Szövegértés alapú narratívaalkotás középiskolás korban
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2023.2.3Kulcsszavak:
szövegértés-alapú narratívaalkotás, középiskola, beszédprodukció, beszédpercepcióAbsztrakt
A szövegértés-alapú narratívaalkotás összetett folyamata során a hallott tartalom visszaadása történik saját szavainkkal. Ez olyan félreproduktív beszédhelyzet, amelyben a létrehozott narratíva a spontán beszéd vizsgálatával egyidejűleg a szövegértés elemzését is lehetővé teszi. Ez a feladattípus a közoktatásban az alsó tagozaton is szokásos iskolai gyakorlat. Vizsgálata később, így a középiskolában is fontos lehet, hiszen a produkciós jellemzőkből lehet a percepciós sajátosságokra következtetni, valamint számtalan iskolai feladat, így például a jegyzetelés alapját képezheti, előfordul az idegen nyelvű érettségi vizsga részfeladataként és egyes nyelvvizsgák részeként is. Jelen munka 11. osztályos technikumi és szakközépiskolai tanulók szövegértés-alapú narratívaalkotási folyamatát elemzi a létrehozott produktumok hossza, szógazdagsága alapján. Az elemzés kiterjed továbbá a helyesen felidézett tartalmi elemek mennyiségére, minőségére és a tartalmi elemek felidézésekor megjelenő hibák tipizálására. A tanulmány eredményei rámutatnak a feladattípus középiskolai gyakoroltatásának a szükségességére.
Hivatkozások
Adams, Cynthia – Labouvie-Vief, Gisela – Hobart, Cathy J. – Dorosz, Mary 1990. Adult age group differences in story recall style. The Journal of Gerontology 45: 17–27. https://doi.org/10.1093/geronj/45.1.P17
Atkinson, Rita L. – Atkinson, Richard C. – Smith, Edward E. – Bem, Daril J. 1997. Pszichológia. Osiris Kiadó. Budapest.
Baddeley, Alan D. 2005. Az emberi emlékezet. Osiris Kiadó. Budapest.
Bal, Mieke 1998. A leírás mint narráció. In: Thomka Beáta (szerk.) Történet és fikció. Narratívák 2. Kijárat Kiadó. Budapest. 135–171.
Bartlett, Frederic C. 1932/1985. Remembering. Cambridge University Press. Cambridge. [Az emlékezés]. Gondolat Kiadó. Budapest.
Bata Sarolta 2010. A hallott szöveg feldolgozása az életkor és a szövegtípus függvényében. In: Navracsics Judit (szerk.) Nyelv, beszéd, írás. Pszicholingvisztikai tanulmányok I. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 41–48.
Boersma, Paul – Weenink, David 1998. Praat: doing phonetics by computer (Version 5.0.1). http://www.fon.hum.uva.nl/praat/download_win.html (2023. február 12).
Bóna Judit 2011. A beszédpercepció és a beszédprodukció összefüggései fiatal, idősödő és idős korban. Gyógypedagógiai Szemle 3–4: 221–232.
Bóna Judit 2012. Hogyan mondanak vissza hallott szövegeket a középiskolások. Anyanyelv-pedagógia 2. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=379. (2023. február 16.) https://doi.org/10.21030/anyp.2012.2.1
Crystal, David 1998. A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó. Budapest, 1998.
Eysenck, Michael W. – Keane, Mark T. 2003. Kognitív pszichológia. Hallgatói kézikönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Gernsbacher, Morton A.1990. Language comprehension as structure building. Lawrence Erlbaum Associates, Hillsdale. https://doi.org/10.21236/ADA221854
Gósy Mária 1996. Az olvasott szöveg és az elhangzott szöveg megértésének összefüggései. Magyar Nyelvőr: 168–178.
Gósy Mária 1989. Beszédészlelés. MTA. Nyelvtudományi Intézete. Budapest.
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2010. Szövegértés alapú narratívák. In: Bárdosi Vilmos (szerk.) Világkép a nyelvben és a nyelvhasználatban. Tinta Kiadó. Budapest. 113–124.
Green, Ruth 1981. Remembering ideas from text: The effect of modality of presentation. British Journal of Educational Psychology 51: 83–89. https://doi.org/10.1111/j.2044-8279.1981.tb02458.x
Imre Angéla 2007. A beszédmegértés és az olvasás összefüggése. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kiadó. Budapest. 184–202.
Just, Marcel Adam – Carpenter, Patricia A. 1996. The capacity theory of comprehension. New frontiers of evidence and arguments. Psychological Review 103: 773–780. https://doi.org/10.1037/0033-295X.103.4.773
Kintsch, Walter – van Dijk, Teun A. 1980. Hogyan idézünk fel és kivonatolunk történeteket? In: Pléh Csaba (szerk.) Szöveggyűjtemény a pszicholingvisztika tanulmányozásához. Tankönyvkiadó. Budapest. 311–332.
Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Koizumi, Rie – In’nami, Yo 2012. Effects of text length on lexical diversity measures: Usingshort texts with less than 200 tokens. System 40: 554–564. https://doi.org/10.1016/j.system.2012.10.012
Laczkó Mária 2006a. A beszédprodukció és a szövegértés összefüggései az anyanyelvben és az idegen nyelvben. Magyartanítás 1: 13–21.
Laczkó Mária 2006b. Szövegértési teljesítmény a szöveg típusának függvényében. Iskolakultúra 9: 39–57.
Laczkó Mária 2008. A szövegértési nehézségek hátterében meghúzódó részkészségekről egy vizsgálat tükrében. Alkalmazott Nyelvtudomány 8/1–2: 101–120.
Laczkó Mária 2011. A beszéd és az olvasás az anyanyelvben és az idegen nyelvben. Genianet Kiadó. Pécs.
Laczkó Mária 2019. A verbális mondatemlékezet sajátosságai középiskolás korban. Anyanyelvi Kultúraközvetítés 2/1: 43–61. https://doi.org/10.33569/akk.2340
Laczkó Mária 2020a. A beszéd jellemzői spontán társalgásban és tanórai megnyilatkozásokban. In: Ludányi Zsófia – Jánk István – Domonkosi Ágnes (szerk.) A nyelv perspektívája az oktatásban. Válogatás a PeLiKon2018 oktatásnyelvészeti konferencia előadásaiból. EKE Líceum Kiadó. Eger. 297–310. https://doi.org/10.17048/Pelikon2018.2020.297
Laczkó Mária 2020b. Kommunikációs mintázatok kamaszok spontán beszédének tükrében. In: Bóna Judit – Krepsz Valéria (szerk.) Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 153–174.
Laczkó Mária 2021. Kommunikációs jellemzők tizenévesek kötött témájú képleírásában. Anyanyelv-pedagógia. 4. https:/www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=918 (2023. február 16.) https://doi.org/10.21030/anyp.2021.4.2
Levelt, Willem J. M. 1989. Speaking. From Intention to Articulation. A Bradford Book. Cambridge.
Lurija, Alekszandr R. 1979. Jazik i soznanije. Izdatel’stvo Moskovskogo Universiteta. Moszkva.
Moè, Angelica 2009. Expectations and recall of texTs: The more able-more difficult effect. Learning and Individual Differences 19: 609–614. https://doi.org/10.1016/j.lindif.2009.08.002
Németh László – Halácsy Péter – Kornai András – Trón Viktor 2002. Nyílt forráskódú morfológiai elemző. In: MSZNY 2004. II. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged. 163–171.
Pléh Csaba 1986. A történetszerkezet és az emlékezeti sémák. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Pléh Csaba 2014. Szövegek megértése és megjegyzése. In: Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.): Pszicholingvisztika. Akadémiai Kiadó. Budapest. 287–338. https://doi.org/10.1556/9789630594998
Rumelhart, David E. 1990. A sémák. A megismerés építőkockái. In: Kónya Anikó (szerk.) Az emlékezet pszichológiai elméletei. Tankönyvkiadó. Budapest. 392–420.
Trón Viktor – Halácsy Péter – Rebrus Péter – Rung András – Simon Eszter – Vajda Péter 2005. Morphdb.hu: magyar morfológiai nyelvtan és szótári adatbázis. In: MSZNY 2005. III. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged. 169–179.
Turi Zsolt – Németh Dezső – Hoffmann Ildikó 2014. Nyelv és emlékezet. In: Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.) Pszicholingvisztika. Akadémiai Kiadó. Budapest. 743–776.
Vakula Tímea 2016. Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata. Szóbeli közlés. Alkalmazott nyelvészeti doktorandusz konferencia. ELTE. Budapest.
Wacha Imre 1974. Az elhangzó beszéd főbb stíluskategóriáiról. Általános Nyelvészeti Tanulmányok X: 203–216.
Widdowson, Hanry G.1983. Learning Purpose and Language Use. Oxford University Press. Oxford.
Williamson, Graham 2009. Type-Token Ratio. http://www.speech-therapy-information-andresources.com/type-token-ratio.html (2023. március 30.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Anyanyelv-pedagógia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.