The pedagogical implications of speech tempo
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2008.1.3Keywords:
linguistics, speech processing, speech tempo, speech perception, speech comprehensionAbstract
The study discusses the relations of articulation tempo, speech tempo and verbal comprehension.
The paper analyses the factors influencing the speech production tempo on the one hand, and the
actual tempo values characterising the present-day Hungarian, on the other. The author focuses
on the factors of age, the speech tempo of children’s narratives, and on the effect of speech
tempo changes on the children’s verbal comprehension. The study discusses the difficulties of
the intentional change of speech tempo, and provides an overview of the effects various speech
tempi have on speech perception, sentence comprehension and text comprehension. Finally, the
author draws conclusions on the role of the speech tempo in pedagogical work.
References
Adamikné Jászó Anna 2006. Az olvasás múltja és jelene. Trezor Kiadó. Budapest.
Balázs Boglárka 1993. Az időskori hangképzés jellemzői. Beszédkutatás ’93. 156–165.
Bóna Judit 2005a. A beszédtempó gyorsulásának hatása az eltérő akusztikai szerkezetű mondatok nyelvi feldolgozására. Beszédkutatás 2005. 91–98.
Bóna Judit 2005b. A hadaró és a gyors beszéd temporális sajátosságai. Magyar Nyelvőr: 235–242.
Bóna Judit 2006. Tudunk-e változtatni spontán beszédünk tempóján? In: Mártonfi Attila – Papp Kornélia – Slíz Mariann (szerk.) 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Argumentum Kiadó. Budapest. 560–566.
Bóna Judit 2007a. A beszédtempó és a szerkesztettség hatása a beszédfeldolgozásra. In: Heltai Pál (szerk.) MANYE XVI. Nyelvi modernizáció. Szaknyelv, fordítás, terminológia. 439–444.
Bóna Judit 2007b. A felgyorsult beszéd produkciós és percepciós sajátosságai. Doktori értekezés. Budapest.
Bóna Judit 2007c. A fonológiai és a szeriális észlelés fejlődése 4–10 éves korig. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kiadó. Budapest. 114–124.
Csépe Valéria 2006. Az olvasó agy. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Eysenck, M. W. – Keane, M. T. 2003. Kognitív pszichológia. Hallgatói kézikönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Gocsál Ákos 1999. Egyéni különbségek az artikulációs tempó percepciójában. Beszédkutatás ’99. Budapest. 19–29.
Gósy Mária 1988. Tempóészlelés és beszédmegértés. Műhelymunkák. 87–122.
Gósy, Mária 1991. The perception of tempo. In: Gósy, M. (ed.) 1991. Temporal Factors in Speech. A collection of papers. HAS Research Institute for Linguistics. Budapest. 63–107.
Gósy Mária 1997a. A magyar beszéd tempója és a beszédmegértés. Magyar Nyelvőr:129–139.
Gósy Mária 1997b. A szó felismerése: folyamatok és stratégiák. Beszédkutatás ’97. 63–117.
Gósy Mária 2000. A hallástól a tanulásig. Nikol Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2006. GMP-diagnosztika. A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatának vizsgálata, fejlesztési javaslatok. Nikol Kiadó. Budapest.
Gósy Mária – Laczkó Mária 1987. A beszédmegértési teljesítmény fejlődése óvodáskortól felnőttkorig. Magyar Nyelvőr: 444–452.
Guitar, B. – Marchinkoski, L. 2001. Influence of Mother’s Slower Speech on Their Children’s Speech Rate. Journal of Speech, Language, and Hearing Research 44: 853–861. https://doi.org/10.1044/1092-4388(2001/067)
Henry, L. A. 1994. The Relationship between Speech Rate and Memory Span in Children. Journal of Speech and Hearing Research 37: 1313–1319. https://doi.org/10.1177/016502549401700103
Hoffmann Ildikó 2000. Hadaró beszéd vagy gyors beszéd? In: Lengyel Zsolt – Navracsics Judit – Nádasi Edit (szerk.) Alkalmazott nyelvészeti tanulmányok IV. 17–23.
Imre Angéla 2006. Az olvasászavar és a beszédfeldolgozási folyamatok összefüggései. Beszédkutatás 2006. 160–171.
Kassai Ilona 1993. Gyorsult-e a magyar beszéd tempója az elmúlt 100–120 évben? Beszédkutatás ’93. 62–69.
Laczkó, Mária 1991. The interrelation of articulation rate and pauses in children’s speech. In: Gósy, M. (ed.): Temporal Factors in Speech. A collection of papers. HAS Research Institute for Linguistics. Budapest. 139–151.
Laczkó Mária 1993. A tempó és a szünet viszonya a hangos olvasásban. Beszédkutatás ’93. 185–193.
Markó Alexandra 2005. A spontán beszéd néhány szupraszegmentális jellegzetessége. Doktori értekezés. Budapest.
Menyhárt Krisztina 2003. A spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében. In: Heltai Pál (szerk.) MANYE XVI. Nyelvi modernizáció. Szaknyelv, fordítás, terminológia.125–138.
Rákli Veronika 2004. Rövid szövegek hallásalapú feldolgozása – rádióhírek megértése. Alkalmazott Nyelvtudomány 2: 33–48.
Schneider, B. A. – Daneman, M. – Murphy, D. R. 2005. Speech Comprehension Difficulties in Older Adults: Cognitvie Slowing or Age-Related Changes in Hearing? Psychology and Aging 20: 261–271. https://doi.org/10.1037/0882-7974.20.2.261
Subosits István 1990. Adatok az életkor és a beszédtempó összefüggéséhez egy eszközfonetikai vizsgálat alapján. Egyetemi Fonetikai Füzetek 3: 159–167.
Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Tsao, Y. Ch. – Weismer, G. 1997. Interspeaker variation in habitual speaking rate: Evidence for a neuromuscular component. Journal of Speech, Language, and Hearing Research 40: 858–866. https://doi.org/10.1044/jslhr.4004.858
Vári Péter 2003. PISA-vizsgálat 2000. Műszaki Könyvkiadó. Budapest.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2008 Judit Bóna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.