126-5
Majorosi Virág – Nagyné Árgány Bernadett 2024. A „Látható hangok” program integrálása az „Ének-zene, énekes játék, gyermektánc” tevékenységformába. Parlando (4). https://parlando.hu/2024/2024-4/Majorosi_Virag.pdf (2026. március 10.)
Neuberger Tilda 2008. A szókincs fejlődése óvodáskorban. Anyanyelv-pedagógia 1(3–4): 1–13. https://doi.org/10.21030/anyp.2008.3.4.1 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2008.3.4.1
Óvodai nevelés országos alapprogramja 2012. 363/2012. (XII. 17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2012-363-20-22 (2026. március 10.)
Paquette, Kelli R. – Rieg, Sue A. 2008. Using music to support the literacy development of young English language learners. Early Childhood Education Journal 36(3): 227–232. https://doi.org/10.1007/s10643-008-0277-9 DOI: https://doi.org/10.1007/s10643-008-0277-9
Pino, Maria C. – Giancola, Maria – D’Amico, Sebastiano 2023. The association between music and language in children: A state-of-the-art review. Children 10(5): 801. https://doi.org/10.3390/children10050801 DOI: https://doi.org/10.3390/children10050801
Pitts, Stephanie E. 2016. Music, language and learning: Investigating the impact of a music workshop project in four English early years settings. International Journal of Education & the Arts 17(20). http://www.ijea.org/v17n20/ (2026. március 10.) DOI: https://doi.org/10.59236/ijea17n20
Ritzl Nikolett 2022. A zene transzferhatása, avagy különbségek a zenei és hagyományos többségi óvodába járó 4–5 éves gyermekek iskolába lépéséhez szükséges alapkészségei között. Szakdolgozat. Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar.
Schnell Zsuzsanna 2016. Az elme nyelve: Társalgás és nyelvfejlődés. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Sim, Tiong – Lee Ai Cheng, Jacqueline 2023. Music-based language programme for preschool teachers’ training and lesson delivery: A pilot trial. Journal of Cognitive Sciences and Human Development 9(2): 37–62. https://doi.org/10.33736/jcshd.5876.2023 DOI: https://doi.org/10.33736/jcshd.5876.2023
Ványi Ágnes – Sándor Katalin – Szűcs Andrea Mária 2014. Óvodai mesezene program: Hangulatmesék, avagy az olvasás előkészítésének élménypedagógiai megközelítése. Fejlesztő Pedagógia 25(2): 48–64.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Mészáros Judit
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.