A prelingvális siketek nyelvelsajátítása – kitekintés
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2017.2.1Kulcsszavak:
jelelő közösség, magyar jelnyelv, bimodális kétnyelvűség, jelnyelvi elsajátítás, siketoktatásAbsztrakt
A magyarországi siket közösség tagjai többségének elsődleges nyelve a magyar jelnyelv, e tapasztalati tényt azonban nem tükrözik a siket gyerekek korai nyelvelsajátításának, illetve az oktatás-nevelés mindennapi intézményes gyakorlatának a körülményei. A tanulmány áttekinti a jelelő/siket közösség fogalmához kapcsolódó terminológiai gyakorlatot, a közösség főbb jellemzőit, tekintettel arra, hogy a jelelő közösség tagjai nemcsak siketek, hanem hallók is lehetnek. E közösség sokszínűségéből adódóan a jelnyelv gyerekkori első-, illetve másodnyelvi elsajátítása létező jelenség, ezért a tanulmány a bimodális kétnyelvűség neuro- és szociolingvisztikai hátterére is kitér. A nemzetközi és a legújabb hazai, a JelEsély projekt keretében született eredmények alapján a tanulmány a hazai siketoktatás újragondolását járja körül.
Hivatkozások
Baker, Anne – Van den Bogaerde, Beppie – Woll, Bencie 2008. Methods and procedures in sign language acquisition studies. In: Baker, Anne – Woll, Bencie (eds.) Sign Language Acquisition. John Benjamins Publishing Company. Amsterdam/Philadelphia. 1–51.
Baker, Sharon 2010. The importance of fingerspelling for reading. July 2010. http://vl2.gallaudet.edu/files/7813/9216/6278/research-brief-1-the-importance-of-fingerspelling-for-reading.pdf (2017. január 27.)
Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Bartha Csilla 2004. Siket közösség, kétnyelvűség és a siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei. In: Ladányi Mária – Dér Csilla – Hattyár Helga (szerk.) „... még onnét is eljutni túlra...” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 313–332.
Bartha Csilla – Hattyár Helga 2002. Szegregáció, diszkrimináció vagy társadalmi integráció? – A magyarországi siketek nyelvi jogai. In: Kontra Miklós – Hattyár Helga (szerk.) Magyarok és nyelvtörvények. Teleki László Alapítvány. Budapest. 73–123.
Bartha Csilla – Hattyár Helga – Szabó Mária Helga 2006. A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv. In: Kiefer Ferenc (főszerk.) A magyar nyelv. Akadémiai Kiadó. Budapest. 852–906.
Bartha Csilla – Holecz Margit – Romanek Péter Zalán 2016. Bimodális kétnyelvűség, nyelvi-szociokulturális változatosság és hozzáférés: A JelEsély modell eredményei és távlatai In: Bartha Csilla (szerk.) A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok. (Megjelenőben.) Akadémiai Kiadó. Budapest. 337–370.
Csányi Yvonne 1993. Együttnevelés. Speciális igényű tanuló az iskolában. OKI Iskolafejlesztési Alapítvány. Budapest.
Csordás Gábor 2014. 2011. évi népszámlálás: 11. Fogyatékossággal élők. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_11_2011.pdf (2017. február 8.)
De Quadros, Ronice Müller – Lillo-Martin, Diane – Chen Pichler, Deborah 2016. Bimodal Bilingualism: Sign Language and Spoken Language. In.: Marschark, Marc – Spencer, Patricia E. (eds.) Deaf Studies, Language, and Education. Oxford University Press. New York. 181–196.
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
Emmorey, Karen 2007. The psycholinguistics of signed and spoken languages: how biology affects processing. In: Gaskell, G. (ed.) The Oxford Handbook of Psycholinguistics. Oxford University Press. 703–721.
Emmorey, Karen – Borinstein, Helsa B. – Thompson, Robin 2005. Bimodal bilingualism: Code-blending between Spoken English and American Sign Language. In: Cohen, James – McAlister, Kara T. – Rolstad, Kellie – MacSwann, Jeff (eds.) Proceedings of the 4th International Symposium on Bilingualism. Cascadilla Press, Somerwille, MA. 663–673.
Emmorey, Karen – Borinstein, Helsa B. – Thompson, Robin – Gollan, Tamar H. 2008. Bimodal bilingualism. Bilingualism: Language and Cognition 11(1): 43–61.
Emmorey, Karen – Giezen, Marcel R. – Gollan, Tamar H. 2015. Psycholinguistic, cognitive and neural implications of bimodal bilingualism. Bilingualism: Language and Cognition. Cambridge University Press. 1–20.
Goldin-Meadow, Susan 2012. Homesign: Gesture to language. In: Pfau, Ronald – Steinbach, Markus – Woll, Bencie (eds.) Sign Language: An International Handbook. De Gruyter Mouton. Berlin. 601–625.
Grosjean, Francois 1982. Life with Two Languages: An Introduction to Bilingualism. Cambridge, Mass. Harvard UI.
Hattyár Helga 2000. A siketoktatás elméleti és gyakorlati kérdései. Educatio IX/4: 776–790.
Hattyár Helga 2008. A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. Doktori disszertáció.
Humphries, Tom – Kushalnagar, Poorna – Mathur, Gaurav – Jo Napoli, Donna – Padden, Carol – Rathmann, Christian 2014. Ensuring language acquisition for deaf children: What linguists can do. Language. Linguistic Society of America 90(2): e31–e52.
Johnston, Trevor – Van Roekel, Jane – Schembri, Adam 2015. On the Conventionalization of Mouth Actions in Australian Sign Language. Language and Speech 59(1): 3–42.
Lane, Harlan 2005. Ethnicity, Ethics and the Deaf-World. Journal of Deaf Studies and Deaf Education 10(3): 291–310.
Mayberry, Rachel I. 1998. The critical period for language acquisition and the deaf child′s language comprehension: a psycholinguistic approach. Bulletin d′Audiophonologie. Annales Scientifiques de L′Université de Franche-Comté 15: 349–358.
Mayberry, Rachel 2006. Learning Sign Language as a Second Language. In: Woll, Bencie (ed.) Sign Language, Vol. 6, Encyclopedia of Language and Linguistics, 2nd Edition, Keith Brown (ed.). Elsevier. Oxford. 739–743.
Mayberry, Rachel – Lock, Elizabeth 2003. Age constraints on first versus second language acquisition: Evidence for linguistic plasticity and epigenesis. Brain and Language 87: 369–384.
McIlroy, Guy – Storbeck, Claudine 2011. Development of Deaf Identity: An Ethnographic Study. Journal of Deaf Studies and Deaf Education 16(4): 494–511.
Mongyi Péter – Szabó Mária Helga 2005. A jelnyelv nyelvészeti megközelítései. Budapest. Fogyatékos Esélyekért Közalapítvány – Magyar Jelnyelvi Programiroda. Budapest.
Petitto, Laura Ann 2000. On The Biological Foundations of Human Language. In: Emmorey, Karen and Lane, Harlan (eds.) The signs of language revisted: An anthology in honor of Ursula Bellugi and Edward Klima. Lawrence Erlbaum Assoc. Inc. Mahway, N.J.
Petitto, Laura Ann – Marentette, Paula F. 1991. Babbling in the Manual Mode: Evidence for the Ontogeny of Language. Science 251: 1493–1496.
Petitto, Laura Ann – Langdon, Clifton – Stone, Adam – Andriola, Diana – Kartheiser, Geo – Cochran, Casey 2016. Visual sign phonology: insights into human reading and language from a natural soundless phonology. WIREs Cognitive Science 7(6).
Plaza-Pust, Carolina 2005. Sign Bilingual Education and Inter-modal Language Contact: On the Relation of Psycholinguistic and Pedagogical Factors in Deaf Bilingualism. In: Cohen, James – McAlister, Kara T. – Rolstad, Kellie – MacSwan, Jeff (eds.) Proceedings of the 4th International Symposium on Bilingualism. Cascadilla Press, Sommerville, MA. 1842–1854.
Pléh Csaba – Lukács Ágnes 2014. Pszicholingvisztika I–II. Akadémiai Kiadó. Budapest. 251–256.
Poizner, Howard – Klima, Edward S. – Bellugi, Ursula 1987. What the hands reveal about the Brain. A Bradford Book – MIT Press, London and Cambridge, MA.
Polk, Allison 2012. Paving the Way for: Groundbreaking Research in Bilingualism. http://petitto.net/wp-content/uploads/2014/05/2012_GallaudetTodayPetitto.pdf (2017. február 2.)
Quinto-Pozos, David – Adam, Robert 2015. Sign languages in contact. In: Schembri, Adam – Lucas, Ceil (eds.) Sociolinguistics and Deaf Communities. Cambridge University Press. 29–61.
Rácz Szilárd 2010. A szájképek szerepe jelnyelvi kontaktusokban és változatokban. Alkalmazott Nyelvtudomány 10(1–2): 33–48.
Romanek Péter Zalán 2014. A siket közösség manifesztuma. http://sinosz.hu/portfolio-items/a-siket-kozosseg-manifesztuma/ (2017. február 2.)
Schermer, Trude 2001 The role of mouthings in sign language of the Netherlands: some impications for the production of sign language dictionaries. In: Boyes Braem, Penny – Sutton-Spence, Rachel (eds.) The Hands are the Head of the Mouth: The Mouth as Articulator in Sign Languages. Signum. Hamburg. 273–284.
Stokoe, William C. 2001. Deafness, Cognition and Language. In: Clark, M. Diane – Marschark, Marc – Krachmer, Michael (eds.) Context, Cognition, and Deafness. Gallaudet University Press. Washington D.C. 6–14.
Surányi Balázs (szerk.) 2015. A magyar jelnyelvi grammatika alapjai. Kézirat. MTA Nyelvtudományi Intézet. Többnyelvűségi Kutatóközpont. Budapest.
Swanwick, Ruth 2016. Deaf Children′s bimodal bilingualism and education. Language Teaching 49(1): 1–34.
Szrena Renáta – Ungár Nóra (szerk.) 2010. Nem süketelünk! Bevezetés a magyarországi siket közösség kultúrájába. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány. Budapest.
Takkinen, Ritva 2016. Két- és többnyelvűség: Jelnyelv és hangzó nyelv mint anyanyelvek. In: Bartha Csilla (szerk.) A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok. (Megjelenőben.) Akadémiai Kiadó. Budapest. 219–240.
Woodward, James 1982. How You Gonna Get to Heaven if You Can′t Talk with Jesus: On Depathologizing Deafness. TJ Publishers. Silver Spring, MD.
(1) 2015. évi szakmai és pénzügyi beszámoló. SINOSZ. http://sinosz.hu/portfolio-items/2015-evi-szakmai-beszamolo/?portfolioCats=91%2C75%2C90 (2017. február 1.)
(2) 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200032.EMM×hift=20170831&txtreferer=A1300059.EMM (2017. február 2.)
(3) 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900125.TV (2017. február 5.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2017 Romanek Péter Zalán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.