A bimodális kétnyelvűek nyelvi teljesítményét mérő eszközök és módszerek kihívásai és korlátai
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2020.2.3Kulcsszavak:
bimodális kétnyelvűség, nyelvi változatosság, siket közösség, nyelvi teljesítményAbsztrakt
A siket közösséget a jelnyelvhasználat mellett erős heterogenitás jellemzi. A siketség mértéke, oka, a családi környezet, a családban alkalmazott nyelvhasználati stratégiák, az iskolai háttér és a hallásjavító eszközök használata mint szociokulturális tényezők a nyelvi és a kognitív fejlődésre jelentős hatást gyakorolnak, befolyásolják a nyelvi és a kommunikatív kompetenciák alakulását, a rendelkezésre álló nyelvi erőforrásokat, valamint a nyelvhasználati gyakorlatot. Az oktatási folyamatnak, a módszereknek és a nyelvi teljesítményt értékelő méréseknek ehhez a nyelvi változatossághoz kell(ene) alkalmazkodniuk, ami egyelőre nem valósul meg. A jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy milyen nehézségekbe és kihívásokba ütközik a nyelvi teljesítmény értékelése siket gyermekek esetében, és milyen szemlélet kialakítása szükséges ahhoz, hogy új, hatékonyabb mérőeszközök segítsék a nyelvi és a kognitív képességek előrehaladásának a követését.
Hivatkozások
Baker, Anne – Van den Bogaerde, Beppie – Woll, Bencie 2008. Methods and procedures in sign language acquisition studies. In: Baker, Anne – Woll, Bencie (eds.) Sign Language Acquisition. John Benjamins Publishing Company. Amsterdam/Philadelphia. 1–51.
Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Beszélők és közösségek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Bartha Csilla – Bokor Julianna 2015. Siketoktatás és kétnyelvűség II. Magyarországi helyzetkép. MTA NYTI TKK, Budapest.
Bartha Csilla – Hattyár Helga 2002. Szegregáció, diszkrimináció vagy társadalmi integráció? – A magyarországi siketek nyelvi jogai. In: Kontra Miklós – Hattyár Helga (szerk.) Magyarok és nyelvtörvények. Teleki László Alapítvány. Budapest. 73–123.
Bartha Csilla – Hámori Ágnes – Holecz Margit 2018. Kölcsönös bevonódás, korpuszalapúság, multidiszciplinaritás a JelEsély és Nyelvesély projektben: Az oktatási nyelvi tervezés egy lehetséges szociolingvisztikai modellje. In: Balázs Géza – Lengyel Klára: Grammatika és oktatás – időszerű kérdések. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék – Inter (IKU) –Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest. 373–399.
Bartha Csilla – Holecz Margit 2017. Esélyteremtés, kölcsönös bevonódás és a jelnyelvi sztenderdizáció dilemmája: A JelEsély projektum céljai, módszerei és eredményei. In: Benő Attila – Fazakas Noémi (szerk.): Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Válogatás a 19. Élőnyelvi Konferencia – Marosvásárhely, 2016. szeptember 7–9. – előadásaiból. Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár. 296.
Bartha Csilla – Holecz Margit – Romanek Péter Zalán 2016. Bimodális kétnyelvűség, nyelvi-szociokulturális változatosság és hozzáférés: A JelEsély modell eredményei és távlatai. In: Bartha Csilla (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII. A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok. Akadémiai Kiadó. Budapest. 337–370.
Becker, Claudia 2009. Narrative competences of deaf children in German sign language. Sign Language and Linguistics 12/2: 113–160.
Bokor Julianna 2020. A magyarországi siket gyermekek oktatásának kérdései. A nyelvi teljesítmény értékelése bimodális kétnyelvűségben. Doktori disszertáció. ELTE BTK. Budapest.
Bokor Julianna – Hámori Ágnes – Nagyné Kiss Anna 2017. A magyarországi siketoktatás gyakorlatáról az iskolai vizsgálatok tükrében. In: Benő Attila – Fazakas Noémi (szerk.) Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Válogatás a 19. Élőnyelvi Konferencia – Marosvásárhely, 2016. szeptember 7–9. – előadásaiból. Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár. 252–273.
Chomsky, Noam 1995. Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. Osiris–Századvég. Budapest.
Chomsky, Noam [1968] 2006. Language and Mind. Cambridge University Press. Cambridge.
Cook, Vivian James 1991. The poverty-of-the-stimulus argument and multicompetence. Second Language Research 7/2: 103–117.
Csépe Valéria – Győri Miklós – Ragó Anett 2011. Általános pszichológia 1–3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Osiris Kiadó. Budapest.
Emmorey, Karen – Marcel R. Giezen – Tamar H. Gollan 2015. Psycholinguistic, cognitive, and neural implications of bimodal bilingualism. Keynote Article. Bilingualism: Language and Cognition 19/2: 223–242.
Galántai László 2015. A nyelv kompetenciájától a kompetencia nyelvéig. Vázlat a kompetenciadiskurzus tudományos eredetéről. Pedagógusképzés 13: 5–24.
García, Ofelia. 2009. Bilingual education in the twenty-first century: A global perspective. Wiley-Blackwell. Maiden, MA.
Hattyár Helga 2008. A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. Doktori disszertáció. ELTE BTK. Budapest.
Haug, Tobias – Mann, Wolfgang 2013. Web-based British Sign Language Vocabulary Test Summarized. http://www.signlang-assessment.info/index.php/web-based-british-sign-language-vocabulary-test.html (2020. február 16.)
Heltai János 2017. Transzlingváló osztálytermek Tiszavasváriban. Új Pedagógiai Szemle 11–12.
Herman, Reinhold – Roy, Penny 2006. Evidence from the wider use of the BSL Receptive Skills Test. Deafness and Education International 8/1: 33–47.
Hymes, Dell 1972. Kommunikatív kompetencia. In: Horányi Özséb (szerk.) Kommunikáció 2., Válogatott tanulmányok. A kommunikáció világa. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 333–356.
Jamieson, Janet R. – Simmons, Noreen R. 2012. Formal and Informal Approaches to the Language Assessment of Deaf Children. In: Marc Marschark – Patricia Elizabeth Spencer (eds.) The Oxford Handbook of Deaf Studies, Language, and Education. Volume 1. Second Edition.
Kiss Jenő 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Szociolingvisztikai alapfogalmak. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Környei László 2002. A mérés és értékelés oktatáspolitikai funkciói. Új Pedagógiai Szemle 2. https://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-meres-es-ertekeles-oktataspolitikai-funkcioi (2020. február 16.)
Li, Wei 2011. Multylinguality, Multimodality, and Multicompetence: Code-and Modeswitching by Minority Ethnic Children in Complementary Schools. The Modern Language Journal 95: 3.
Malaia, Evie – Wilbur, Ronnie, B. 2010. Early acquisition of sign language: What neuroimaging data tell us. Sign Language and Linguistics 13/2: 183–199.
Mann, Wolfgang – Chloë Marshall 2012. Investigating deaf children′s vocabulary knowledge in British Sign Language. Language Learning 62/4: 1024–1051.
Mayberry, Rachel I. 1998. The critical period for language acquisition and the deaf child′s language comprehension: a psycholinguistic approach. Bulletin d′Audiophonologie: Annales Scientifiques de L′Université de Franche-Comté, 15: 349–358.
Mayberry, Rachel 2007. When timing is everything: Age of first-language acquisition effects on second-language learning. Applied Psycholinguistics 28/3: 537–549.
Mayberry, Rachel I. 2010. Early Language Acquisition and Adult Language Ability: What Sign Language Revals About the Critical Period for Language. In: Marschark, Mark – Spencer, Patricia Elizabeth (ed.) The Oxford Handbook of Deaf Studies, Language, and Education. Oxford University Press. Oxford. 281–291.
Mayberry, Rachel I. – Squires, Bonita 2006. Sign Language: Acquisition. In: Brown, Keith (ed.) Encyclopedia of Language and Linguistics. 2. edition. Vol. 11. Elsevier. Amsterdam. 291–296.
McQuarrie, Lynn–Haug, Tobias 2013. ASL-Phonological Awareness Test – ASL-PAT; Summerized. http://www.signlang-assessment.info/index.php/asl-phonological-awareness-test.html (2020. február 16.)
Mellon, Nancy K. – Niparko, John K. – Rathmann, Christian – Mathur, Gaurav – Humphries, Tom – Jo Napoli, Donna–Handley – Theresa–Scambler, Sasha – Lantos, John D. 2015. Should All Deaf Children Learn Sign Language? Pediatrics 136/1: 170–176.
Petitto, Laura Ann – Marentette, Paula F. 1991. Babbling in the Manual Mode: Evidence for the Ontogeny of Language. Science 251: 1493–1496.
Pléh Csaba 2014. A pszicholingvisztika története In: Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.) Pszicholingvisztikai kézikönyv. Akadémiai Kiadó. Budapest. 56–66.
de Quadros, Ronice Müller – Diane Lillo-Martin – Deborah Chen Pichler 2016. Bimodal bilingualism: Sign language and spoken language. In: Marc Marschark – Elizabeth Spencer (eds.): The Oxford handbook of deaf studies in language 181–196.
Rodríguez, Ortiz I. R. 2007. Spanish sign language comprehension. Journal of Deaf Studies and Deaf Education 30/1: 87–107.
Romanek Péter Zalán 2017. A prelingvális siketek nyelvelsajátítása – kitekintés. Anyanyelv-pedagógia 10: 5–15. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/pdf/Anyp_X_2017_2_1.pdf (2019. szeptember 12.)
Shohamy, Elena 2007. Language tests as language policy tools. Assessment in Education Principles Policy and Practice 14/1: 117–130. DOI: 10.1080/09695940701272948
Swanwick, Ruth 2016. Deaf children’s bimodal bilingualism and education. Language Teaching 49/1: 1–34.
Szabó G. Ferenc 2010. A kommunikatív kompetencia. Anyanyelv-pedagógia 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=257 (2020. szeptember 12.) https://doi.org/10.21030/anyp.2010.2.3
Tang, Gladys 2016. Bimodal bilingualism: Factors yet to be explored. Bilingualism: Language and Cognition 19/2: 259–260.
Tomaszevszki, Piotr 2001. Sign language development in young Deaf children. Psychology of Language and Communication 5/1: 67–80.
Torda Ágnes (szerk.) 2012. Diagnosztikai kézikönyv. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest.
(1) 2009. évi CXXV. tv. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900125.TV (2019. szeptember 12.)
(2) Országos kompetenciamérés 2018. Útmutató a felmérést vezetőknek https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/orszmer2018/2018_OKM_FV_utmutato.pdf (2019. szeptember 12.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 Bokor Julianna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.