Archívum
-
Nemzetiségi gyermekkultúra I.
Évf. 12 szám 1 (2024)Vendégszerkesztő: Dr. habil. Márkus Éva és Bereczkiné dr. Záluszki Anna
A gyermekek a kultúra, a kulturális hagyományozás kompetens, egyben aktív alakítói: konstruálják, működtetik saját gyermekkultúrájukat. Tematikus számunk a gyermekkultúra-fogalom és -kutatás nemzetközi irányzatai alapján mutatja be és vizsgálja a magyarországi nemzetiségek gyermekkultúráját, annak kiemelkedő és alig észrevehető elemeit egyenrangúan tárgyalva. Tradíció és modernitás egymáshoz való viszonya alapvetően orientálja az írásokat.
A gyermek az átélt és megtapasztalt közösségi normák, értékek, viselkedés módok, attitűdök és szerepek mellett életébe beépíti a tankönyvek, filmek, zenék, irodalmi alkotások, bábelőadások stb. által közvetített kulturális értékeket is.
A tematikus számban olvashatnak arról, vajon hogyan lehet a szlovák népmesekincsben rejlő szellemi folklór értékeit tanórai környezetben, játékos módon közvetíteni a gyerekeknek. Olvashatnak a magyarországi németek gyermekkultúrájáról, a roma/cigány mesék identitásban, szociális tanulásban való jelentőségéről, a diaszpórában élő magyar családok esetében pedig a magyar kultúra és hagyományok megőrzésének gyakorlatairól. Található írás, amely a kétnyelvű családokhoz vezető tisztelet, a nemzetiségi autonómia útjait a nemzetiségi nyelven keresztül mutatja meg. Egyetlen nem tematikus tanulmányunk az óvodai- és iskolai nevelésben, a társas kapcsolatok fejlesztésének területén Magyarországon használt módszerekkel foglalkozik átfogóan, a téma szakirodalmát áttekintve. A szám célja szakmai kérdéseket felvetni, fókuszált figyelemben részesíteni a magyarországi nemzetiségek gyermekkultúráját.
-
Válogatás az óvó- és tanítóképzés meghatározó történeteiből – A fejlődés új útjai
Évf. 11 szám 2–3 (2023) -
A gyermekkori nyelvfejlesztés időszerű kérdései
Évf. 11 szám 1 (2023)Aktuális lapszámunk egyik legfontosabb jellemzője a nemzetközi jelleg, amely a témák és szerzők sokszínűségében, valamint a publikációk nyelvi megformálásában is megmutatkozik. Első pillantásra is szembetűnő, hogy a tanulmányok kevesebb mint fele magyar nyelvű (20-ból 8); a többi idegen nyelven, angolul, németül és szlovákul íródott (6-5-1 eloszlásban). Ez a nyelvi változatosság is jól tükrözi a határokon és kultúrákon átívelő tudásmegosztás szükségességét a gyermeknevelés és pedagógusképzés területén, továbbá egyértelműen jelzi a nemzetköziesítés megnövekedett fontosságát globalizált világunkban. Hangsúlyozza az idegennyelvi kommunikáció kulcskompetenciaként történő elismerését az élethosszig tartó tanulás szempontjából és támogatni szándékozik a többnyelvűséget a tudományos közéletben.
Ennek szellemében ajánljuk minden leendő kedves olvasónk figyelmébe ezt a korai célnyelvi (idegennyelvi és nemzetiségi) fejlesztés köré épülő, változatos témákat feldolgozó izgalmas lapszámot. A témák a teljesség igénye nélkül az óvodai célnyelvi programoktól, a nyelvkönyvek és módszerek történelmi áttekintésén, nemzetiségi nyelvjárásokon, önszabályozó tanuláson, digitális eszközhasználaton, művészeti nevelésen és kulturális érzékenyítésen át egészen a pedagógusképzés nemzetköziesítéséig terjednek. A témákon túl a megjelenített nézőpontok, az érintett oktatási-nevelési szintek, szereplők és műfajok is nagy változatosságot mutatnak, csakúgy, mint a lapszám szerzői.
A lapszám vendégszerkesztői az Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék oktatói. A rovatok idegennyelvű cikkeinek nyelvi lektorálásáért Dorothee Lehr-Ballo és Dr. Lo Bello Maya Jean kollégáinknak tartozunk hálával. Külön köszönetünket fejezzük ki szakmai lektorainknak és a Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat szerkesztőségének jelen különszám megjelenésének támogatásáért.
Márkus Éva, Árva Valéria és Trentinné Benkő Éva
a különszám vendégszerkesztői
-
Gyermekek és a tér – Új kutatási lehetőségek a „térbeli fordulat” forrásvidékein
Évf. 10 szám 4 (2022) -
A beszéd jellemzői az óvoda-iskola átmenet idején
Évf. 10 szám 1 (2022)Az óvoda-iskola átmenet minden családban kihívásokkal teli időszak. A gyermek a szabad játékokra épülő óvodai közegből hirtelen egy szabályokkal teli világba kerül, ahol több, számára új területen is kell teljesítenie. „Az iskolakezdés közel akkora (bizonyos értelemben talán nagyobb) változást jelent a 6 év körüli gyermek életében, mint amikor a 17–18 éves fiatal az iskolapadból a munkahelyre kerül” (Gósy, 1997, p. 71). A pedagógusok tapasztalatai szerint azonban a gyermekek jelentős hányada nem éri el azt a tanulásra való alkalmassági szintet, amely az örömteli, sikeres tanuláshoz szükséges lenne. Ehhez nagyon sokféle készség, képesség megléte szükséges – ezek közül az egyik tényező a nyelvi tudatosság és anyanyelvi kompetencia. Megfelelő beszédfeldolgozási és beszédprodukciós működések nélkül ugyanis az írott nyelv elsajátítása nehézségekbe ütközik. De milyen az iskolába lépő gyermekek beszéde, illetve nyelvhasználata? Milyen változások történnek a beszédben nagycsoportos óvodáskor és kisiskoláskor között? A jelen tematikus szám írásai ezekre a kérdésekre keresik a választ.
-
Magyar zene és kultúra
Évf. 9 szám 3 (2021)A 2021. január 21-én, egy nappal nemzeti himnuszunk születésének évfordulója és egyben a Magyar kultúra napja előtt megrendezett, az ELTE TÓK Ének-zenei Tanszékének immár szokásosnak nevezhető konferenciájának témája és címe Magyar zene és kultúra lett. A színes, változatos és tartalmas programban elhangzott tudományos és ismeretterjesztő előadások leírt anyaga képezi a 2021/ 3. szám írásainak legnagyobb részét.
A 2020-ban bevezetett NAT, Kodály Zoltán zenei nevelési elveit alapul véve – mely az élményszerzés legfontosabb forrásaként a kóruséneklést nevezi meg –, lehetőséget biztosít a tanórán kívüli zenei tevékenységek iskolai keretek közti és azon túli szerveződése számára, „melyhez a köznevelés és a kultúrát közvetítő intézmények, szervezetek együttműködése elvárható és szükséges” (NAT, 2020, p. 408). Tanórán kívüli tevékenység a koncertpedagógia, az iskolai néptáncoktatás, népdalkörök, népdalkórusok, kamaraegyüttesek működésének színes, életre szóló élményeket rejtő világa. A lapszám tudományos igényességgel járja körül ezeknek a tevékenységeknek belső motivációs tényezőit, a gyerekek tanórán kívüli művészeti tevékenységeinek összefüggéseit a gyermek- és felnőttkorban megfigyelhető kulturális és művészeti rendezvények rendszeres látogatásával. Lapszámunk a koragyermekkori művészeti nevelés fontosságára, személyiségfejlesztő aspektusaira hívja fel az Olvasók figyelmét.
A zenei anyanyelv, a zenei kultúra felfedeztetéséhez tanítók, óvók, kisgyermeknevelők egyaránt találnak módszertani kincseket a lapszámban.
Inspiráló felfedezést kívánunk minden kedves Olvasónkak!
-
Oktatás a Covid idején
Évf. 9 szám 2 (2021)Az oktatás és nevelés lényegi alapfolyamatának közvetítő médiumokra alapozása, 2020 tavaszán a tanulásszervezés teljes újragondolását igényelte Magyarországon (is) valamennyi oktatási intézményben. A Covid19 járvány hatására előtérbe került az online oktatás, amelynek köszönhetően új dinamizmussal tört be az informatikai és módszertani innováció az oktatás mindennapjaiba. A digitális oktatásra való átállás felgyorsította a reformok terjedését, olyan módszerek meghonosodását, amelyek a fejlett oktatási rendszerű országokban már bevált szokásként vannak jelen, ezzel eddig nem látott tempójú digitális fejlődésnek tette ki az érintett pedagógusokat, a diákokat és a szülőket. Bizonyos szempontból a digitális oktatás egy alternatív, egyéni tanulmányi úttá vált, amelynek során a pedagógus, mint segítő, facilitátor jelenhet meg a tanulási folyamatban. Ugyanakkor a tantermen kívüli munkarendre történő átállás kényszere a szervezett oktatás olyan elemi feltételeit iktatta ki az oktatási rendszer egészéből, mint a személyes nevelő-gyerek, tanuló-tanár interakció.
A járvány globális traumája és megpróbáltatásai közé pozitív tapasztalatok egyaránt vegyültek, melyek generációs szinteken, és azokat átívelően is élményközösséggé formáltak minket. Felértékelődött mindaz, ami otthonunk falai között feltölt, élményt és erőt ad, az elszigeteltségben is összekapcsol. Azaz, például nyilvánvalóvá vált a művészetek megkérdőjelezhetetlen, egyenesen létfontosságú szerepe az életünkben. A Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat 2021/2. száma tudományos igényességgel, színes, változatos írásokkal járja körül az oktatást örökre megváltoztató pandémiás helyzetet, folyamatosan megoldásokat keresve. Jó olvasást és feltöltődést kívánunk a lapszám Olvasóinak!
