Hallásalapú és vizuális alapú közlések vizsgálata 3–7. osztályos korban

Hallásalapú és vizuális alapú közlések vizsgálata 3–7. osztályos korban

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.21030/anyp.2016.4.1

Kulcsszavak:

mondatismétlés, felolvasás, beszédtempó, megakadások, hibák

Absztrakt

A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen különbségek mutathatók ki a hallásalapú és a vizuális alapú közlések jellemzőiben harmadik, ötödik és hetedik osztályos korban. 30 gyermek mondatismétlésének és ugyanazon mondatok felolvasásának a temporális jellemzőit helyezi előtérbe, illetve a mondatokban előforduló megakadásokat és hibákat elemzi. Az eredmények azt mutatják, hogy az életkor előrehaladtával ugyan egyre gyorsabb és pontosabb lesz a mondatismétlés és a felolvasás is, de egyikben sem nyújtanak hibátlan eredményt a gyermekek. A tempó és a megakadások gyakoriságának elemzése alapján úgy tűnik, a dekódolási folyamatok lassabbak és bizonytalanabbak még ötödikes korban is a felolvasáskor, mint a beszédfeldolgozáskor. Ugyanakkor mivel a hallásalapú közlések dekódolásában a memória nagyobb szerepet játszik, mint a felolvasáskor, a gyermekek többet hibáznak az ismétlésben. Az eredmények hozzájárulnak a beszédészlelés és az olvasás összefüggéseinek a jobb megértéséhez a felsőbb iskolai osztályokban.

Hivatkozások

Adamikné Jászó Anna 2006. Az olvasás múltja és jelene. Az olvasás grammatikai, pragmatikai és retorikai megközelítésben. Trezor Kiadó. Budapest.

Balázsi Ildikó – Balkányi Péter – Bánfi Ilona – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó 2012. PIRLS és TIMSS 2011. Összefoglaló jelentés a 4. évfolyamos tanulók eredményeiről. Oktatási Hivatal. Budapest.

Balázsi Ildikó – Ostorics László – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó – Vadász Csaba 2013. PISA 2012. Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal. Budapest.

Balázsi Ildikó – Balkányi Péter 2008. A PIRLS- és a PISA-vizsgálat eredményeinek összehasonlítása. Új Pedagógiai Szemle 58/4: 3–11.

Boersma, Paul – Weenink, David 2008. Praat: doing phonetics by computer (Version 5.0.1). http://www.fon.hum.uva.nl/praat/download_win.html (2016. október 12.)

Bóna Judit 2015. Különböző beszédtípusok temporális sajátosságai az életkor és a nem függvényében. Magyar Nyelvőr. 201–213.

Bóna Judit (megjelenés alatt). Megakadásjelenségek és önkorrekciók gyermekek hangos olvasásában. Alkalmazott Nyelvtudomány.

Bóna Judit – Imre Angéla – Markó Alexandra – Váradi Viola – Gósy Mária 2014. GABI – Gyermeknyelvi BeszédAdatbázis és Információtár. Beszédkutatás 2014. 246–251.

Csépe Valéria 2014. Az olvasás rendszere, fejlődése és modelljei. In: Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.) Pszicholingvisztika 1–2: Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Akadémiai Kiadó. Budapest. 339–370.

Fejes Anna 2016. Mondatészlelés az életkorok függvényében. In: Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.) Generációk nyelve. Tanulmánykötet. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Budapest. 63–72.

Frederiksen, John R. 1981. Sources of process interactions in reading. In: Lesgold, Alan M. – Perfetti, Charles A. (eds.) Interactive processes in reading. Lawrence Erlbaum Associates, Inc. Hillsdale, NJ. 361–386.

Fuchs, Lynn S. – Fuchs, Douglas – Hosp, Michelle K. – Jenkins, Joseph R. 2001. Oral reading fluency as an indicator of reading competence: A theoretical, empirical, and historical analysis. Scientific studies of reading 5/3: 239–256.

Gósy Mária 1995/2006. GMP-diagnosztika: a beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatának vizsgálata, fejlesztési javaslatok. Nikol Kiadó. Budapest.

Gósy Mária 1996. Az elhangzott szöveg és az olvasott szöveg megértésének összefüggéseiről. Magyar Nyelvőr 168–179.

Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó. Budapest.

Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.

Gósy Mária 2008. A szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=25 (2016. október 10.) https://doi.org/10.21030/anyp.2008.1.1

Gósy Mária 2016. Az életkor hatása a feldolgozási és a tervezési folyamatokra mondatismétléskor. Beszédkutatás 2016. 21–41.

Gósy Mária – Gráczi Tekla Etelka – Imre Angéla 2007. Olvasási nehézség és diszlexia a beszédpercepció tükrében. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kiadó. Budapest. 214–228.

Hasbrouck, Jan – Tindal, Gerald A. 2006. Oral reading fluency norms: A valuable assessment tool for reading teachers. The Reading Teacher 59/7: 636–644.

Imre Angéla 2006. Az olvasászavar és a beszédfeldolgozási folyamatok összefüggései. Beszédkutatás 2006. 160–171.

Imre Angéla 2007. A beszédmegértés és az olvasás összefüggése. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kiadó. Budapest. 184–201.

Jefferies, Elizabeth – Ralph, Matthew A. L. – Baddeley, Alan D. 2004. Automatic and controlled processing in sentence recall: The role of long-term and working memory. Journal of memory and language 51/4: 623–643.

Józsa Krisztián – Kiss Renáta – Nyitrai Ágnes – Steklács János – Szenczi Beáta – Tóth Dénes 2015. Az olvasás-szövegértés pszichológiai dimenziójának online diagnosztikus értékelése. In: Csapó Benő – Steklács János – Molnár Gyöngyvér (szerk.) Az olvasás-szövegértés online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Budapest. 33–103.

Kővári Bettina 2014. A beszédpercepció és beszédprodukció vizsgálata óvodás és kisiskolás korban. A gyermekek mondatvisszamondásának felmérése a beszédprodukciós és beszédpercepciós jellemzők alapján. Alapszakos szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest.

Markó Alexandra 2015. A spontán beszéd prozódiai szerkezete. Időzítés és beszéddallam. Nyelvtudományi értekezések 166. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Miller, Justin – Schwanenflugel, Paula J. 2008. A longitudinal study of the development of reading prosody as a dimension of oral reading fluency in early elementary school children. Reading Research Quarterly 43/4: 336–354.

Nemzeti alaptanterv 2012. 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=149257.256438 (2016. október 10.)

Tsiamtsiouris, Jim – Smith Cairns, Helen 2013. Effects of sentence-structure complexity on speech initiation time and disfluency. Journal of fluency disorders 38/1: 30–44.

Vakula Tímea 2013. Kísérlet a munkamemória, a szókincs és a szövegértés összefüggéseinek a jellemzésére 3–8 éves korban. Anyanyelv-pedagógia 3. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=468 (2016. október 12.) https://doi.org/10.21030/anyp.2013.3.3

Váradi Viola 2009. Hallásalapú és vizuális alapú közlések. Beszédkutatás 2009. 228–239.

Váradi Viola 2010. A felolvasás és a spontán beszéd temporális sajátosságainak összehasonlítása. Beszédkutatás 2010. 100–109.

Váradi Viola 2011. A felolvasás és a spontán beszéd összevetésének pedagógiai vonatkozásai. Anyanyelv-pedagógia 4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=343 (2016. október 12.) https://doi.org/10.21030/anyp.2011.4.1

Váradi Viola 2012. Különböző témájú szövegek hallásalapú és vizuális alapú feldolgozása. In: Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.) Nyelv és kultúra, kulturális nyelvészet. Magyar szemiotikai tanulmányok 25–26. Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest. 265–270.

##submission.downloads##

Megjelent

2016. 12. 31.

Hogyan kell idézni

Bóna, J. (2016). Hallásalapú és vizuális alapú közlések vizsgálata 3–7. osztályos korban. Anyanyelv-pedagógia, 9(4.), 5–23. https://doi.org/10.21030/anyp.2016.4.1

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Hasonló cikkek

1 2 > >> 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Loading...