Az áru- és márkanevek tárgyalásának jellegzetességei az anyanyelvi taneszközökben

Az áru- és márkanevek tárgyalásának jellegzetességei az anyanyelvi taneszközökben

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.21030/anyp.2022.4.4

Kulcsszavak:

áru- és márkanév, onomasztika, onomasztikai feladat, névtan tanítása

Absztrakt

A tanulmány azt vizsgálja, milyen terjedelemben és feladattípusok által jelennek meg az áru- és a márkanevekhez kapcsolódó ismeretek az általános iskola 3., 4. és 6. évfolyamának taneszközeiben. Célja elsősorban annak feltárása, hogy a névtani ismeretek átadása során a többihez képest mekkora súly esik e marginális helyzetű, a magyar névtanban ritkán kutatott névfajta megismertetésére. Emellett vizsgálja azt is, hogy az adott névtípust jellemzően milyen feladattípusok és tipikus névegyedek által mutatják be a tankönyvírók. A többi névtípushoz hasonlóan a márkanevekkel kapcsolatban is dominánsan tulajdonnevekre vonatkozó feladatokat találunk. Az onomasztikai feladatok is leginkább csak az egyes termékkategóriák jellemző neveit adják meg. Azok, amelyek például a „jó márkanév” kialakításának módjára, az egyes kategóriák közti (például személynév → márkanév vagy márkanév → fajtanév) változásra vonatkoznának, illetve ezek esetleges helyesírási kérdéseit tárnák fel, a vizsgált taneszközökben szórványosan jelennek csak meg.

Hivatkozások

Források

Kerettanterv 2020 = Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyama számára. Magyar nyelv és irodalom 1–4. évfolyam. https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_1_4_evf (2022. szeptember 22.)

Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára. Magyar nyelv és irodalom 5–8. évfolyam. https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_5_8 (2022. szeptember 22.)

Tk. 3.a = Benkőné Nyírő Judit – Dióssyné Nanszák Andrea – Jegesi Krisztina – Kóródi Bence 2017. Anyanyelv és kommunikáció 3. Tankönyv. Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Eger.

Mf. 3.a = Benkőné Nyírő Judit – Dióssyné Nanszák Andrea – Jegesi Krisztina – Kóródi Bence 2017. Anyanyelv és kommunikáció 3. Munkafüzet. Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Eger.

Tk. 3.b = Fülöp Mária – Jancsula Vincéné 2022. Édes anyanyelvem. Nyelvhasználat – szövegalkotás munkatankönyv 3. I. kötet. Oktatási Hivatal. Budapest.

Tk. 4.a = Benkőné Nyírő Judit – Grófné Salamon Éva – Jegesi Krisztina – Kóródi Bence – Dióssyné Nanszák Andrea 2018. Anyanyelv és kommunikáció 4. osztályosoknak. Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Eger.

Mf. 4.a = Benkőné Nyírő Judit – Grófné Salamon Éva – Jegesi Krisztina – Kóródi Bence – Dióssyné Nanszák Andrea 2018. Anyanyelv és kommunikáció munkafüzet 4. osztályosoknak. Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Eger.

Tk. 4.b = Fülöp Mária – Szilágyi Ferencné 2016. Nyelvtan és helyesírás 4. az általános iskola 4. évfolyama számára. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Budapest.

Mf. 4.b = Fülöp Mária – Szilágyi Ferencné 2016. Nyelvtan és helyesírás munkafüzet 4. az általános iskola 4. évfolyama számára. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Budapest.

Tk. 6.a = Baloghné Bíró Mária – Baranyai Katalin – Forró Orsolya 2016. Magyar nyelv 6. Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Eger.

Mf. 6.a = Baloghné Bíró Mária – Baranyai Katalin 2016. Magyar nyelv. Munkafüzet 6. Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Eger.

Tk. 6.b = Sápiné dr. Bényei Rita 2021. Magyar nyelv tankönyv 6. Oktatási Hivatal. Budapest.

Mf. 6.b = Sápiné dr. Bényei Rita 2021. Magyar nyelv munkafüzet 6. Oktatási Hivatal. Budapest.

Tk. 6.c = Kóródi Bence 2021. Magyar nyelv. Tankönyv a 6. évfolyam számára. Oktatási Hivatal. Budapest.

Mf. 6.c = Kóródi Bence 2021. Magyar nyelv. Munkafüzet a 6. évfolyam számára. Oktatási Hivatal. Budapest.

Irodalom

A. Jászó Anna (főszerk.) 1991. A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Budapest.

AkH.12 = Magyar Tudományos Akadémia 2015. A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Bárczi Géza 1960. Megnyitó. In: Pais Dezső – Mikesy Sándor (szerk.) Névtudományi vizsgálatok. Akadémiai Kiadó. Budapest. 5–16.

Bölcskei Andrea – Farkas Tamás – Slíz Mariann (szerk.) 2017. Magyar és nemzetközi névtani terminológia / Hungarian and International Onomastic Terminology. International Council of Onomastic Sciences – Magyar Nyelvtudományi Társaság. Uppsala–Budapest. https://doi.org/10.26546/5061110

ESz. = Zaicz Gábor (főszerk.) 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. A Magyar Nyelv Kézikönyvei XII. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

ÉrtSz. = Bárczi Géza – Országh László (szerk.) 1959–1962. A magyar nyelv értelmező szótára 1–7. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Gasparics Gyula 2017. A névtani ismeretek oktatásának szükségességéről a tanítóképzésben. In: Horák Rita (szerk.) Évkönyv. Tanulmánygyűjtemény. Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. Szabadka. 54–64.

Hajdú Mihály 1994. Magyar tulajdonnevek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.

Hajdú Mihály 2003. Általános és magyar névtan. Személynevek. Osiris Kiadó. Budapest.

Hoffmann István 2010. Név és identitás. Magyar Nyelvjárások 48: 49–58.

J. Soltész Katalin 1979. A tulajdonnév funkciója és jelentése. Akadémiai Kiadó. Budapest.

J. Soltész Katalin 1981. Az egyéb tulajdonnévfajták kutatásának helyzete és feladatai. In. Hajdú Mihály – Rácz Endre (szerk.) Név és társadalom. A III. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 160. Budapest. 213–225.

Kálmán Béla 1996. A nevek világa. IV. Csokonai Kiadó. Debrecen.

Kecskés Judit 2018. Névtudományi ismeretek az újgenerációs, 5‒12. osztályos Magyar nyelv tankönyvekben. Az újratervezés lehetőségei a nemzeti alaptanterv tervezete tükrében. Névtani Értesítő 40: 13–27. https://doi.org/10.29178/NevtErt.2018.1

Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.

Király Lajos 1991. Névtani ismeretek. In: A. Jászó Anna (főszerk.) A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Budapest. 495–520.

Kovács László 2019. Márka és márkanév. Márkakutatás és nyelvészet – metszéspontok, lehetőségek, kihívások. 2. kiadás. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

Szalai Péter 2011. A védjegyek köznevesüléséről. Névtani Értesítő 33: 155–174.

Szépe György 1970. Kommunikációs és grammatikai megjegyzések a névről. In: Kázmér Miklós – Végh József (szerk.) Névtudományi előadások. II. névtudományi konferencia. Budapest. 1969. Nyelvtudományi Értekezések 70. Akadémiai Kiadó. Budapest. 307–311.

Takács Judit 2022a. Márkanevek névtani vizsgálata: magyar kutatástörténeti áttekintés. Megjelenés előtt.

Takács Judit 2022b. A tulajdonnevek témaköréhez kapcsolódó onomasztikai feladatok a 3–6. osztályos anyanyelvi taneszközökben. Megjelenés előtt.

TESz. = Benkő Loránd (főszerk.) 1967–1976. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–III. Akadémiai Kiadó. Budapest.

##submission.downloads##

Megjelent

2022. 12. 31.

Hogyan kell idézni

Takács, J. (2022). Az áru- és márkanevek tárgyalásának jellegzetességei az anyanyelvi taneszközökben. Anyanyelv-pedagógia, 15(4.), 84–97. https://doi.org/10.21030/anyp.2022.4.4

Folyóirat szám

Rovat

Műhely
Loading...