A családi nyelvpolitika dinamikája az Egyesült Királyságban élő magyarok körében
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2026.1.1Kulcsszavak:
nyelvtudomány, szociolingvisztika, kétnyelvűség, családi nyelvpolitika, nyelvi ideológiákAbsztrakt
A tanulmány az Egyesült Királyságban élő magyar és magyar párú családok családi nyelvpolitikáját
vizsgálja, különös tekintettel a szülői nyelvhasználat, a nyelvi ideológiák és a magyar nyelv
generációk közötti átadásának folyamataira. A 93 magyar anyanyelvű édesanya körében végzett
kérdőíves kutatás Spolsky hárompillérű modelljének keretében elemzi, hogyan működnek
a nyelvhasználati gyakorlatok, az ideológiák és a nyelvi menedzsment a mindennapokban.
Az eredmények szerint az anyák magas szintű magyarnyelv-tudással és erős érzelmi kötődéssel
rendelkeznek, ugyanakkor a gyermekek nyelvhasználata – különösen az írás-olvasás terén – az
iskoláskor kezdetétől jelentősen az angol felé tolódik. A gyermekhez intézett beszéd kiemelten
fontos tényező: minél több magyar nyelvi inputot kap a gyermek, annál nagyobb valószínűséggel
kezdeményez ő maga is magyarul a szülők bevallása alapján. A vegyes nyelvű családokban azonban
az angol válik dominánssá a testvérek közötti és a nem magyar anyanyelvű szülővel folytatott
kommunikációban. A szülők nyelvi ideológiái alapvetően pozitívak: fontosnak tartják a magyar
írásbeliség fejlesztését és a magyar rokonokkal való kapcsolattartást, valamint a kétnyelvűség
előnyeit. Ugyanakkor a hétvégi iskolák alacsony részvételi aránya és a külső támogatási formák
korlátozott elérése strukturális nehézségekre világít rá. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy
a családi nyelvpolitika rugalmas, folyamatosan alakuló folyamat, amelyet a szülői elvárások, a
családi interakciók, az iskolai környezet és a társadalmi-kulturális tényezők együttesen formálnak.
A tanulmány felhívja a figyelmet a rendszeres magyar nyelvi input, a közösségi támogatás és a
gyermekperspektívák bevonásának fontosságára a diaszpórabeli nyelvmegőrzésben.
Hivatkozások
Bartha, Csilla 2005. Constructing different ethnic identities: Symbolic values, linguistic ideologies and language maintenance in a Hungarian American immigrant community (New Brunswick, NJ). In: Cabeza Pereiro, Carmen – Lorenzo Suárez, Anxo M. – Rodríguez-Yáñez, Xoán Paulo (eds.) Bilingual Communities and Individuals: Proceedings from the First International Symposium on Bilingualism. Universidade de Vigo. Vigo. 21–33.
Blum-Ross, Alicia – Livingstone, Sonia 2017. “Sharenting”, parent blogging, and the boundaries of the digital self. Popular Communication 15(2): 110–125. https://doi.org/10.1080/15405702.2016.1223300 DOI: https://doi.org/10.1080/15405702.2016.1223300
Bodó Csanád 2016. Nyelvi ideológiák és különbségek. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Kolozsvár.
Curdt-Christiansen, Xiao Lan (ed.) 2013. Family language policy [Special issue]. Language Policy 12. DOI: https://doi.org/10.1007/s10993-012-9269-0
Curdt-Christiansen, Xiao Lan – Huang, Jing 2020. Factors influencing family language policy. In: Schalley, Andrea C. – Eisenchlas, Susana A. (eds.) Handbook of Home Language Maintenance and Development: Social and Affective Factors. De Gruyter Mouton. 174–193. https://doi.org/10.1515/9781501510175-009 DOI: https://doi.org/10.1515/9781501510175-009
Curdt-Christiansen, Xiao Lan – Wei, Li – Hua, Zhu 2023. Pride, prejudice, and pragmatism: Family language policies in the UK. Language Policy 22(4): 391–411. https://doi.org/10.1007/s10993-023-09669-0 DOI: https://doi.org/10.1007/s10993-023-09669-0
De Houwer, Annick 1999. Environmental factors in early bilingual development: The role of parental beliefs and attitudes. In: Extra, Guus – Verhoeven, Ludo (eds.) Bilingualism and migration. Mouton de Gruyter. 75–95. https://doi.org/10.1515/9783110807820.75 DOI: https://doi.org/10.1515/9783110807820.75
De Houwer, Annick 2007. Parental language input patterns and children’s bilingual use. Applied Psycholinguistics 28(3): 411–424. https://doi.org/10.1017/S0142716407070221 DOI: https://doi.org/10.1017/S0142716407070221
Deli Zsolt Pál 2021. A quantitative analysis of four linguistic variables in the language use of Hungarians in the United Kingdom and Ireland. Alkalmazott Nyelvtudomány 21(1): 18–40. http://dx.doi.org/10.18460/ ANY.2021.1.002
Deme Andrea – Gugán Katalin – Sass Bálint – Mády Katalin 2017. Towards capturing implicit innovative language attitude using an auditory Implicit Association Test. Finno-Ugric Languages and Linguistics 6: 3–40.
Fenyvesi Anna 1995. Language contact and language death in an immigrant language: The case of Hungarian. University of Pittsburgh Working Papers in Linguistics 3: 1–117.
Fishman, Joshua 1991. Reversing language shift: Theoretical and Empirical Foundations of Assistance to Threatened Languages. Multilingual Matters. https://doi.org/10.2307/jj.33169466 DOI: https://doi.org/10.2307/jj.33169466
Gafaranga, Joseph 2010. Medium request: Talking language shift into being. Language in Society 39(2): 241–270. https://doi.org/10.1017/S0047404510000047 DOI: https://doi.org/10.1017/S0047404510000047
García González, Elisabet – Liu, Liquan – Lanza, Elizabeth 2024. Language in multilingual families during the COVID-19 pandemic in Norway: A survey of challenges and opportunities. Multilingua 43(2): 163–190. https://doi.org/10.1515/multi-2023-0011 DOI: https://doi.org/10.1515/multi-2023-0011
Gazsó Dániel 2016. A magyar diaszpóra fejlődéstörténete. Kisebbségi Szemle 1(1): 9–35. Hatoss Anikó 2024. Shifting ecologies of family language planning: Hungarian Australian families during COVID-19. Current Issues in Language Planning 25(5): 488–508. https://doi.org/10.1080/14664208.20 23.2205793 DOI: https://doi.org/10.1080/14664208.2023.2205793
Kheirkhah, Mina – Cekaite, Asta 2015. Language Maintenance in a Multilingual Family: Informal Heritage Language Lessons in Parent–Child Interactions. Multilingua 34(3): 319–346. https://doi.org/10.1515/ multi-2014-1020 DOI: https://doi.org/10.1515/multi-2014-1020
King, Kendall – Fogle, Lyn – Logan-Terry, Aubrey 2008. Family language policy. Linguistics and Language Compass 2(5): 907–922. https://doi.org/10.1111/j.1749-818X.2008.00076.x DOI: https://doi.org/10.1111/j.1749-818X.2008.00076.x
King, Kendall – Fogle, Lyn 2013. Family language policy and bilingual parenting. Language Teaching 46(2): 172–194. https://doi.org/10.1017/S0261444812000493 DOI: https://doi.org/10.1017/S0261444812000493
King, Kendall – Lanza, Elizabeth (eds.) 2019. Ideology, agency and imagination in multilingual families [Special issue]. International Journal of Bilingualism 23(3). https://doi.org/10.1177/1367006916684907 DOI: https://doi.org/10.1177/1367006916684907
Kontra Miklós 1990. Fejezetek a South Bend-i magyar nyelvhasználatból. (Linguistica series A, Studia et Dissertationes, 5.) MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest.
Kovács Eszter 2022. A diaszporizálódás mintázatai az egyesült királyságbeli új magyar kivándorlók körében. REGIO: Kisebbség Kultúra Politika Társadalom 30(1): 72–93. https://doi.org/10.17355/rkkpt.v30i1.72 DOI: https://doi.org/10.17355/rkkpt.v30i1.72
Kovács Magdolna 2004. Az ausztráliai magyarok nyelvvesztése: a kódváltás és nyelvváltás összefüggései. In: Kovács Nóra (ed.) Tanulmányok a diaszpóráról. Magyar világok I. Gondolat – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Budapest. 74–86.
Kováts András – Papp Z. Attila 2016. Patterns of success amongst Hungarians living in the UK. Review of Sociology 26(4): 95–123.
Laihonen, Petteri – Bodó, Csanád – Gáspár, Judit – Jani-Demetriou, Bernadett – Fazakas-Timaru, Carina 2025. Seeing from the North: a Critical Family Language Policy study of a peripheral European minority community. International Journal of Bilingual Education and Bilingualism 28(3): 292–307. https://doi.org/ 10.1080/13670050.2024.2425659 DOI: https://doi.org/10.1080/13670050.2024.2425659
Lanza, Elizabeth 2007. Multilingualism and the family. In: Peter Auer – Li Wei (eds.) Handbook of Multilingualism and Multilingual Communication. De Gruyter Mouton. Berlin – New York. 45–68. https:// doi.org/10.1515 /9783110198553.1.45 DOI: https://doi.org/10.1515/9783110198553.1.45
Lanza, Elizabeth 2020. Urban multilingualism and family language policy. In: Caliendo, Giuditta – Janssens, Rudi – Slembrouck, Stef Van Avermaet, Piet (eds.) Urban Multilingualism in Europe: Bridging the Gap between Language Policies and Language Practices. De Gruyter Mouton. Berlin–Boston. 121–140. https://doi.org/10.1515/9781501503207-006 DOI: https://doi.org/10.1515/9781501503207-006
Lanza, Elizabeth – Lomeu Gomes, Rafael 2020. Family language policy: Foundations, theoretical perspectives and critical approaches. In: Schalley, Andrea – Eisenchlas, Susana (eds.) Handbook of Home Language Maintenance and Development: Social and Affective Factors. De Gruyter Mouton. Berlin–Boston. 153– 173. https://doi.org/10.1515/9781501510175-008 DOI: https://doi.org/10.1515/9781501510175-008
Li, Wei 1994. Three generations, two languages, one family: Language choice and language shift in a Chinese community in Britain. Multilingual Matters.
Ligeti Anna Sára 2023. Magyarok az Egyesült Királyságban: Egy korszak vége? Tér és Társadalom 37(1): 132–156. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.37.1.3463
Luykx, Aurolyn 2003. Weaving languages together: Family language policy and gender socialization in bilingual Aymara households. In: Bayley, Roberts – Schecter, Sandra (eds.) Language socialization in bilingual and multilingual societies. Multilingual Matters. 25–43. https://doi.org/10.21832/9781853596377-005 DOI: https://doi.org/10.2307/jj.27710944.7
Papp Z. Attila – Kovács Eszter – Kováts András 2019. Az új magyar diaszpóra intézményesülése: Hétvégi magyar iskolák az Egyesült Királyságban. Regio: Kisebbség Kultúra Politika Társadalom 27(3): 209–248. http://dx.doi.org/10.17355/rkkpt.v27i3.279 DOI: https://doi.org/10.17355/rkkpt.v27i3.279
Papp Z. Attila – Kovács Eszter – Kováts András 2020. Magyar diaszpóra és az anyaország: Diaszporizálódás és diaszpórapolitika. In: Kovách Imre (szerk.) Mobilitás és integráció a magyar társadalomban. Argumentum Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont. Budapest.
Pávai Gyopár – Rakitai Réka 2017. Anyanyelvünk megélése Manchesterben. Betekintés a Zsigmond Király Magyar Kulturális Klub és Iskola életébe. Anyanyelv-pedagógia (10)1: 101–111. https://doi.org/10.21030/ anyp.2017.1.9 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2017.1.9
Piller, Ingrid 2001. Private language planning: The best of both worlds? Estudios de Sociolinguistica 2(1): 61–80. DOI: https://doi.org/10.1558/sols.v2i1.61
Piller, Ingrid – Gerber, Livia 2021. Family language policy between the bilingual advantage and the monolingual mindset. International Journal of Bilingual Education and Bilingualism 24(5): 622–635. https://doi.org/10 .1080/13670050.2018.1503227 DOI: https://doi.org/10.1080/13670050.2018.1503227
Porter, Gina – Hampshire, Kate – Abane, Albert – Munthali, Alister – Robson, Elseth – Tanle, Augustine, Owusu, Samuel – de Lannoy, Ariane – Bango, Andisiwe 2018. Connecting with home, keeping in touch: physical and virtual mobility across stretched families in sub-Saharan Africa. Africa 88(2): 404–424. https://doi.org/10.1017/S0001972017000973 DOI: https://doi.org/10.1017/S0001972017000973
Ren, Li – Hu, Guangwei 2013. A comparative study of family social capital and literacy practices in Singapore. Journal of Early Childhood Literacy 13(1): 98–130. https://doi.org/10.1177/1468798411429 DOI: https://doi.org/10.1177/1468798411429934
Schwartz, Shalom H. 2010. Basic values: How they motivate and inhibit prosocial behavior. In: Mikulincer, Mario – Shaver, Phillip R. (eds.) Prosocial motives, emotions, and behavior: The better angels of our nature. American Psychological Association. Washington DC. 221–241. https://doi.org/10.1037/12061-012 DOI: https://doi.org/10.1037/12061-012
Sevinç, Yeşim 2016. Language maintenance and shift under pressure: Three generations of the Turkish immigrant community in the Netherlands. International Journal of the Sociology of Language 2016(242): 81–117. https://doi.org/10.1515/ijsl-2016-0034 DOI: https://doi.org/10.1515/ijsl-2016-0034
Siklósi Beáta 2019. Családi nyelvpolitika a horvátországi magyarok körében. In: Boda Attila (szerk.) Interdiszciplinaritás a Kárpát-medencében I. Külhoni magyar doktorandusz hallgatók konferenciaelőadásaiból. ELTE Márton Áron Szakkollégium. Budapest. 127–144.
Spolsky, Bernard 2004. Language policy. Cambridge University Press. Cambridge.
Spolsky, Bernard 2007. Towards a Theory of Language Policy. Working Paper in Educational Linguistics 22(1): 1–14.
Spolsky, Bernard 2012. What Is Language Policy? In: Spolsky, Bernard (ed.) The Cambridge Handbook of Language Policy. Cambridge University Press. Cambridge. 3–15. https://doi.org/10.1017/ CBO9780511979026.003 DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9780511979026.003
Spolsky, Bernard 2021. Rethinking Language Policy. De Gruyter – Edinburgh University Press. Edinburgh. https://doi.org/10.1515/9781474485487 DOI: https://doi.org/10.1515/9781474485487
Szabó T. Annamária 2025. Családi nyelvi menedzsment a nyugati magyar diaszpórában. In: Baukó János – Presinszky Károly (szerk.) Egyszerű és szervezett nyelvi menedzselés kétnyelvű környezetben. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar. Nyitra. 133–146.
Stavans, Anat – Jessner, Ulrike 2023. Multilingualism Is Not Bilingualism +1: An Introduction. In: Stavans, Anat – Jessner, Ulrike (eds.) The Cambridge Handbook of Childhood Multilingualism. Cambridge University Press. Cambridge. 1–10. https://doi.org/10.1017/9781108669771.001 DOI: https://doi.org/10.1017/9781108669771.001
Tuominen, Anne 1999. Who decides the home language? A look at multilingual families. International Journal of the Sociology of Language 1999(140): 59–76. https://doi.org/10.1515/ijsl.1999.140.59 DOI: https://doi.org/10.1515/ijsl.1999.140.59
Vajnai, Viktória – Fehérvári, Anikó – Széll, Krisztián 2025. Family additional language policy and planning in Hungary. Hungarian Educational Research Journal 15(4). https://doi.org/10.1556/063.2025.00388 DOI: https://doi.org/10.1556/063.2025.00388
Varga Nóra Borbála 2014. A magyar mint származási nyelv tanítása az Egyesült Királyságban. Anyanyelvpedagógia (7)3: 99–101. https://ojs.elte.hu/anyanyelv-pedagogia/article/view/11576 (2025. július 25.)
(1) Magyarok Angliai Országos Szövetsége. https://maosz.org.uk/ (2025. július 25.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Fülöp Zsófia, Bátyi Szilvia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.