Nyelvjárási háttérrel az iskolában
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2011.2.3Kulcsszavak:
nyelvjárási háttér, nyelvi-nyelvjárási attitűd, iskolai nyelvhasználat, kérdőíves felmérésAbsztrakt
A tanulmány a nyelvjárási hátterű gyerekek és az oktatás kapcsolatát vizsgálja. Arra keresi
a választ, hogyan hat az iskolai anyanyelvoktatás a gyerekek nyelvjárási beszédére. A dolgozat a
Kürti Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulóinak anyanyelvhasználatáról, a tanulók és a tanárok
nyelvjáráshoz való viszonyáról kíván képet adni. A kutatás a pedagógusok számára összeállított
kérdőív és a tanulókkal való irányított beszélgetés alapján történt. A felmérés a 2009/2010-es
iskolai évben készült 8 pedagógus és 81 tanuló bevonásával. A vizsgálat bemutatja a kürti tanulók
iskolai nyelvhasználatát és nyelvi-nyelvjárási attitűdjét. Feltárja, hogy az évek múlásával a tanulók
egyre pozitívabban állnak hozzá a nyelvjárási beszédhez, sőt gyakran nyelvjárásban beszélnek
az órákon is. Kiemeli továbbá, hogy a kürti alapiskolában tanító pedagógusok fontosnak tartják a
nyelvjárások oktatását.
Hivatkozások
Antalné Szabó Ágnes 2003. A szociolingvisztika mint szemlélet, mint tudás, mint pedagógia az iskolában. In: Hajdú Mihály – Keszler Borbála (szerk.) Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 293–297.
Bicskeiné Zsulán Julianna 1999. A középiskolai anyanyelvi tantárgypedagógia vázlata. JATEPress. Szeged.
Danczi Villebald 1939. A kürti nyelvjárás hangtana, fonetikai és fonológiai vizsgálata. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest.
Imre Samu 1963. Hol beszélnek legszebben magyarul? Magyar Nyelvőr 279–283.
Kiss Jenő 1996. A nyelvi attitűd és a másodlagos nyelvi szocializáció: vizsgálatok nyelvjárási környezetben. Magyar Nyelv 138–151.
Kiss Jenő 1998. A nyelvjárásokhoz és a köznyelvhez való viszonyulás: attitűdváltozások a magyar nyelvközösségben. In: Zoltán András (szerk.) Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Argumentum Kiadó. Budapest. 315–317.
Kiss Jenő 2002. Nyelvművelés és regionális nyelvhasználat. In: Balázs Géza – A. Jászó Anna – Koltói Ádám (szerk.) Éltető anyanyelvünk: Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 292–297.
Kiss Jenő 2009. A nyelvjárások és a dialektológiaoktatás Kárpát-medencei magyar szakos hallgatók szemével. Magyar Nyelvőr 1–14.
Lakatos Katalin 2007. Kárpátaljai magyar iskolások és pedagógusok nyelvjárási attitűdjéről. In: Guttmann Miklós – Molnár Zoltán (szerk.) V. Dialektológiai Szimpozion: Szombathely, 2007. augusztus 22–24. Berzsenyi Dániel Főiskola BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék. Szombathely. 156–163.
Lanstyák István 1996. Anyanyelvi nevelés a határon innen és túl. In: Csernicskó István – Váradi Tamás (szerk.) Kisebbségi magyar iskolai nyelvhasználat. A 8. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 11–15.
Lanstyák István – Szabómihály Gizella 1997. Magyar nyelvhasználat – iskola – kétnyelvűség. Kalligram Könyvkiadó. Pozsony.
Mattheier, Klaus Jürgen 1980. Pragmatik und Soziologie der Dialekte. Eine Einführung in die kommunikative Dialektologie des Deutschen. Heidelberg.
Papp István 1935. A magyar nyelvtan nevelőereje. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Budapest.
Posgay Ildikó 2007. Nyelvi „hiba” vagy nyelvjárási jelenség? In: Guttmann Miklós – Molnár Zoltán (szerk.) V. Dialektológiai Szimpozion: Szombathely, 2007. augusztus 22–24. Berzsenyi Dániel Főiskola BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék. Szombathely. 211–214.
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2011 Danczi Annamária
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.