The role of musical activities in preschool children’s language development: A review of Hungarian and international empirical research
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2026.3.3Keywords:
educational sciences, music education, preschool children, language development, phonological awarenessAbstract
This paper examines the role of musical activities in supporting the language development of
preschool children based on findings from Hungarian and international empirical research.
Early language development plays a crucial role in later learning processes and academic
success; therefore, it is important to identify pedagogical methods that effectively support the
development of children’s linguistic skills. The review presents the main characteristics of music
education in preschool settings as well as key features of speech and vocabulary development. It
highlights how singing, nursery rhymes, rhythm games, and movement-based musical activities
can contribute to vocabulary acquisition, the development of phonological awareness, the
improvement of speech perception, and the consolidation of linguistic structures. The analysis
draws on Hungarian and international empirical studies investigating the relationship between
music and language development. The reviewed research indicates that musical experiences
may positively influence vocabulary growth, the development of communication skills, and
the language skills providing a basis for reading and writing acquisition. International studies
primarily emphasize the development of phonological awareness, phoneme processing, and
communication skills, while Hungarian research highlights improvements in speech-sound
perception, relational vocabulary, and school-readiness skills. The findings suggest that musical
activities based on rhythm, melody, and repetition provide an effective developmental context for
preschool children. The review underlines the importance of the conscious and systematic integration of musical experiences into preschool education. Music education can be regarded
as not only an artistic activity but also an effective pedagogical tool for supporting language
development. At the same time, the findings point to the need for further Hungarian empirical
and longitudinal research in order to gain a more comprehensive understanding of the long-term
effects of musical activities on different domains of language development.
References
Balogh Mária – Czikó Gabriella 2000. Az óvodai zenei nevelés módszertana II. rész. Losonc. https://adoc.pub/az-ovodai-zenei-neveles-modszertana8a44526ffa091e0c44df0d2963b79e3712724.html (2026. március 10.)
Bolduc, Josée – Lefebvre, Pascale 2012. Using nursery rhymes to foster phonological and musical processing skills in kindergarteners. Creative Education 3(4): 495–502. https://doi.org/10.4236/ce.2012.34075 DOI: https://doi.org/10.4236/ce.2012.34075
De Hoyos, Laura – Verhoef, Elma – Okbay, Aysu – Vermeulen, Jeroen R. – Figaroa, Carolina – Lense, Miriam – Fisher, Simon E. – Gordon, Reyna L. – St Pourcain, Beate 2025. Preschool musicality is associated with school-age communication abilities through genes related to rhythmicity. npj Science of Learning 10: 39. https://doi.org/10.1038/s41539-025-00329-y DOI: https://doi.org/10.1038/s41539-025-00329-y
Egresi Vivien – Jankó Judit 2019. Study of the impact of “Mesezene” method in the light of phonological awareness. Képzés és Gyakorlat / Training & Practice: Journal of Educational Sciences 17(2): 177–188. https://doi.org/10.17165/TP.2019.2.14 DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2019.2.14
Forrai Katalin 1974. Ének az óvodában. Zeneműkiadó. Budapest.
Galicia Moyeda, Iris Xóchitl – Contreras Gómez, Ivonne – Peña Flores, María Teresa 2006. Implementing a musical program to promote preschool children’s vocabulary development. Early Childhood Research & Practice 8(1). https://ecrp.illinois.edu/v8n1/galicia.html (2026. március 10.)
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
Groß, Wilfried – Linden, Uta – Ostermann, Thomas 2010. Effects of music therapy in the treatment of children with delayed speech development – results of a pilot study. BMC Complementary and Alternative Medicine 10: 39. https://doi.org/10.1186/1472-6882-10-39 DOI: https://doi.org/10.1186/1472-6882-10-39
Hegedűsné Tóth Zsuzsanna 2021. Az óvodai ének-zenei nevelés módszertanának alakulása – Forrai Katalin módszertani könyveinek elemző bemutatása. Gyermeknevelés 9(3): 93–117. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.3.93.117 DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.3.93.117
Hoff, Erika 2006. How social contexts support and shape language development. Developmental Review 26(1): 55–88. https://doi.org/10.1016/j.dr.2005.11.002 DOI: https://doi.org/10.1016/j.dr.2005.11.002
Janurik Márta 2010. A zenei hallási képességek fejlődése és összefüggése néhány alapkészséggel 4–8 éves kor között. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegyetem. https://doktori.bibl.u-szeged.hu/602/ (2026. március 10.)
Janurik Márta – Antal-Lundström Ilona – Józsa Krisztián 2018. A zenei hallás korai fejlesztésének szerepe a beszédészlelés fejlődésében: Egy zenei fejlesztőprogram tanulságai. Gyermeknevelés 6(2): 64–79. https://doi.org/10.31074/gyn201826479 DOI: https://doi.org/10.31074/gyn201826479
Jordanidisz Ágnes 2010. A gyermekek fonológiai tudatosságának fejlődése 4–6 éves korban. In: Váradi Tamás (szerk.) IV. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia. MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest. 46–59. https://archive.nytud.hu/alknyelvdok10/proceedings10.pdf (2026. március 10.)
Jordanidisz Ágnes 2022. A fonológiai tudatosság szerepe az iskolakészültségben – Óvodáskorban alkalmazható dalos, játékos feladatok az olvasás és írás elsajátításának előkészítéséhez. Gyermeknevelés 10(1): 161–167. https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.1.161.167 DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.1.161.167
Józsa Krisztián 2022. Óriáslépések a pedagógiában: az óvodás és kisiskolás gyermekek fejlesztése. Iskolakultúra 32(11): 55–68. https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.11.55 DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.11.55
Juhász Viktória 2025. Az óvodás korosztály számára készült hazai fonológiai tudatosságos tesztek feladattípusai, azok mérési eredményeinek metaanalízise, a fonológiai tudatosság kialakítása. Anyanyelvi Kultúraközvetítés 8(1): 4–23. https://doi.org/10.33569/akk.6818 DOI: https://doi.org/10.33569/akk.6818
Kertész Csaba – F. Földi Rita – Honbolygó Ferenc 2020. A ritmikai szinkronizáció kapcsolata a fonológiai tudatossággal és az olvasással iskolakezdő gyerekeknél. Magyar Pszichológiai Szemle 75(3): 455–476. https://doi.org/10.1556/0016.2020.00026 DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2020.00026
Kodály Zoltán 1974. Zene az óvodában. In: Visszatekintés I. Zeneműkiadó. Budapest. 92–96.
Kokas Klára 1992. A zene felemeli kezeimet. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Linnavalli, Tea – Putkinen, Vesa – Lipsanen, Jari – Huotilainen, Minna – Tervaniemi, Mari 2018. Music playschool enhances children’s linguistic skills. Scientific Reports 8: 8767. https://doi.org/10.1038/s41598-018-27126-5 DOI: https://doi.org/10.1038/s41598-018-27126-5
Majorosi Virág – Nagyné Árgány Bernadett 2024. A „Látható hangok” program integrálása az „Ének-zene, énekes játék, gyermektánc” tevékenységformába. Parlando (4). https://parlando.hu/2024/2024-4/Majorosi_Virag.pdf (2026. március 10.)
Neuberger Tilda 2008. A szókincs fejlődése óvodáskorban. Anyanyelv-pedagógia 1(3–4): 1–13. https://doi.org/10.21030/anyp.2008.3.4.1 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2008.3.4.1
Óvodai nevelés országos alapprogramja 2012. 363/2012. (XII. 17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2012-363-20-22 (2026. március 10.)
Paquette, Kelli R. – Rieg, Sue A. 2008. Using music to support the literacy development of young English language learners. Early Childhood Education Journal 36(3): 227–232. https://doi.org/10.1007/s10643-008-0277-9 DOI: https://doi.org/10.1007/s10643-008-0277-9
Pino, Maria C. – Giancola, Maria – D’Amico, Sebastiano 2023. The association between music and language in children: A state-of-the-art review. Children 10(5): 801. https://doi.org/10.3390/children10050801 DOI: https://doi.org/10.3390/children10050801
Pitts, Stephanie E. 2016. Music, language and learning: Investigating the impact of a music workshop project in four English early years settings. International Journal of Education & the Arts 17(20). http://www.ijea.org/v17n20/ (2026. március 10.) DOI: https://doi.org/10.59236/ijea17n20
Ritzl Nikolett 2022. A zene transzferhatása, avagy különbségek a zenei és hagyományos többségi óvodába járó 4–5 éves gyermekek iskolába lépéséhez szükséges alapkészségei között. Szakdolgozat. Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar.
Schnell Zsuzsanna 2016. Az elme nyelve: Társalgás és nyelvfejlődés. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Sim, Tiong – Lee Ai Cheng, Jacqueline 2023. Music-based language programme for preschool teachers’ training and lesson delivery: A pilot trial. Journal of Cognitive Sciences and Human Development 9(2): 37–62. https://doi.org/10.33736/jcshd.5876.2023 DOI: https://doi.org/10.33736/jcshd.5876.2023
Ványi Ágnes – Sándor Katalin – Szűcs Andrea Mária 2014. Óvodai mesezene program: Hangulatmesék, avagy az olvasás előkészítésének élménypedagógiai megközelítése. Fejlesztő Pedagógia 25(2): 48–64.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 Judit Mészáros
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.