A magyar nyelvi órák lehetőségei az olvasóvá nevelésben
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2019.4.4Kulcsszavak:
olvasóbarát környezet, olvasásnépszerűsítés, olvasási technika, olvasóvá nevelés, szövegértésAbsztrakt
Mit tehet egy pedagógus az olvasóvá nevelés érdekében a magyar nyelvi órákon? Hogyan használható a magyar nyelvi óra az olvasás mint tevékenység népszerűsítésére, a szövegértés és az olvasástechnika fejlesztésére? A tanulmány ezekre a kérdésekre is keresi a választ, emellett a magyar nyelvi óráknak az olvasóvá nevelésben rejlő lehetőségeivel foglalkozik. Az olvasásra ösztönzéssel kapcsolatos nézetek rövid felvázolása után az olvasóvá nevelést megalapozó olvasóbarát környezet kialakításának a szükségességét is taglalja. Ezt követően olyan gyakorlatokat sorakoztat fel, amelyeknek az anyanyelvi ismeretek és az olvasás iránti pozitív attitűd kialakítása a célja. A felvázolt gyakorlatok előnye, hogy mindegyik tartalmaz szöveg- vagy könyvajánlót, elsősorban frissebb ifjúsági irodalmi művekre koncentrálva, emellett pedig a legtöbb feladat digitális környezetbe helyezhető a leírásokban ajánlott IKT-eszközöknek, alkalmazásoknak köszönhetően.
Hivatkozások
Arató László 2002. „Tizenkét évi irodalomtanítás után miért nem válnak tömegesen olvasóvá a fiatalok?” Válasz 12 pontban – avagy tézisek a magyartanítás válságáról. Könyv és Nevelés 4: 169.
Arató László 2013. Közös és kölcsönös között. Könyv és Nevelés 15: 89–98.
Bertalan Melinda 2017. Azonnal oldódik. https://www.vehir.hu/cikk/38342-azonnal-oldodik (2019. március 22.)
Csépányi Zoltán 2017. „Avasd be Te az olvasót kedvenc könyveid világába!” A Nagy Könyves Beavatás országos olvasásnépszerűsítő program. Könyvtári Figyelő 63: 56–67.
Csobod Luca 2014. Irodalom az emojik nyelvén. http://kotvefuzve.reblog.hu/irodalom-az-emojik-nyelven (2019. március 24.)
Dúll Andrea 2009. A környezetpszichológia alapkérdései. Helyek, tárgyak, viselkedés. L’Harmattan. Budapest.
Gabnai Katalin 2015. Drámajátékok. Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon. Budapest.
Gombos Péter 2013. Dobj el mindent és olvass! Esszék olvasáspedagógiáról, gyermek- és ifjúsági irodalomról. Pont Kiadó. Budapest.
Gordon, Thomas 2010. A tanári hatékonyság fejlesztése. A T.E.T-módszer. Gordon Könyvek. Budapest.
Kele Dóra (szerk.) 2016. InstaVers. Vers, képeslap, emlék. Athenaeum. Budapest.
Kertész Erzsi 2018. Labirintó. Cerkabella. Szentendre.
Lackfi János 2014. A szobafestő sétál. In: Lackfi János 2014. Szakimesék. Kolibri. Budapest. 19–26.
Lencse Máté 2016. Dobble szavakkal. In: Takács Viktória (szerk.) Alternatív leckék. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány. Budapest. 165.
Müller Andrea 2016. A 21. századi magyartanár módszerei. Neteducatio. Budapest.
Nagy Attila 2011. Az olvasás össztantárgyi feladat. Savaria University Press. Szombathely.
NAT 2012. 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny 66: 10635–10848.
Páll Viktória 2014. Tanórák szakácskönyve. Neteducatio. Budapest.
Pásztor Csörögei Andrea – Pompor Zoltán 2017. Az olvasóvá nevelés hazai és nemzetközi jó gyakorlatai. In: Hansági Ágnes (szerk.) Mesebeszéd. A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve. FISZ. Budapest. 53–71.
Péczely Dóra (szerk.) 2017. Szívlapát. Kortárs versek. Tilos az Á Könyvkiadó. Budapest.
Péterfi Rita 2014. Ötletek az olvasás megszerettetéséért. In: Gombos Péter (szerk.) Kié az olvasás? Tanulmányok az olvasóvá nevelésről. Magyar Olvasástársaság. Budapest. 62–70.
Rácz Kata 2016. 7 külföldi és magyar bookstagrammer, akit érdemes követni. https://www.coolbookz.hu/single-post/2016/12/08/7-k%C3%BClf%C3%B6ldi-%C3%A9s-magyar-bookstagrammer-akit-%C3%A9rdemes-k%C3%B6vetni (2019. március19.)
Sirokai Mátyás (szerk.) 2018. 2050. Ifjúsági novellák a jövőről. Móra Kiadó. Budapest.
Solé, Caroline 2018. Szavazz rám! Móra Könyvkiadó. Budapest.
Steklács János 2018. PISA 2015 után, PISA 2018 előtt. A szövegértő olvasás fejlesztésének, tanításának feladatai. Könyv és Nevelés 20: 30–49.
Tellegen, Toon 2015. Mindenki más születésnapja. Naphegy Kiadó. Budapest
Tóth Tibor 1999. Az olvasásra nevelésről. Iskolakultúra 9: 66–68.
Varga Katalin Júlia 2017. A közös ügy. A szövegértés fejlesztése. Nem csak magyartanároknak. Neteducatio. Budapest.
(1) Online alkalmazás kollaboratív jegyzeteléshez. https://www.edupad.ch/ (2019. március 19.)
(2) Könyv-súgó. https://konyvsu-go.gvkik.hu/ (2019. március 18.)
(3) Alternatív olvasmánylista. http://tizkicsikonyv.blogspot.com/2017/12/olvasmanyelmenyeim-2018-letoltheto.html (2019. március 19.)
(4) Dobble-generátor. https://www.arthy.org/doubble/ (2019. március 20.)
(5) Versrejtvény emojikkal. https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/jatek-kitalalod-melyik-hires-magyar-verset-rejtik-az-emojik/ (2019. március 23.)
(6) Ismerd fel a könyv tartalmát az emojik segítségével. https://liked.hu/kviz/emoji-konyv-teszt/(2019. március 23.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Müller Dóra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.