Topik? Fókusz? Javaslatok a szórend tanításának megújításához

Topik? Fókusz? Javaslatok a szórend tanításának megújításához

Szerzők

  • András Imrényi Eszterházy Károly Egyetem, Eger, Magyarország

DOI:

https://doi.org/10.21030/anyp.2021.3.2

Kulcsszavak:

magyar szórend, topik, fókusz, kontextualizáció, felülírás

Absztrakt

A tanulmány kiindulópontja, hogy bizonyos, a generatív nyelvészetből eredő szakkifejezések a magyar mint idegen nyelv tanításában és az anyanyelv-pedagógiában is kezdenek meghonosodni. Amikor a magyar szórendről esik szó, gyakori a topik(pozíció) és fókusz(pozíció) terminusok használata. A cikk a leírni kívánt jelenségek szempontjából mutat rá a generatív fogalomértelmezések és a pedagógiai definíciók eltérésére, továbbá hiányosságaikra. A javaslat szerint a topikok a kontextualizálók egyik altípusát képviselik csupán, e tágabb kategória jellemzéséhez pedig nem a logikai viszonyokra vagy a referenciális jelentésre, hanem a feldolgozás módjára, a közös figyelmi jelenetben zajló társas megismerésre kell tekintettel lenni. Ami az igét közvetlenül megelőző, főhangsúlyos kifejezéseket illeti, ezeket nem egy kitölthető pozícióhoz rendelt értelmezési szabállyal, hanem az igéhez fűződő viszonyuk szerint érdemes jellemezni. A javaslat didaktikai elemekkel is kiegészül, párhuzamot von például a kontextualizálás és a hashtagek használata között.

Hivatkozások

Brassai Sámuel 2011 [1860–1885]. A magyar mondat. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

É. Kiss Katalin 2002. The syntax of Hungarian. Cambridge University Press. Cambridge.

É. Kiss Katalin 2003. Mondattan. In: Kiefer Ferenc (szerk.) A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó. Budapest. 205–241.

Fogarasi János 1838. Euréka. Athenaeum 3: 193–198, 241–249, 289–297.

Hegedűs Rita 2019. Magyar nyelvtan. Formák, funkciók, összefüggések. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

Imrényi András 2017. Az elemi mondat viszonyhálózata. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. Osiris. Budapest. 664–760.

Imrényi András 2019. Az állítmánytól a magmondatig. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Nova series tom. LXV. Sectio Linguistica Hungarica. 9–22.

Imrényi András 2020. Tanító metaforák a mondattan oktatásában. Anyanyelv-pedagógia 4. https://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=866 (2021. április 29.) DOI: 10.21030/anyp.2020.4.3

Kiefer Ferenc – Gyuris Beáta 2015. Szemantika. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. [Digitális kiadás.] Akadémiai Kiadó. Budapest. DOI: 10.1556/9789630583244. https://mersz.hu/hivatkozas/magyarnyelv_s7.5.1.1_p1 (2021. április 29.)

Kugler Nóra 2020. Contextualizing clauses. Studia Linguistica Hungarica 32: 76–90.

Kuna Ágnes – Imrényi András – Domonkosi Ágnes 2020. A vokatívusz a mondaton innen és túl. Előadás az „Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 8. A magyar mondat és kontextuális környezete” konfefencián. ELTE. Budapest. 2020. november 20.

Kurucz István 2020. Magyar nyelv 9. Oktatási Hivatal.

Laczkó Tibor – Rácz Edit 2004. Magyar üzleti nyelvkönyv. Debreceni Nyári Egyetem.

Langacker, Ronald W. 2012. Substrate, system, and expression: Aspects of the functional organization of English finite clauses. In: Brdar, Mario – Raffaelli, Ida – Žic Fuchs, Milena (eds.) Cognitive linguistics between universality and variation, Cambridge Scholars Publishing. Newcastle upon Tyne. 3–52.

Péter Mihály 2008. A magyar aspektusról – más aspektusból. Magyar Nyelv 104: 1–11.

Szili Katalin 2006. Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához. Enciklopédia Kiadó. Budapest.

Szita Szilvia – Görbe Tamás 2009. Gyakorló magyar nyelvtan. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Szita Szilvia – Pelcz Katalin 2013. MagyarOK. 1. kötet. Nyelvtani munkafüzet. Pécsi Tudományegyetem.

Tátrai Szilárd 2017. Pragmatika. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. Osiris. Budapest. 899–1058.

Téglásy Katalin szerk. 2016. Magyar nyelv 9. OFI.

Téglásy Katalin szerk. 2017. Magyar nyelv 12. Eszterházy Károly Egyetem, OFI.

Tolcsvai Nagy Gábor 2015. Mi köze van a diáknak a nyelvtanhoz, avagy a tárggyá tett nyelv visszahumanizálásahttps://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.7-8.18 az oktatásban. Iskolakultúra 25(7–8): 18–27. DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.7–8.18

Wikström, Peter 2014. #srynotfunny: Communicative functions of hashtags on Twitter. SKY Journal of Linguistics 27: 127–152.

(1) Robert Capa hagyatéka. https://mandiner.blog.hu/2009/02/22/robert_capa_hagyateka (2021. április 29.)

##submission.downloads##

Megjelent

2021. 09. 30.

Hogyan kell idézni

Imrényi, A. (2021). Topik? Fókusz? Javaslatok a szórend tanításának megújításához. Anyanyelv-pedagógia, 14(3.), 19–30. https://doi.org/10.21030/anyp.2021.3.2

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Hasonló cikkek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 > >> 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Loading...