Topik? Fókusz? Javaslatok a szórend tanításának megújításához

Absztrakt

A tanulmány kiindulópontja, hogy bizonyos, a generatív nyelvészetből eredő szakkifejezések a magyar mint idegen nyelv tanításában és az anyanyelv-pedagógiában is kezdenek meghonosodni. Amikor a magyar szórendről esik szó, gyakori a topik(pozíció) és fókusz(pozíció) terminusok használata. A cikk a leírni kívánt jelenségek szempontjából mutat rá a generatív fogalomértelmezések és a pedagógiai definíciók eltérésére, továbbá hiányosságaikra. A javaslat szerint a topikok a kontextualizálók egyik altípusát képviselik csupán, e tágabb kategória jellemzéséhez pedig nem a logikai viszonyokra vagy a referenciális jelentésre, hanem a feldolgozás módjára, a közös figyelmi jelenetben zajló társas megismerésre kell tekintettel lenni. Ami az igét közvetlenül megelőző, főhangsúlyos kifejezéseket illeti, ezeket nem egy kitölthető pozícióhoz rendelt értelmezési szabállyal, hanem az igéhez fűződő viszonyuk szerint érdemes jellemezni. A javaslat didaktikai elemekkel is kiegészül, párhuzamot von például a kontextualizálás és a hashtagek használata között.