Archívum

  • A beszéd jellemzői az óvoda-iskola átmenet idején
    Évf. 10 szám 1 (2022)

    Az óvoda-iskola átmenet minden családban kihívásokkal teli időszak. A gyermek a szabad játékokra épülő óvodai közegből hirtelen egy szabályokkal teli világba kerül, ahol több, számára új területen is kell teljesítenie. „Az iskolakezdés közel akkora (bizonyos értelemben talán nagyobb) változást jelent a 6 év körüli gyermek életében, mint amikor a 17–18 éves fiatal az iskolapadból a munkahelyre kerül” (Gósy, 1997, p. 71). A pedagógusok tapasztalatai szerint azonban a gyermekek jelentős hányada nem éri el azt a tanulásra való alkalmassági szintet, amely az örömteli, sikeres tanuláshoz szükséges lenne. Ehhez nagyon sokféle készség, képesség megléte szükséges – ezek közül az egyik tényező a nyelvi tudatosság és anyanyelvi kompetencia. Megfelelő beszédfeldolgozási és beszédprodukciós működések nélkül ugyanis az írott nyelv elsajátítása nehézségekbe ütközik. De milyen az iskolába lépő gyermekek beszéde, illetve nyelvhasználata? Milyen változások történnek a beszédben nagycsoportos óvodáskor és kisiskoláskor között? A jelen tematikus szám írásai ezekre a kérdésekre keresik a választ.

  • Magyar zene és kultúra
    Évf. 9 szám 3 (2021)

    A 2021. január 21-én, egy nappal nemzeti himnuszunk születésének évfordulója és egyben a Magyar kultúra napja előtt megrendezett, az ELTE TÓK Ének-zenei Tanszékének immár szokásosnak nevezhető konferenciájának témája és címe Magyar zene és kultúra lett. A színes, változatos és tartalmas programban elhangzott tudományos és ismeretterjesztő előadások leírt anyaga képezi a 2021/ 3. szám írásainak legnagyobb részét.

    A 2020-ban bevezetett NAT, Kodály Zoltán zenei nevelési elveit alapul véve – mely az élményszerzés legfontosabb forrásaként a kóruséneklést nevezi meg –, lehetőséget biztosít a tanórán kívüli zenei tevékenységek iskolai keretek közti és azon túli szerveződése számára, „melyhez a köznevelés és a kultúrát közvetítő intézmények, szervezetek együttműködése elvárható és szükséges” (NAT, 2020, p. 408). Tanórán kívüli tevékenység a koncertpedagógia, az iskolai néptáncoktatás, népdalkörök, népdalkórusok, kamaraegyüttesek működésének színes, életre szóló élményeket rejtő világa. A lapszám tudományos igényességgel járja körül ezeknek a tevékenységeknek belső motivációs tényezőit, a gyerekek tanórán kívüli művészeti tevékenységeinek összefüggéseit a gyermek- és felnőttkorban megfigyelhető kulturális és művészeti rendezvények rendszeres látogatásával. Lapszámunk a koragyermekkori művészeti nevelés fontosságára, személyiségfejlesztő aspektusaira hívja fel az Olvasók figyelmét.

    A zenei anyanyelv, a zenei kultúra felfedeztetéséhez tanítók, óvók, kisgyermeknevelők egyaránt találnak módszertani kincseket a lapszámban.

    Inspiráló felfedezést kívánunk minden kedves Olvasónkak!

  • Oktatás a Covid idején
    Évf. 9 szám 2 (2021)

    Az oktatás és nevelés lényegi alapfolyamatának közvetítő médiumokra alapozása, 2020 tavaszán a tanulásszervezés teljes újragondolását igényelte Magyarországon (is) valamennyi oktatási intézményben. A Covid19 járvány hatására előtérbe került az online oktatás, amelynek köszönhetően új dinamizmussal tört be az informatikai és módszertani innováció az oktatás mindennapjaiba. A digitális oktatásra való átállás felgyorsította a reformok terjedését, olyan módszerek meghonosodását, amelyek a fejlett oktatási rendszerű országokban már bevált szokásként vannak jelen, ezzel eddig nem látott tempójú digitális fejlődésnek tette ki az érintett pedagógusokat, a diákokat és a szülőket. Bizonyos szempontból a digitális oktatás egy alternatív, egyéni tanulmányi úttá vált, amelynek során a pedagógus, mint segítő, facilitátor jelenhet meg a tanulási folyamatban. Ugyanakkor a tantermen kívüli munkarendre történő átállás kényszere a szervezett oktatás olyan elemi feltételeit iktatta ki az oktatási rendszer egészéből, mint a személyes nevelő-gyerek, tanuló-tanár interakció.

    A járvány globális traumája és megpróbáltatásai közé pozitív tapasztalatok egyaránt vegyültek, melyek generációs szinteken, és azokat átívelően is élményközösséggé formáltak minket. Felértékelődött mindaz, ami otthonunk falai között feltölt, élményt és erőt ad, az elszigeteltségben is összekapcsol. Azaz, például nyilvánvalóvá vált a művészetek megkérdőjelezhetetlen, egyenesen létfontosságú szerepe az életünkben. A Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat 2021/2. száma tudományos igényességgel, színes, változatos írásokkal járja körül az oktatást örökre megváltoztató pandémiás helyzetet, folyamatosan megoldásokat keresve. Jó olvasást és feltöltődést kívánunk a lapszám Olvasóinak!

  • Irodalommal nevelés
    Évf. 9 szám 1 (2021)

  • Sokszínű digitális kultúra
    Évf. 8 szám 2 (2020)

  • A gyermeknyelv aspektusai
    Évf. 6 szám 3 (2018)

  • Zenei nevelés gyermekkorban
    Évf. 6 szám 2 (2018)

  • Gyermekek és állatok
    Évf. 5 szám 2 (2017)

  • Korai intervenció
    Évf. 3 szám 2 (2015)

  • Korunk gyermekei az iskolában
    Évf. 3 szám 1 (2015)

  • Fenntarthatóságra nevelés
    Évf. 2 szám 1 (2014)

  • Művészeti nevelés
    Évf. 1 szám 2 (2013)