Az áru- és márkanevek tárgyalásának jellegzetességei az anyanyelvi taneszközökben
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2022.4.4Kulcsszavak:
áru- és márkanév, onomasztika, onomasztikai feladat, névtan tanításaAbsztrakt
A tanulmány azt vizsgálja, milyen terjedelemben és feladattípusok által jelennek meg az áru- és a márkanevekhez kapcsolódó ismeretek az általános iskola 3., 4. és 6. évfolyamának taneszközeiben. Célja elsősorban annak feltárása, hogy a névtani ismeretek átadása során a többihez képest mekkora súly esik e marginális helyzetű, a magyar névtanban ritkán kutatott névfajta megismertetésére. Emellett vizsgálja azt is, hogy az adott névtípust jellemzően milyen feladattípusok és tipikus névegyedek által mutatják be a tankönyvírók. A többi névtípushoz hasonlóan a márkanevekkel kapcsolatban is dominánsan tulajdonnevekre vonatkozó feladatokat találunk. Az onomasztikai feladatok is leginkább csak az egyes termékkategóriák jellemző neveit adják meg. Azok, amelyek például a „jó márkanév” kialakításának módjára, az egyes kategóriák közti (például személynév → márkanév vagy márkanév → fajtanév) változásra vonatkoznának, illetve ezek esetleges helyesírási kérdéseit tárnák fel, a vizsgált taneszközökben szórványosan jelennek csak meg.