Tanárképzésben részt vevő hallgatók nyelvi ideológiái: a (nyelvi) másság konstruálódása
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2019.2.1Kulcsszavak:
kritikai szociolingvisztika, nyelvi ideológiák, tanárképzésAbsztrakt
A tanulmány a kritikai szociolingvisztikai keretet felhasználva vizsgálja a tanárképzésben részt vevő hallgatók és a nyelvi ideológiák kapcsolatát, a (nyelvi) másság konstruálását. A dolgozat a „Befogadó felsőoktatás: a szuperdiverzitás konstrukciói és a változó ideológiák” című Új Nemzeti Kiválóság Program keretében megvalósult kutatás rövid összefoglalása, amelynek célja, hogy empirikus adatokat vizsgálva betekintést nyújtson a leendő tanárok nyelvi változatossággal kapcsolatos nézeteibe, feltárja a háttérben húzódó ideológiákat, és felmérje, hogy melyek azok a csoportok, amelyeket az adatközlők (különböző jegyek mentén) másként tematizálnak. Az eredmények szerint a tanárképzésben részt vevő hallgatók diskurzusaiban megjelenik a másság kategorizációja. A másságot egyrészt a látható fizikai különbözőségek mentén határozzák meg, ugyanakkor a kisebb csoportok, az egyéni különbségek is előtérbe kerülnek.
Hivatkozások
Antalné Szabó Ágnes 2003. Az anyanyelvi nevelés új stratégiái. Magyar Nyelvőr 407–427.
Bartha Csilla 1992. A nyelvek közötti érintkezés univerzáléi. Néhány adalék a kódváltás kérdésköréhez In: Kozocsa Sándor Géza – Laczkó Krisztina (szerk.) Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Budapest. 19–28.
Bartha Csilla 1998. A szociolingvisztika alapjai. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. (Magyar Nyelvészeti Továbbképzési Füzetek 2.) Budapest.
Bartha Csilla 2015. Nyelvi hátrány, avagy a cigány gyermekek oktatásának elmulasztott lehetőségei. In: Antalné Szabó Ágnes – Major Éva (szerk.) Szakpedagógiai körkép I. Anyanyelv- és irodalompedagógiai tanulmányok. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest. 28–46.
Bartha Csilla − Hámori Ágnes 2010. Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban: Nyelvi variabilitás és társas jelentések konstruálása a szociolingvisztika „harmadik hullámában”. Magyar Nyelvőr 298–321.
Bogdán Péter 2015. Cigány gyerekek a Köznevelés című folyóirat 1983 és 1987 között megjelent cikkeinek tükrében. Regio 23(4). 80–114.
Blommaert, Jan 2010. The Sociolinguistics of globalization. Cambridge University Press. Cambridge.
Blommaert, Jan 2013. Ethnography, Superdiversity and Linguistic Landscapes – Chronicles of Complexity. Multilingual Matters. Bristol.
Blommaert, Jan – Rampton, Ben 2011. Language and Superdiversity. Diversities 13(2): 1–21.
Boronkai Dóra 2009. Bevezetés a társalgáselemzésbe. Ad Librum. Budapest.
Bucholtz, Mary – Hall, Kira 2004. Language and Identity. In: Duranti, Alessandro (ed.) A Companion to Linguistic Anthropology. Blackwell. Oxford. 369–394.
Busch, Brigitta 2012. Das sprachliche Repertoire. Drava. Klagenfurt–Wien–Celovec–Dunaj.
Csapó Benő 2007. A tanári tudás szerepe az oktatási rendszer fejlesztésében. Új Pedagógiai Szemle. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-tanari-tudas-szerepe-az-oktatasi-rendszer-fejleszteseben (2018. március 3.)
Csapó Benő 2008. A tanulás dimenziói és a tudás szerveződése. Educatio 2008(2): 207–217.
Csereklye Erzsébet 2012. A tanulói sokféleség és a tanárok multikulturális nézetei. Doktori disszertáció. ELTE PPK. Budapest.
Dudás Margit 2006. Pedagógusjelöltek belépő nézeteinek feltárása. Pécsi Tudományegyetem. Pécs. http://nevtud.btk.pte.hu/index.php?p=downloads&parent=21 (2018. január 4.)
Eckert, Penelope – Wenger, Etienne 1994. From School to Work: an Apprenticeship in Institutional Identity. Working Papers on Learning and Identity 1. Institute for Research on Learning. Palo Alto.
Gal, Susan 2002. „Language Ideologies and Linguistic Diversity: Where Culture Meets Power” In: Keresztes László – Maticsák Sándor (szerk.) A magyar nyelv idegenben. Debreceni Egyetem. Debrecen. 197–204.
Gal, Susan 2016. Nyelvi sztenderdizáció: modellek és ideológiák. In: Kozmács István – Vančo Ildikó (szerk.) Sztenderd – nem sztenderd: Variációk egy nyelv változataira. Válogatás a 18. Élőnyelvi Konferencia előadásaiból. Antológia Kiadó. Lakitelek. 13–28.
Gergely András – Gelsei Gergő – Gergely Vera – Horváth Vera 2004. Nemzeti és etnikai kisebbségek. In: Gelsei Gergő – Gergely Vera – Horváth Vera – Rácz Márton (szerk.) A láthatatlanság vége. Társadalomismereti szöveggyűjtemény. Alapítvány a Társadalomelméleti Kollégiumért. Budapest. 99–120.
Heltai János Imre 2016. Az egységes nyelvi repertoár pedagógiája. Magyar Nyelvőr 407–427.
Irvine, Judith – Gal, Susan 2000. „Language ideology and linguistic differentiation” In: Kroskrity, Paul (ed.) Regimes of Language: Ideologies, Polities and Identities. School of American Research Press. Santa Fe. 35–83.
Katz, Daniel 1960/1979. Az attitűdök tanulmányozásának funkcionális megközelítése. In: Halász László – Hunyady György – Marton L. Magda (szerk.) Az attitűd pszichológiai kutatásának kérdései. Akadémia Kiadó. Budapest. 105–122.
Kárpáti Andrea 2017. Differenciálás a nevelés szemszögéből. Oktatási segédanyag. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ. Budapest. http://edutech.elte.hu/multiped/ped_09/ped_09.pdf (2018. február 6.)
Knausz Imre 2001. A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési Alapítvány. Budapest. http://mek.oszk.hu/01800/01817/01817.htm (2018. február 6.)
Kovács Mónika 2010. Az előítéletek okai és mérséklésük lehetőségei: a szociálpszichológiai nézőpont. Alkalmazott Pszichológia 12(1–2): 7–27.
Ligeti György – Csáki Anikó (szerk.) 2000. Minden másképp van. Új Mandátum. Budapest.
Mariscal, David Caballero – Corredor, Guadalupe Alba – Cabezas, María Fernández 2014. Future teachers ́ attitudes towards cultural diversity, minorities and gender violence. Social and Behavioral Sciences 132: 497–503.
Nahalka István (szerk.) 2004. A komprehenzív iskola breviáriuma. Sulinova. Budapest.
NyelvEsély 2016. A NyelvEsély projekt bemutatása. MTA NyTI TKK. Budapest. https://mta-tkk.hu/nyelvesely/ (2018. február 6.)
Pavlenko, Aneta 2018. Superdiversity and why it isn’t: Reflections on terminological innovations and academic branding. In: Breidbach, Stephan – Küster, Lutz – Schmenk, Barbara (eds.) Sloganizations in language education discourse. Multilingual Matters. Bristol.
Rampton, Ben 2005. Crossing – Language & Ethnicity among Adolescents. St. Jerome Publishing. Manchester.
Rapos Nóra – Gaskó Krisztina – Kálmán Orsolya – Mészáros György 2011. Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. OFI. Budapest.
Réger Zita 2002. Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány. Soros Alapítvány – MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest.
Szabó Tamás Péter 2011. Ideológiák a nyelvi hibajavítás hátterében? Metanyelvi elemzések. In: Hires-László Kornélia – Karmacsi Zoltán – Márku Anita (szerk.) Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban. A 16. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Tinta Könyvkiadó – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete. Budapest–Beregszász. 174–183.
Szalai Andrea 2010. Nyelvi ideológiák és a társadalmi határok kijelölése egy erdélyi gábor roma közösségben. In: Feischmidt Margit (szerk.): Etnicitás. Különbségteremtő társadalom.Gondolat Kiadó – MTA Kisebbségkutató Intézet. Budapest. 418–429.
Szili Katalin 2013. Tetté vált szavak. Tinta könyvkiadó. Budapest.
Torgyik Judit 2004. Multikulturális társadalom, multikulturális nevelés. Új Pedagógiai Szemle 4–14.
Vertovec, Steven 2007. „Super-diversity and its implications”. Ethnic and Racial Studies 30(6):1024–1054.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Tücsök Dorottya
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.