How secondary school students recall texts after listening
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2012.2.1Keywords:
text comprehension, content summarization, speech production, text typeAbstract
The ability to recall the information content of a text after listening plays an important role
in learning and in several aspects of everyday life. The present study analyzes the speech of
secondary school students by looking at their narrative comprehension and production. The aim
of the research was to investigate the differences in the text interpretation of secondary school
students after listening, depending on the genre of the given text, i.e., whether popular scientific
or historical narrative texts were recalled. It was also investigated whether there are differences
in the interpretation of secondary grammar school and vocational school students in terms of
content, form, and speech planning. The findings show that students at eleventh grade (irrespective
of school type and text types) have difficulties in the production of independent, coherent, and
longer stretches of speech, in recalling information after listening, and in / understanding of the
interrelations within the texts after listening.
References
Adams, Cynthia – Labouvie-Vief, Gisela – Hobart, Cathy J. – Dorosz, Mary 1990. Adult age group differences in story recall style. The Journal of Gerontology 45: P17–P27. https://doi.org/10.1093/geronj/45.1.P17
Adams, Cynthia – Smith, Malcolm C. – Nyquist, Linda – Perlmutter, Marion 1997. Adult age-group differences in recall for the literal and interpretive meanings of narrative text. The Journals of Gerontology: Series B 52B/4: P187–P195. https://doi.org/10.1093/geronb/52B.4.P187
Bárdos Dóra 2009. Szövegértés a középiskolában. Könyv és Nevelés 4. http://olvasas.opkm.hu/index.php?menuId=125&action=article&id=1029 (2012. június 10.)
Bata Sarolta 2010. A hallott szöveg feldolgozása az életkor és a szövegtípus függvényében. In: Navracsics Judit (szerk.) Nyelv, beszéd, írás. Pszicholingvisztikai tanulmányok I. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 41–48.
Bicskei Dezsőné 1985. Középiskolások élőbeszédének mondatszerkezeti jellemzői. Magyar Nyelvőr 48–62.
Boersma, Paul – Weenink, David 1998. Praat: doing phonetics by computer (Version 5.0.1). http://www.fon.hum.uva.nl/praat/download_win.html (2010. január 13.)
Bóna Judit 2009. A gyors beszéd. Produkciós és percepciós sajátosságok. MTA Könyvtára – Lexica Kiadó. Budapest.
Bóna Judit 2010. Beszédtervezési folyamatok az életkor és a beszédstílus függvényében. Magyar Nyelvőr 332–341.
Bóna Judit 2011. A beszédpercepció és a beszédprodukció összefüggései fiatal, idősödő és idős korban. Gyógypedagógiai Szemle 3–4: 221–232.
Eysenck, Michael W. – Keane, Mark T. 2003. Kognitív pszichológia. Hallgatói kézikönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Gerebenné Várbíró Katalin – Gósy Mária – Laczkó Mária 1992. Spontán beszédmegnyilvánulások szintaktikai elemzése DSS technika segítségével. Kézirat. Budapest.
Gerliczkiné Schéder Veronika 2006. Beszédértési stratégiák a fiatal felnőtt korosztályban. In: Heltai Pál (szerk.) MANYE XVI. Nyelvi modernizáció. Szaknyelv, fordítás, terminológia. Vol. 3. 445–448.
Gósy Mária 1996. Az olvasott szöveg és az elhangzott szöveg megértésének összefüggései. Magyar Nyelvőr 168–178.
Gósy Mária 2003. A spontán beszédben előforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései. Magyar Nyelvőr 257–277.
Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2008. Magyar spontánbeszéd-adatbázis – BEA. Beszédkutatás 2008. 194–207.
Gósy Mária 2010. Szövegértés alapú narratívák. In: Bárdosi Vilmos (szerk.) Világkép a nyelvben és a nyelvhasználatban. Tinta Kiadó. Budapest. 113–124.
Green, Ruth 1981. Remembering ideas from text: The effect of modality of presentation. British Journal of Educational Psychology 51: 83–89. https://doi.org/10.1111/j.2044-8279.1981.tb02458.x
Horváth Viktória – Imre Angéla 2009. A diszlexia tünetei a spontán beszédben. Beszédkutatás 2009. 240–255.
Horváth Zsuzsanna é. n. A szövegértés mint koherenciaképző a tanításban és a tanulásban. OKI. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=testveri-Horvath-szovegertes (2012. június 8.)
Imre Angéla 2007. A beszédmegértés és az olvasás összefüggése. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol Kiadó. Budapest. 184–202.
Keszler Borbála 1983. Kötetlen beszélgetések mondat- és szövegtani vizsgálata. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk.) Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Tankönyvkiadó Vállalat. Budapest. 164–187.
Kintsch, Walter – van Dijk, Teun A. 1980. Hogyan idézünk fel és kivonatolunk történeteket? In: Pléh Csaba (szerk.) Szöveggyűjtemény a pszicholingvisztika tanulmányozásához. Tankönyvkiadó. Budapest. 311–332.
Laczkó Mária 2006. Szövegértési teljesítmény a szöveg típusának függvényében. Iskolakultúra 9: 39–57.
Laczkó Mária 2007. Napjaink tizenéveseinek beszéde szóhasználati jellemzők alapján. Magyar Nyelvőr 173–184.
Laczkó Mária 2008. Hogyan minősítik a tizenévesek beszédét a diákok és a tanárok? Anyanyelv-pedagógia 3–4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=87 (2012. június 10.) https://doi.org/10.21030/anyp.2008.3.4.2
Laczkó Mária 2009. Tizenévesek beszédének fonetikai és stilisztikai elemzése. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=151 (2012. június 10.) https://doi.org/10.21030/anyp.2009.1.3
Lannert Judit 2009. A továbbtanulási aspirációk társadalmi meghatározottsága. http://www.ofi.hu/tudastar/hogyan-tovabb/tovabbtanulasi-090617 (2012. június 12.)
Lee, Laura L. – Canter, Susan M. 1971. Developmental sentence scoring: A clinical procedure for estimating syntactic development in children’s spontaneous speech. Journal of Speech and Hearing Disorders 36: 315–340. https://doi.org/10.1044/jshd.3603.315
Menyhárt Krisztina 2001. Életkori tényező a szövegértésben. Beszédkutatás 2001. 73–89.
Moè, Angelica 2009. Expectations and recall of texts: The more able-more difficult effect. Learning and Individual Differences 19: 609–614. https://doi.org/10.1016/j.lindif.2009.08.002
Nagy József 2004. A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltérképezése. Magyar Pedagógia 2: 123–142.
Németh Dezső 2006. A nyelvi folyamatok és az emlékezeti rendszerek kapcsolata. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Neuberger Tilda 2012. A spontán beszéd grammatikai fejlődése – a KFM-módszer alapján. In: Markó Alexandra (szerk.) Beszédtudomány. Az anyanyelv-elsajátítástól a zöngekezdési időig. ELTE Bölcsészettudományi Kar – MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest. 116–128.
Nobik Nagy Rita 2001. A beszédértés stratégiái női beszélőknél. Beszédkutatás 2001. 90–100.
Pléh Csaba 1986. A történetszerkezet és az emlékezeti sémák. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Vallent Brigitta 2008. Beszélt nyelvi hatások a középiskolások fogalmazásaiban. Magyar Nyelvőr 189–205.
Vallent Brigitta 2010. Középiskolások spontán narratíváinak jellemzői. Beszédkutatás 2010. 199–210.
Vallent Konstantinné 2009. A spontán beszéd sajátosságainak tükröződése középiskolások fogalmazásaiban. Doktori értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2012 Judit Bóna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.