Információk

Bemutatkozás

Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar több mint 150 éves pedagógusképzési hagyományához és szakmai profiljához szervesen kapcsolódik a gyermeki tanulás, fejlődés, nevelés és személyiségformálódás kutatásokra alapozott elméleti és gyakorlati megközelítése, különös tekintettel az élet első tizenkét évére. E hagyományra építve a Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat olyan tudományos és szakmai fórum kíván lenni, amely a 0–12 éves gyermekek nevelésével, fejlődésével és tanulásával kapcsolatos kérdéseket komplex, interdiszciplináris és gyermekközpontú megközelítésben tárgyalja.

A folyóirat célja fórumot biztosítani a gyermeki tanulással, fejlődéssel, személyiségfejlődéssel és neveléssel foglalkozó legújabb hazai és nemzetközi kutatásoknak, valamint elősegíteni ezek eredményeinek eljutását a pedagógiai gyakorlat szereplőihez. Célunk, hogy a kutatókat, felsőoktatási oktatókat, pedagógusokat, pedagógusjelölteket és családokat szakmailag lektorált, ugyanakkor hozzáférhető módon ismertessük meg a bölcsődei, óvodai és iskolai nevelésre, valamint általában a 0–12 éves gyermekkorra vonatkozó kutatások eredményeivel.

A Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat sajátos profilját a 0–12 éves életkori kontinuum egységes szemlélete adja. A gyermek fejlődését nem egymástól elkülönülő intézményi szakaszok – bölcsőde, óvoda, iskola – sorozataként értelmezzük, hanem olyan folyamatos fejlődési és tanulási folyamatként, amelyben a család, a kortárscsoportok, a nevelési-oktatási intézmények, a helyi közösségek, valamint a digitális és médiakörnyezet egyaránt meghatározó szerepet játszanak. Kiemelt figyelmet fordítunk ezért az egyes életkori és intézményi szakaszok közötti átmenetekre és azok gyermekre, családra és pedagógusokra gyakorolt hatásaira.

A folyóirat megkülönböztető sajátossága továbbá a kutatás, pedagógusképzés és pedagógiai gyakorlat közötti tudástranszfertámogatása. Nem csupán a gyermekekről és a gyermeknevelésről létrejövő tudományos tudás közvetítésére törekszünk, hanem fórumot kívánunk teremteni a pedagógiai gyakorlatban létrejövő tudás tudományos igényű feltárásának, dokumentálásának, elemzésének és megosztásának is.

A folyóirat egyaránt elsődleges olvasói körének tekinti a kutatói és felsőoktatási közösségeket, valamint a tudományos eredmények közvetlen gyakorlati felhasználóit: a pedagógusokat, pedagógusközösségeket, pedagógusjelölteket és családokat. Mindazokat szeretnénk megszólítani, akik a születéstől 12 éves korig tartó időszak fejlődési, nevelési és tanulási folyamatait vizsgálják, illetve a mindennapi pedagógiai gyakorlat tudományos igényességgel dokumentált innovációival foglalkoznak.

A folyóirat bírálati rendszerben működik: a benyújtott tudományos kéziratokat az adott szakterületet jól ismerő szakértők véleményezik. Kiemelten támogatjuk a módszertanilag transzparens empirikus kutatásokat, az elméleti és szintetizáló tanulmányokat, valamint azokat a gyakorlatközeli kutatásokat, amelyek hozzájárulnak a pedagógiai beavatkozások és innovációk eredményességének megértéséhez.

A neveléstudományi kutatás a pedagógiai gyakorlat számára releváns tudás egyik meghatározó, de nem kizárólagos forrása. Jelentős tudás keletkezik magában a mindennapi pedagógiai gyakorlatban is; ennek egy része tacit, procedurális, tapasztalati természetű. A folyóirat ezért fontos feladatának tekinti e gyakorlati tudás láthatóvá és megoszthatóvá tételét, valamint tudományos reflexió tárgyává emelését.

Napjainkban új megvilágításba kerül az egyetemek, a köznevelési és kisgyermeknevelési intézmények, valamint a társadalmi környezet kapcsolatrendszere. A releváns pedagógiai tudás egyre inkább hálózatokban, szakmai tanulóközösségekben és kutató–gyakorló együttműködésekben jön létre. A Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat ezt a partnerségi szemléletet képviseli: nem pusztán a kutatási eredmények közvetítésének, hanem a kutatók, pedagógusképzők, gyakorló pedagógusok, pedagógusjelöltek és más érintettek közötti tudásalkotásnak és szakmai párbeszédnek kíván fóruma lenni.

A folyóirat egyik kiemelt törekvése a gyermeki perspektíva megjelenítése. Támogatjuk azokat a kutatásokat, amelyek nem kizárólag a gyermekekről gyűjtenek adatokat, hanem – életkorukhoz és kompetenciáikhoz igazodó módszerekkel – lehetőséget teremtenek arra is, hogy a gyermekek saját tapasztalatai, véleménye, értelmezése megjelenjen a róluk szóló tudományos diskurzusban.

Tartalmukat tekintve olyan, tudományos kritériumoknak megfelelő írásokat kívánunk közölni, amelyek evidenciaalapú és reflektív megközelítésben keresnek választ a 21. századi gyermekkor és gyermeknevelés meghatározó kérdéseire. Ide tartoznak különösen a családi nevelés változásai; a család és az intézményes nevelés kapcsolata; a gyermekek jólléte és társas kapcsolatai; a társadalmi és oktatási egyenlőtlenségek; az inkluzív nevelés; a sajátos nevelési igény és a különböző fejlődési utak pedagógiai támogatása; a kulturális, nyelvi és társadalmi sokféleség; a többnyelvűség és kisebbségi nyelvek; valamint az élethosszig tartó tanulás alapjainak megteremtése.

Kiemelt kutatási területként kívánjuk kezelni a gyermekkor digitális átalakulását. Várjuk a digitális eszközök, a médiahasználat, a digitális játék, a mesterséges intelligencia, a digitális tanulási környezetek és a technológia által átalakuló családi és pedagógiai kommunikáció gyermekek fejlődésére és tanulására gyakorolt hatását vizsgáló kutatásokat. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a kérdések ne technológiaközpontú, hanem gyermekközpontú perspektívából jelenjenek meg.

Kiemelt figyelmet fordítunk továbbá a nevelési és oktatási átmenetek kutatására, különösen a család–bölcsőde, bölcsőde–óvoda, óvoda–iskola, valamint az alsó és felső tagozat közötti átmenetekre. E témakörben olyan longitudinális, összehasonlító és beavatkozásalapú vizsgálatokat is ösztönözni kívánunk, amelyek feltárják az átmenetek sikerességét befolyásoló gyermek-, család-, pedagógus- és intézményi tényezőket.

A tudományterületek közötti párbeszéd erősítése érdekében a folyóirat kiemelten fogad interdiszciplináris kutatásokat. A neveléstudomány mellett fontosnak tartjuk többek között a fejlődéslélektan, pszicholingvisztika, szociológia, gyermekkor-kutatás, gyógypedagógia, nyelvtudomány, egészségtudomány, kulturális antropológia, digitális pedagógia és más kapcsolódó tudományterületek eredményeinek integrálását.

A folyóirat deklarált szándéka, hogy az elméleti és empirikus tanulmányok mellett teret biztosítson kutatásalapú pedagógiai innovációk, akciókutatások, design-based research projektek, Lesson Study vizsgálatok, esettanulmányok és kutató–gyakorló együttműködések eredményeinek. Ezzel olyan publikációs teret kívánunk kialakítani, amelyben a pedagógiai gyakorlat nem pusztán a kutatás alkalmazási terepeként, hanem a tudás létrehozásának egyik forrásaként jelenik meg.

Különösen fontosnak tartjuk a 6–12 éves gyermekek hatékony, tevékenység-, játék-, felfedezés- és élményközpontú tanulását támogató módszerek kutatásalapú bemutatását. Várjuk az új és megújuló tanítási módszereket, innovatív tanulási környezeteket és pedagógiai programokat bemutató olyan tanulmányokat, amelyek nem pusztán egy jó gyakorlat leírására vállalkoznak, hanem annak elméleti megalapozását, dokumentálását és lehetőség szerint empirikus értékelését is elvégzik.

A Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat hosszú távú célja ezáltal egy olyan nyitott, interdiszciplináris és kutatás–gyakorlat orientált tudományos fórum működtetése, amely a gyermekkor első tizenkét évét egységes fejlődési kontinuumként értelmezi, összekapcsolja a tudományos kutatást, a pedagógusképzést és a mindennapi pedagógiai gyakorlatot, valamint elősegíti, hogy a gyermeknevelésről létrejövő tudás visszajusson azokhoz a közösségekhez, amelyekben és amelyek számára ez a tudás létrejön.