Publikációs stílus

A Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat publikációs stílusa

Új publikációs stílusunk a 2020/ 2. számtól érvényes!

A Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat hivatkozási és publikációs stílusa megegyezik a Pedagógusképzés folyóirat publikációs stílusával. Folyóiratunk az APA (American Psychological Association, 1984/2019) nemzetközi stílusát követi, mely egységességével megkönnyíti szerzőinknek és olvasóinknak a társadalomtudományi folyóiratok többségében való eligazodást, egyben tartalmi és stiláris önfegyelemre ösztönöz (erről az alábbi oldalakon bővebben is tájékozódhat: APA; Sribbr).Folyóiratunkban alapvetően ezt a rendszert követjük, de emellett a hazai hagyományok egyes elemeit is megtartottuk. Az alábbiakban az APA 7 Gyermeknevelés Tudományos Folyóiratban használt hivatkozási rendjét mutatjuk be[1].Javasoljuk a hivatkozások elkészítéséhez megfelelő referenciakezelő szoftverek (például Mendeley vagy Zotero), valamint olyan szövegszerkesztő programok használatát, melyek támogatják a hivatkozási jegyzék elkészítését.

 

Hivatkozások a szövegen belül 

Szövegen belül a hivatkozás, a szerző vagy szerzők nevével, valamint a munkájuk megjelenésének évszámával történik. Minden szövegközi hivatkozást fel kell tüntetni az irodalomjegyzékben és minden olyan munkának, amely megjelenik az Irodalomban, szerepelnie kell hivatkozásként a szövegben. Az alábbi típusok és példák magyar és nem magyar nyelven írt írásművek esetén egyaránt követendők.

  1. Szövegen belüli hivatkozás esetén 1a) a szerző neve lehet a mondat része vagy 1b) szerepelhet zárójelben. Például: 1a) …amint azt Csapó (2012) tanulmányában közölt eredmények mutatják. 1b) …több kutatás jutott hasonló eredményre (Csapó, 2012).
  2. Két szerző esetén 2a) a szerzők neve lehet a mondat része vagy 2b) szerepelhet zárójelben, ekkor a szerzők neveit “&” választja el egymástól. Például: 2a) ... amint azt Hunyadyné és M. Nádasi (1998) tanulmányában olvashatjuk. 2b) (Hunyadyné & M. Nádasi, 1998).
  3. Három, négy vagy több szerző esetén a szövegközi hivatkozásban nem soroljuk fel a szerzőket, kizárólag az első szerző vezetéknevét jelöljük az első idézéskor is.

Például: Amennyiben az idézés a mondat része, a következőképpen járunk el 3a) Nagy és munkatársai (2020) szerint meghatározó a társadalmi kontextus. Amennyiben zárójelben hivatkozunk, az első szerző vezetéknevét  az et al. rövidítés és az évszám követi 3b) (Nagy et al., 2020). 

  1. Ha a hivatkozott szöveg szerzője valamely szerző nélküli szervezet, akkor annak nevét kell feltüntetni, például: 4a) a WHO (2018) irányelvei szerint..., 4b) ...az elfogadott irányelvek szerint (WHO, 2018).
  2. A szó szerinti idézeteket idézőjelek (a magyar nyelvű írásokban: „”) fogják közre, a hivatkozás – az alábbi formát követve – megjelöli az oldalszámot is: (Popper, 2010, p. 55).

Amennyiben teljes mondatot idézünk, a záró idézőjel utána jön a hivatkozás. 40 szavas idézet alatt az idézetet az idézőjelen kívül nem kell külön kiemelni, 40 szó felett azonban tömbként kell kezelni (érdemes egy-egy üres sort tenni az idézet elé és után).

  1. Amennyiben egy szerzőnek azonos évben publikált több írására történik hivatkozás egy tanulmányon, akár egy zárójelen belül, azokat az egyes évszámok után írt betűjel különbözteti meg. A név egyszer szerepel, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva, az évszám után pont nélkül. Például: (Döbrössy, 2000a, 2000b, 2000c) (Döbrössy, 2000a). 
  2. Egy zárójelen belül több szerző munkájára hivatkozva az egyes tételeket pontosvessző (;) választja el (Németh, 1988; Pukánszky, 1989; Golnhofer & Szabolcs, 1990).
  3. A zárójelen belül a szerzők a hivatkozott mű évszáma szerinti sorrendben szerepelnek (Zsolnai, 2010; Kasik, 2016; Funke, 2019).
  4. Közvetett idézés esetén a szövegben az eredeti mű szerzője kerül feltüntetésre, a megjelenés évszámával, majd az „idézi” kifejezés után annak a szerzőnek a neve, aki idézte a munkát, a mű megjelenésének évszámával. Például: (Mérei, 1988 idézi Ranschburg, 2010) . Az irodalomjegyzékben az a mű szerepel, ahol olvasható az idézet.
  5. Teljes mondat idézése esetén bezárjuk az idézőjelet és utána jön a hivatkozás. Amennyiben az idézett mondat az idézőjelen belül ponttal vagy más mondatvégi írásjellel zárul, a zárójelben lévő idézett tételek után is szükséges pontot tenni, mivel az a mondat vége. 

például:

  • „A képernyőidő hatásmechanizmusa kontextusfüggő (mikor, ki, kivel és mire használja az eszközt), továbbá jelenleg nem áll elegendő megbízható adat rendelkezésre arról, hogy a képernyő előtt eltöltött idő hogyan befolyásolja a gyermekek fejlődését.” (Canadian Paediatric Society Digital Health Task Force, 2017, p. 156).

11. Előfordul, hogy a hivatkozott szöveghez nem tartozik szerző, évszám vagy oldalszám, ilyenkor a hiányos tételre az alábbi módon kell hivatkozni (a fentiekben felsorolt módon): 11a) szerző hiánya esetén zárójelben és a mondat részeként az írás címét használjuk, 11b) az évszám hiánya esetén zárójelben és a mondat részeként az é. n. rövidítéssel hivatkozunk, 11c) oldalszám(ok) hiánya esetében vagy kihagyjuk azokat vagy más jelölőt használunk, például: (Wallace, Ability).

 

Hivatkozások az Irodalomban

Az elkészített írásművek végén a felhasznált irodalmak felsorolásának címe minden esetben Irodalom. Az Irodalomban a művek az első szerző vezetékneve szerinti szigorú betűrendben szerepelnek. Azonos szerző több művének felsorolása esetén a publikációk a legkorábbi évszámtól kezdődő időrendben állnak. Azonos szerző szerkesztett művei az írott művek után következnek. Azonos szerző társszerzős művei egyszerzős művei után következnek.

A felhasznált szakirodalmak adatainál nem tüntetjük fel a kiadás helyét.

Kérjük, hogy a DOI-azonosítóval rendelkező írások esetében a DOI-azonosítót tüntessék fel, mivel ez növeli azok kereshetőségét, láthatóságát. Az egyes tételekhez kapcsolódó DOI-azonosítók meglétét az alábbi oldalon lehet ellenőrizni: https://doi.crossref.org/simpleTextQuery.A DOI feltüntetésekor nem szükséges kiírniuk a DOI betűszót, valamint kérjük, hogy az alábbi formát használják: https://doi.org/10.1109/5.771073 

Önálló könyvek az Irodalomban

Szerző(k) nevei: először vezetéknév, vessző, majd a keresztnév első betűje és pont (szóköz második keresztnév első betűje és pont), azután (évszám). Cím. Kiadó.  A könyv címét dőlt betűvel írjuk. Két szerző esetén a szerzők neve közé & kerül, három vagy több szerző neve esetében az utolsó előtt szerzőig vessző, az utolsó szerző előtt & kerül.

Például:

  • Colverd, S. & Hodgkin, B. (2011). Developing emotional intelligence in the primary school.https://doi.org/10.4324/9780203833162
  • Nagy, F. (1980). Pedagógiai értekezések. Akadémiai Kiadó.
  • Márkus, É., M. Pintér, T. & Trentinné Benkő, É. (Eds.), Jó gyakorlatok a korai idegen nyelvi fejlesztésben és pedagógusképzésben: Oktatás, kutatás, innováció. ELTE TÓK.

E-könyvek esetében, az eddigi formai szabályok megtartásával, szükséges megadni a szerző nevét, a kiadás évszámát, a könyv címét, a kiadót, az URL-t. Amennyiben az írás rendelkezik vele, URL helyett a DOI-azonosítót.

Például:

Azokban az esetben, amikor a szerző és a kiadó megegyezik, a kiadót nem szükséges feltüntetni.

Például:

20 szerzőig minden egyes szerző nevét szükséges pontosan feltüntetni, 21 vagy több szerző esetén a 19. szerző neve után … következik, majd a legutolsó szerző neve.

Például:

  • McDuff, C., Smith, J., Kensington, K., Jones, S., Coughlan, S., Bortolin, L., Witte, M., Scott, A., Newport, A., Jensen, K., Wutzler, J., van Staden, I., McLean, J., Bergsma, G., Dowman, B., Petrie, K., Higgens, D., McCloud, R., Jessop, L., …Duncan, P. (2017). An introduction to quantitative analysis in finance. Houghton.

Szerzővel nem rendelkező művek esetén vagy a szervezet nevét tüntetjük fel (és nem annak rövidítését) vagy az sz. n. rövidítést kell használni:

  • sz. n. (2012). Kleinkinder lernen mit Bilderbüchern mehr als mit dem Tablet PC. http://www.t-online.de/eltern/kleinkind/id_60881344/fruehfoerderung kleinkinder-lernen-mit-bilderbuechern-mehr-als-mit-tablet-pc.html
  • World Commission on Environment & Development (1987). The Brundtland report: Our common future. Oxford University Press. https://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/5987our-common-future.pdf

Hivatkozás nem magyar nyelvű művekre az Irodalomban

A nem magyar nyelvű hivatkozásokat az eredetileg megjelent nyelven kell közölni. 

Például: 

  • Brand, S., Felner, R., Shim, M., Seitsinger, A. & Dumas, T. (2003). Middle school improvement and reform: Development and validation of a school-level assessment of climate, cultural pluralism, and school safety. Journal of Educational Psychology, 95(3), 570-588. https://doi.org/10.1037/0022-0663.95.3.570

Könyvfejezetekre hivatkozás az Irodalomban 

Szerző(k) (évszám). Fejezet (tanulmány) cím. In Szerkesztő/Szerkesztők neve (Ed./Eds.), Könyv címe dőlt betűvel (Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala). Kiadó.

Például:

  • Bakonyi, A. (2016). A játék az élet sója – A játék hatása a kisgyermek fejlődésére. In Kolosai, N. & M. Pintér, T. (Eds.), A gyermekkultúra jelen(tőség)e (pp. 106-118). ELTE Tanító- és Óvóképző Kar.
  • Csányi, V. (2018a). A modern társadalom egyszemélyes közösségek populációja. In A globális elme – Elmélkedések a világról (pp. 140-146). Libri Kiadó.
  • Aitken, V. (2013). Dorothy Heathcote's Mantle-of-the-Expert Approach to Teaching and Learning: A Brief Introduction. In D. Fraser, V. Aitken & B. Whyte (Eds.), Connecting curriculum, linking learning (pp. 34-56). NZCER Press. 

Folyóiratban megjelent írásokra hivatkozás az Irodalomban

Szerző(k), (évszám). Tanulmány címe. Folyóirat címe dőlt betűvel, Évfolyam(Szám). Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma, köztük nagy kötőjel.

Például: 

  • Elkind, D. (2008). The Power of Play: Learning What Comes Naturally. American Journal of Play, 1(1), 1-6.
  • Hüther, G. (2009). Digitális média és gyermeki agy – Virtuális világok bűvöletében. Élet és tudomány, 63(13), 405-408.
  • Cavallo, A. M. L. (1996). Meaningful learning, reasoning ability and students’ understanding and problem solving of genetics topics. Journal of Research in Science Teaching, 33(6), 625–656. https://doi.org/10.1002/(SICI)1098-2736(199608)33:6<625::AID-TEA3>3.0.CO;2-Q

Elektronikus hivatkozás az Irodalomban

A DOI-azonosítóval nem rendelkező írások esetén kérjük feltüntetni az elektronikus hivatkozást. Ebben az esetben szükséges megadni a weboldal nevét, az URL elérhetőséget, s zárójelben a letöltés dátumát. 

Például:

  • Vámos, Á. (2009). A két tanítási nyelvű iskolák tankönyv- és taneszköz ellátottsága és ennek hatása a tannyelv pedagógiára. Magyar Pedagógia,109(1), 5-27. Magyar Pedagógia a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata. http://www.magyarpedagogia.hu/document/Vamos_MP1091.pdf (2019.01.29.)

Webhelyekre való hivatkozás esetében, a webhely megadása nem elegendő, szükséges megadni a weboldal címét, vagy a weboldal, az írás pontos elérhetőségét.

 Például:

Előadásokra hivatkozás az Irodalomban

Írásban meg nem jelent, szóban elhangzott előadásokra a szerzők nevével, az előadás pontos időpontjával, az előadás címével [előadás], a konferencia címével, a konferencia helyével, valamint a konferencia URL-jével kell hivatkozni.

  • Ollé, J. (2010. 11. 20.).  Digitális kompetencia és digitális oktatási kultúra a felsőoktatásban [előadás]. Oktatásinformatika a felsőoktatásban – Kooperáció és párbeszéd a jó gyakorlatok megteremtésében. online konferencia, https://btk.kre.hu/konf/index.php/oktinfkonf_felsooktatas/ev2020/program

Táblázatok, ábrák, diagramok, képek

Táblázatokat, ábrákat, diagramokat, képeket arab számokkal szükséges jelölni, valamint rövid, értelmező címmel kell ellátni. A cím a táblázatok, ábrák, diagramok, képek felett kap helyet: A típus és száma, illetve a cím között sortörés van. Kérjük, hogy kerüljék a szövegszerkesztők által nyújtott az automatikus számozást.

A szövegben a táblázat/ábra/diagram/kép sorszámára utalni kell a táblázat/ábra/diagram/kép előtti szövegrészben, valamint – ahol szükséges – az utána következő szövegrészben egyaránt.

1. táblázat
Az ONK résztvevőinek megoszlása egyetemek szerint

 

  • Például: Az 1. táblázatban/ábrán/képen látható az egyetemek szerinti megoszlás.
  • Például: Az eredmények jól szemléltetik az egyetemek közötti különbségeket. (1. táblázat/ábra/kép).

A szerkesztőség kizárólag magas színvonalú számítógépes grafikákat fogad el (legalább 300 dpi felbontásban). Az ábra készítésénél alapvető szempont a szöveges tartalom olvashatósága. Amennyiben a szöveghez több diagram tartozik, azoknak egységesnek kell lenniük. A táblázatokat, ábrákat, diagramokat kérjük külön fájlban küldeni, mindig csatolva a forrásfájlt, illetve az írás szövegében az ábra számával és címével egyértelműen jelölve annak helyét.

A képek szerzői jogok alá esnek. A felhasznált képek forrását mindig pontosan szükséges megadni, javasoljuk a Creative Commons (CC) licenc alapján szabadon felhasználható képek használatát. A beküldött fájlok elnevezése felismerhető módon tartalmazza a táblázat/ábra/diagram/kép címét.

Számok írása a szövegben

A számokat a szövegben tíz alatt betűvel, tíztől felfelé számmal írjuk. Statisztikai adatokat minden esetben számmal írunk. Egy mondaton belül egységes írásmódot alkalmazunk. 

Például:

  • A kompetenciaméréseket hetedik, kilencedik és tizenegyedik osztályban végezték.

A kompetenciaméréseket hetedik, kilencedik és tizenegyedik osztályban végezték.

Statisztikai számítások eredményeit alapvetően három tizedesjegy pontossággal jelöljük, ahol a számérték statisztikai bizonytalansága nagyobb, elég két tizedesjegy pontossággal jelölni. 

Korrelációs együtthatók esetében mindig két tizedesjegy-pontosságú a jelölés. A tizedesszám jelölése, a magyar helyesírás szabályait követve, a tizedesjegy előtti tizedesvessző.

Az eredményeket bemutató statisztikai adatoknál szükséges feltüntetni a konfidenciaintervallum tartományát vagy a szignifikanciaszint mutatóit (p=0,014 illetve p<0,05), a statisztikai próbát (például: kétmintás t-próba), valamint a pontos mintanagyságokat (N=365). A folyóirat szerkesztősége ösztönzi minden olyan adat és szöveg feltüntetését, mely megerősíti a transzparens, megismételhető, etikus kutatási gyakorlatot.

Szerkezeti stílus 

A tanulmány címe félkövér, középre szerkesztve. Az alcímek nem kapnak decimális jelzést, azaz sorszámot. Az alcímek tagolása: az első szint félkövér, második dőlt félkövér, harmadik dőlt, mindegyik balra zárt. Betűtípus: Times New Roman. Egyhasábos szerkesztés, 12-es betűméret, másfeles sortávolság. 

A kiemelést a szövegben dőlt betű jelzi, a hangsúlyozott- vagy új fogalmak megjelenésekor, esetenként az élő beszéd leírásakor. Javasolt a kiemelés visszafogott használata. 

Bekezdések, soremelés, felsorolás

A szöveg olvasását, a tartalom megértését segíti a bekezdések használata. Fejezetek, alfejezetek esetében az első bekezdés behúzás nélküli. A következő bekezdéstől behúzás szükséges. A bekezdéseket sorkihagyások nem különítik el egymástól.

Soremelést alkalmazunk felsorolás, ábrák, képek, valamint táblázatok előtt és után egyaránt. A felsorolás, ábrák, képek, táblázatok utáni bekezdés, hasonlóan a fejezetek és alfejezetek első bekezdéseihez, a sor elején kezdődik.

Felsorolás esetén a behúzás mértékét szükséges megjelölni. Egy szövegen belül egységesen, a felsorolt tartalmak egymáshoz való viszonyaitól függően, a felsorolás jelölése számozás, betűjel vagy gondolatjel.

Például: A skálatípusok 1.nominális, 2. ordinális, 3. intervallum, 4. arányskála. vagy: A skálatípusok a. nominális, b. ordinális, c. intervallum és d. arányskála.

Köszönetnyilvánítás, támogatás

A tanulmány elkészítését támogató nyilatkozatot az Irodalom előtt kell feltüntetni.

A szerző(k)

A szerző(k) neve az írás címe után szerepel, ahol feltüntetjük munkahelyét (egyetem esetén karig), valamint beosztását és e-mail-címét. Az e-mail-cím lehetőséget nyújt a szerzővel való kapcsolatfelvételre, az írásműre való reflektálásra. Többszerzős írás esetén javasolt egy kapcsolattartó személyt feltüntetni, e-mail-címét aláhúzással jelölni. Több szerző esetén a szerzők sorrendjét a szerzők határozzák meg.

 

 

 

[1] Készült: 2024. 02. 08.