Conversation analysis and first-language teaching
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2008.2.3Keywords:
linguistics, conversation analysis, spoken language texts, monologue, dialogueAbstract
After introducing the main trends in the research on spoken discourse, the study considers three
aspects concerning the description of dialogues. The first dichotomy is spoken versus written
discourse; the second one concerns the question of intention and spontaneity; the third one is
contrasting monologic and dialogic discourse. The goal of the study is to describe dialogues
from a functional-cognitive perspective – based on the three oppositions and on the results
of conversation analysis. Moreover, it also aims to explore how the results can be used for
pedagogical purposes.
References
Albertné Herbszt Mária 1999. A tanítási óra mint a társalgás speciális típusa. In: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. MNyTK. 212. 195–202.
Andó Éva 2003. A történetmondás kommunikatív jellemzői. Doktori disszertáció. Kézirat. ELTE BTK. Budapest.
Andó Éva 2006. A beszélt nyelvi történetmondások elemzésének kognitív és funkcionális szempontjai. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Tinta Kiadó. Budapest. 113–56.
Árvay Anett 2004. Diskurzuselemzés és üzleti lehetőségek. MIBE-konferencia, Budapest. 2004. május 19.
Barlow, M. – Kemmer, S. 2000. Introduction: A usage-based conception of language. In: M. Barlow – S. Kemmer (eds.) Usage-based models of language. CSLI Publications. Stanford. 272–83.
Biber, D. – Finegan, E. (eds.) 1994. Sociolinguistic perspectives on register. Oxford University Press. Oxford. https://doi.org/10.1093/oso/9780195083644.001.0001
Biber, D. – Johansson, S. – Leech, G. N. – Conrad, S. – Finegan, E. 1999. The Longman grammar of spoken and written English. Longman. London.
Boronkai Dóra 2007. A redundancia mint a dialógus pragmatikai alakzata. Alkalmazott Nyelvtudomány 7: 57–74.
Boronkai Dóra 2008a. A drámai dialógus kognitív leírásának lehetőségeiről. Magyar Nyelv 104. (Megjelenés alatt.)
Boronkai Dóra 2008b. A dialógus szövegtani jellemzői drámai művek és beszélt nyelvi társalgások alapján. Doktori disszertáció. Kézirat. ELTE BTK. Budapest.
Brenner, M. 1980. Patterns of social behavior in the research interview. In: M. Brenner (ed.) Social method and social life. Academic Press. London. https://doi.org/10.1007/978-1-4684-3623-5_12
Bruner, J. 1975. The ontogenesis of speech acts. Journal of Child Language 2: 1–19. https://doi.org/10.1017/S0305000900000866
Byrne, P. S. – Long, B. E. L. 1976. Doctors talking to patients. HMSO. London.
Chafe, W. 1982. Integration and Involvement in Speaking, Writing, and Oral Literature. In: D. Tannen (ed.) Spoken and Written Language: Exploring Orality and Literacy. Ablex Publishing. Norwood–New Jersey. 35–53.
Chafe, W. – Danielewicz, J. 1987. Properties of spoken and written discourse. In: R. Horowitz – S. J. Samuels (eds.) Comprehending oral and written language. Academic Press. San Diego. 83–113. https://doi.org/10.1163/9789004653436_007
DeVito, J. A. 1966. Psychogrammatical factors in oral and written discourse by skilled communicators. Speech Monographs 33: 73–6. https://doi.org/10.1080/03637756609375483
DeVito, J. A. 1967. Levels of abstraction in spoken and written language. Journal of Communication 17: 354–61. https://doi.org/10.1111/j.1460-2466.1967.tb01193.x
Fehér Erzsébet 2000. A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben. Nyelvtudományi Értekezések 147. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Flanders, N. A. 1970. Analyzing teaching behavior. Reading Mass. Addison–Wesley.
Garvey, C. 1974. Some properties of social play. Merill-Palmer Quarterly of Behavior and Development. 20: 163–80.
Garvey, C. 1975. Request and responses in children’s speech. Journal of Child Language 2: 41–63. https://doi.org/10.1017/S030500090000088X
Garvey, C. – Ben Debba, M. 1974. Effect of age, sex and partner on children’s dyadic speech. Child Development 45: 1159–61. https://doi.org/10.1111/j.1467-8624.1974.tb00724.x
Gósy Mária 1998. A beszédtervezés és a beszédkivitelezés paradoxona. Magyar Nyelvőr 122: 3–15.
Gósy Mária 2002. A megakadásjelenségek eredete a beszédprodukció tervezési folyamatában. Magyar Nyelvőr 126: 115–29.
Gósy Mária 2005. Beszédészlelés: folyamatok, stratégiák, modellek. Modern Nyelvoktatás 11: 3–13.
Griffin, P. – Mehan, H. 1981. Sense and ritual in classroom discourse. In: F. Coulmas (ed.) Conversational routine. Mouton. Hague. 187–213. https://doi.org/10.1515/9783110809145.187
Gülich, E. – Kotschi, Th. 1995. Discourse Production in Oral Communication. A Study Based on French. In: U. M. Quasthoff (ed.) Aspects of Oral Communication. Walter de Gruyter. Berlin–New York. 30–66. https://doi.org/10.1515/9783110879032.30
Halliday, M. A. K. 1979. Differences between spoken and written language. In: Communication through reading. Proceeding of the fourth Australian Reading Conference Adelaide, SA. 37–52.
Halliday, M. A. K. 1987. Spoken and Written Modes of Meaning. In: R, Horowitz – S. J. Samuels (eds.) Comprehending Oral and Written Language. Academic Press. New York. 55–82. https://doi.org/10.1163/9789004653436_006
Hámori Ágnes 2006a. Dominancia és barátságosság a Kulcsár-kihallgatáson. Magyar Nyelvőr 130: 129–65.
Hámori Ágnes 2006b. A társalgási műfajokról. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Tinta Kiadó. Budapest. 157–81.
Heritage, J. 1990. Híradó interjúk elemzése: a hallgatóság számára előállított beszéd aspektusai. In: Síklaki (szerk.) A szóbeli befolyásolás alapjai. II. Tankönyvkiadó. Budapest. 144–64.
Iványi Zsuzsanna 2001. A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr 125: 74–93.
Jakusné Harnos Éva 2002. A nyomtatott sajtó hírei a diskurzuselemzés szemszögéből. A diskurzuselemzés alkalmazása a nyomtatott sajtó kutatásában. Magyar Nyelvőr 126: 142–56.
Keszler Borbála 1983. Kötetlen beszélgetések mondat- és szövegtani vizsgálata. In: Rácz–Szathmári (szerk.) Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 164–202.
Langacker, R. W. 2001. Discourse in cognitive grammar. Cognitive Linguistics 12: 143–88. https://doi.org/10.1515/cogl.12.2.143
Miller, J. – Weinert, R. 1998. Spontaneous Spoken Language. Syntax and Discourse. Clarendon Press. Oxford. https://doi.org/10.1093/oso/9780198236566.001.0001
O’Donnell, R. C. 1974. Syntactic differences between speech and writing. American Speech 49: 102–11. https://doi.org/10.2307/3087922
Poole, M. – Field, T. W. 1976. A comparison of oral and written code elaboration. Language and Speech 19: 305–11. https://doi.org/10.1177/002383097601900401
Rigault, A. (szerk.) 1971. Grammaire français parlé. Hachette. Paris.
Rosh, E. 1977. Human Categorization. In: N. Warren (ed.) Studies in Cross-Cultural Psychology. Vol. I. Academic Press. London. 1–49.
Shapiro, D. A. 1976. Conversational structure and accurate empathy: an exploratory study. British Journal of Social and Clinical Psychology 15: 213–5. https://doi.org/10.1111/j.2044-8260.1976.tb00027.x
Streeck, J. 1983. Konversationsanalyse. Ein Reparaturversuch. Zeitschrift für Sprachwissenschaft 2/1: 72–104. https://doi.org/10.1515/ZFSW.1983.2.1.72
Tátrai Szilárd 2004. A kontextus fogalmáról. Magyar Nyelvőr 128: 479─94.
Tátrai Szilárd 2006. A narratív diskurzusokról – pragmatikai nézőpontból. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Tinta Kiadó. Budapest. 211–32.
Taylor, J. R. 1991. Linguistic Categorization. Clarendon Press. Oxford.
Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Van Dijk, T. A. 1982. Episodes as units of discourse analysis. In: D. Tannen (ed.) Analyzing Discourse: Text and Talk. Georgetown University Press, Washington D. C. 177–95.
Wacha Imre 1988. Élőnyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak szintaktikai vizsgálati szempontjaihoz (A gazdagréti kábeltelevízió élőnyelvi felvételei alapján). In: Kontra Miklós (szerk.) Beszélt nyelvi tanulmányok. MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest. 102–59.
Wacha Imre 1994. A korszerű retorika alapjai I–II. Szemimpex Kiadó. Budapest.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2008 Dóra Boronkai
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.