A szövegértési képesség fejlesztése oktatóvideókkal
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2025.4.3Kulcsszavak:
anyanyelv-pedagógia, szövegértési szintek, hallás utáni szövegértés, oktatóvideó, verbális és vizuális információ értelmezéseAbsztrakt
A tanulmány az egyes szövegértési szintek fejlesztési lehetőségeit vizsgálja meg a napjainkban
egyre népszerűbb oktatóvideók alkalmazásával összefüggésben. Az információk keresését
elváró szó szerinti olvasás, a következtetések levonását kívánó értelmező olvasás, a szöveg
kritikai vizsgálata és a képzelőerő kreatív működtetése egyaránt megvalósítható a különböző
típusú oktatóvideók segítségével. A tanulmány az elméleti bevezetőben áttekinti a szövegértő
olvasás szintjeihez kapcsolódó főbb műveleteket és feladattípusokat. Foglalkozik a hallás utáni
megértés stratégiáival és fejlesztési eljárásaival. A következő részben többféle videótípust
(előadás-típusú, animációs, kombinált, interaktív stb.) vizsgál meg abból a szempontból, hogy
mely szövegértési szintek fejlesztésére nyújtanak lehetőséget a vizuális és a verbális, a hallott
és az olvasott információk együttes értelmezésén keresztül a tanórán alkalmazott különböző
munkaformák vagy önálló tanulás esetében. A tanulmány konkrét oktatóvideók segítségével az
egyes szövegértési szintekhez, művelet- és gyakorlattípusokhoz kapcsolódó feladatokat mutat
be, amelyek mintájára az általános iskola felső tagozatán, valamint a középiskolában tanuló diákok
számára további feladatok készíthetők. A feladatokat három csoportba sorolja: az októvideók
megtekintését megelőző bevezető, ráhangoló, az oktatóvideó megtekintése közben végzett és
az oktatóvideó megtekintését követő reflektáló feladatok. A tanulmány azt is szemlélteti, hogy
az oktatóvideók hogyan járulhatnak hozzá nemcsak a szövegértési képesség, hanem a nyelvi
készségek multifunkcionalitásának a fejlődéséhez is.
Hivatkozások
Adamikné Jászó Anna 2003. A szövegértő olvasás fejlesztése. In: Csak az ember olvas. Tinta Kiadó. Budapest. 95–101.
Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika 2002. A kritikai gondolkodás fejlesztése – az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Tanulási segédlet pedagógusok és pedagógusjelöltek számára a saját élményű tanuláshoz. Pécsi Tudományegyetem. Pécs.
Balla Fanni 2019. Az auditív és a vizuális ingerek hatása a szövegértésre. Anyanyelv-pedagógia 3. https://doi.org/10.21030/anyp.2019.3.3
Boronkai Dóra 2005. A szövegértő olvasás szintjei és lehetséges feladattípusai. Magyartanítás 4: 15–25.
Boronkai Dóra – Maczó Edit 2025. Oktatóvideók pedagógiai hatékonyságának elméleti megközelítése. The Future of Teaching the Future of Learning. International Conference on Digital Educational Methodology. Digitális Oktatásmódszertani Nemzetközi Konferencia. 2025. május 16. Gábor Dénes Egyetem. Budapest.
Brame, Cynthia J. 2016. Effective educational videos: Principles and guidelines for maximizing student learning from video content. CBE—Life Sciences Education 15: 1–6. https://doi.org/10.1187/cbe.16-03-0125
Celce-Murcia, Marianne – Dornyei, Zoltan – Thurrell, Sarah 1995. Communicative Competence: A Pedagogically Motivated Model with Content Specifications. Issues in Applied Linguistics 6: 5–35. https://doi.org/10.5070/L462005216
Ding, Lin – Yoon, Minjung – Kim, Daehee 2024. Unveiling the pedagogical advantage of tutoring-style videos in an authentic biology class. Journal of Computer Assisted Learning 3: 946–959. https://doi.org/10.1111/jcal.12930
Gósy Mária 1996. Az elhangzott szöveg és az olvasott szöveg megértésének összefüggéseiről. Magyar Nyelvőr 2: 168–179.
Harrison, Terry 2019. How distance education students perceive the impact of teaching videos on their learning. Open Learning: The Journal of Open, Distance and e-Learning 35: 260–276. https://doi.org/10.1080/02680513.2019.1702518
Hedge, Tricia 2000. Teaching and learning in the language classroom. Oxford University Press. Oxford.
Horne, Joanna Kathryn 2017. Reading Comprehension: A Computerized Intervention with Primary-age Poor Readers. Dyslexia 2: 119–140. https://doi.org/10.1002/dys.1552
Horváth Zsuzsa 2003. A szövegértés mint koherenciaképző a tanításban és a tanulásban. Testvéri tantárgyak. KÁOKSZI. Budapest.
Mayer, Richard E. 2021. Evidence-based principles for how to design effective instructional videos. Journal of Applied Research in Memory and Cognition 2: 229–240. https://doi.org/10.1016/j.jarmac.2021.03.007
Noetel, Mitchell – Griffith, Stephanie – Delaney, Olivia – Sanders, Trent – Parker, Philip – del Pozo Cruz, Borja – Lonsdale, Chris 2021. Video Improves Learning in Higher Education: A Systematic Review. Review of Educational Research 2: 204–236. https://doi.org/10.3102/0034654321990713
Oxford, Rebecca L. 1993. Research Update on Teaching L2 Listening. System 21: 205–211. https://doi.org/10.1016/0346-251X(93)90042-F
Ploetzner, Rolf 2022. The effectiveness of enhanced interaction features in educational videos: a meta-analysis. Interactive Learning Environments 5: 1597–1612. https://doi.org/10.1080/10494820.2022.2123002
Rivers, Wilga M. – Temperley, Mary S. 1978. A Practical Guide to the Teaching of English as a Second or Foreign Language. Oxford University Press. Oxford.
Scrivener, Jim 2005. Learning teaching (2nd ed.). Macmillan. London.
Sembiring, Hanna Theresia Rehulina ̶ Katemba, Caroline Victorine 2023. The use of YouTube English educational videos in improving listening comprehension. Journey Journal of English Language and Pedagogy 1: 161–170. https://doi.org/10.33503/journey.v6i1.622
Steklács János – Hódi Ágnes – Török Tímea 2020. Az olvasás-szövegértés tanításának megújítása az elméleti keretek, az értékelés és a fejlesztőprogramok területén. Magyar Tudomány 1: 11–23. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.1.2
Szabó Éva 2019. A hallás utáni értés elméleti megközelítése és a hallás utáni értést fejlesztő stratégiák In: Antalné Szabó Ágnes – Gonda Zsuzsa – Major Éva – Raátz Judit – Szabó Éva (szerk.) A szövegértés mint tanulási képesség fejlesztése. ELTE. Budapest. 81–96. https://mindenkiiskolaja.elte.hu/wp-content/uploads/2019/09/A-sz%C3%B6veg%C3%A9rt%C3%A9s-mint-tanul%C3%A1si-k%C3%A9pess%C3%A9g-fejleszt%C3%A9s_INTERA.pdf (2025. április 8.)
Taghani, Hossein – Ghafournia, Narjes 2018. The impact of using multimedia content on teaching listening comprehension: A study of Iranian secondary school learners. International Journal of Educational Investigations 3: 43–56.
Vári Péter (szerk.) 2003. PISA-vizsgálat. Műszaki Kiadó. Budapest.
Vári Péter– Bánfi Ilona – Felvégi Emese – Krolopp Judit – Rózsa Csaba – Szalay Balázs 2000. A PISA 2000 vizsgálatról. Új Pedagógiai Szemle 12: 31–43.
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Boronkai Dóra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.