Analysis of hearing-based and vision-based utterances in grades 3-7
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2016.4.1Keywords:
sentence repetition, reading aloud, speech rate, disfluencies, errorsAbstract
This study investigates what differences can be detected in the characteristics of the hearing-based and vision-based utterances of pupils in grades 3, 5, and 7. It focuses on the temporal characteristics in the sentence repetition and same sentence reading of 30 children and it analyses the disfluencies and errors that occur in the sentences. The results show that sentence repetition and reading aloud become faster and more accurate with age but children do not provide perfect performance. Based on the analysis of speech rate and the frequencies of disfluencies, it seems that even in grade 5 decoding processes are slower and less certain in reading aloud than in speech processing. At the same time, as memory plays a larger role in the decoding of hearing-based utterances than in reading aloud, children make more mistakes in repetition. These results contribute to the better understanding of the relation between speech perception and reading in higher grades at school.
References
Adamikné Jászó Anna 2006. Az olvasás múltja és jelene. Az olvasás grammatikai, pragmatikai és retorikai megközelítésben. Trezor Kiadó. Budapest.
Balázsi Ildikó – Balkányi Péter – Bánfi Ilona – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó 2012. PIRLS és TIMSS 2011. Összefoglaló jelentés a 4. évfolyamos tanulók eredményeiről. Oktatási Hivatal. Budapest.
Balázsi Ildikó – Ostorics László – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó – Vadász Csaba 2013. PISA 2012. Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal. Budapest.
Balázsi Ildikó – Balkányi Péter 2008. A PIRLS- és a PISA-vizsgálat eredményeinek összehasonlítása. Új Pedagógiai Szemle 58/4: 3–11.
Boersma, Paul – Weenink, David 2008. Praat: doing phonetics by computer (Version 5.0.1). http://www.fon.hum.uva.nl/praat/download_win.html (2016. október 12.)
Bóna Judit 2015. Különböző beszédtípusok temporális sajátosságai az életkor és a nem függvényében. Magyar Nyelvőr. 201–213.
Bóna Judit (megjelenés alatt). Megakadásjelenségek és önkorrekciók gyermekek hangos olvasásában. Alkalmazott Nyelvtudomány.
Bóna Judit – Imre Angéla – Markó Alexandra – Váradi Viola – Gósy Mária 2014. GABI – Gyermeknyelvi BeszédAdatbázis és Információtár. Beszédkutatás 2014. 246–251.
Csépe Valéria 2014. Az olvasás rendszere, fejlődése és modelljei. In: Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.) Pszicholingvisztika 1–2: Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Akadémiai Kiadó. Budapest. 339–370.
Fejes Anna 2016. Mondatészlelés az életkorok függvényében. In: Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.) Generációk nyelve. Tanulmánykötet. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Budapest. 63–72.
Frederiksen, John R. 1981. Sources of process interactions in reading. In: Lesgold, Alan M. – Perfetti, Charles A. (eds.) Interactive processes in reading. Lawrence Erlbaum Associates, Inc. Hillsdale, NJ. 361–386.
Fuchs, Lynn S. – Fuchs, Douglas – Hosp, Michelle K. – Jenkins, Joseph R. 2001. Oral reading fluency as an indicator of reading competence: A theoretical, empirical, and historical analysis. Scientific studies of reading 5/3: 239–256.
Gósy Mária 1995/2006. GMP-diagnosztika: a beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatának vizsgálata, fejlesztési javaslatok. Nikol Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 1996. Az elhangzott szöveg és az olvasott szöveg megértésének összefüggéseiről. Magyar Nyelvőr 168–179.
Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2008. A szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=25 (2016. október 10.) https://doi.org/10.21030/anyp.2008.1.1
Gósy Mária 2016. Az életkor hatása a feldolgozási és a tervezési folyamatokra mondatismétléskor. Beszédkutatás 2016. 21–41.
Gósy Mária – Gráczi Tekla Etelka – Imre Angéla 2007. Olvasási nehézség és diszlexia a beszédpercepció tükrében. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kiadó. Budapest. 214–228.
Hasbrouck, Jan – Tindal, Gerald A. 2006. Oral reading fluency norms: A valuable assessment tool for reading teachers. The Reading Teacher 59/7: 636–644.
Imre Angéla 2006. Az olvasászavar és a beszédfeldolgozási folyamatok összefüggései. Beszédkutatás 2006. 160–171.
Imre Angéla 2007. A beszédmegértés és az olvasás összefüggése. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kiadó. Budapest. 184–201.
Jefferies, Elizabeth – Ralph, Matthew A. L. – Baddeley, Alan D. 2004. Automatic and controlled processing in sentence recall: The role of long-term and working memory. Journal of memory and language 51/4: 623–643.
Józsa Krisztián – Kiss Renáta – Nyitrai Ágnes – Steklács János – Szenczi Beáta – Tóth Dénes 2015. Az olvasás-szövegértés pszichológiai dimenziójának online diagnosztikus értékelése. In: Csapó Benő – Steklács János – Molnár Gyöngyvér (szerk.) Az olvasás-szövegértés online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Budapest. 33–103.
Kővári Bettina 2014. A beszédpercepció és beszédprodukció vizsgálata óvodás és kisiskolás korban. A gyermekek mondatvisszamondásának felmérése a beszédprodukciós és beszédpercepciós jellemzők alapján. Alapszakos szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest.
Markó Alexandra 2015. A spontán beszéd prozódiai szerkezete. Időzítés és beszéddallam. Nyelvtudományi értekezések 166. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Miller, Justin – Schwanenflugel, Paula J. 2008. A longitudinal study of the development of reading prosody as a dimension of oral reading fluency in early elementary school children. Reading Research Quarterly 43/4: 336–354.
Nemzeti alaptanterv 2012. 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=149257.256438 (2016. október 10.)
Tsiamtsiouris, Jim – Smith Cairns, Helen 2013. Effects of sentence-structure complexity on speech initiation time and disfluency. Journal of fluency disorders 38/1: 30–44.
Vakula Tímea 2013. Kísérlet a munkamemória, a szókincs és a szövegértés összefüggéseinek a jellemzésére 3–8 éves korban. Anyanyelv-pedagógia 3. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=468 (2016. október 12.) https://doi.org/10.21030/anyp.2013.3.3
Váradi Viola 2009. Hallásalapú és vizuális alapú közlések. Beszédkutatás 2009. 228–239.
Váradi Viola 2010. A felolvasás és a spontán beszéd temporális sajátosságainak összehasonlítása. Beszédkutatás 2010. 100–109.
Váradi Viola 2011. A felolvasás és a spontán beszéd összevetésének pedagógiai vonatkozásai. Anyanyelv-pedagógia 4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=343 (2016. október 12.) https://doi.org/10.21030/anyp.2011.4.1
Váradi Viola 2012. Különböző témájú szövegek hallásalapú és vizuális alapú feldolgozása. In: Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.) Nyelv és kultúra, kulturális nyelvészet. Magyar szemiotikai tanulmányok 25–26. Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest. 265–270.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2016 Judit Bóna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.