Etikai kódex

Publikációs és etikai szabályzat

A Gyermeknevelés Tudományos Folyóiratban megjelenő írások kötelesek betartani a szerkesztőbizottság által meghatározott szakmai- és etikai irányelveket, melyeket a Committee on Publication Ethics (Publikációs Etikai Bizottság – COPE) folyóirat-szerkesztők magatartására vonatkozó szabványai (COPE irányelvek), illetve a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexében meghatározott elvárások vezérlik. Az írások kiadásához hozzájáruló valamennyi érintett félnek egyaránt el kell fogadnia az elvárt szakmai- és erkölcsi magatartásra vonatkozó szabványokat.

A szerkesztőbizottság kötelességei

A Gyermeknevelés Tudományos Folyóiratban megjelenő tartalmakról a szerkesztőbizottság dönt. A bizottság feladata a benyújtott írásmunkák elsődleges áttekintése, a bírálati folyamat kezdeményezése, a vélemények kiértékelése, a közléshez szükséges szerkesztési feladatok elvégzése, illetve közlésre elfogadott írások publikálása. A szerkesztőbizottság fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett kéziratokat

(1) plágiumszűrő-rendszeren ellenőrizze (Turnitin),

(2) formai vagy alapvető tartalmi hiányosságok miatt még a bírálati folyamat megkezdése előtt elutasítsa.  

Az írások megjelentetését és a szerkesztők publikációval kapcsolatos lehetőségeit szintén korlátozhatják az éppen hatályban lévő, a rágalmazásra-, a szerzői jogok megsértésére-, valamint a plagizálásra vonatkozó jogszabályok. A plágiumszűrő-rendszer esetleges hiányosságaiért a szerkesztőség a felelősséget nem vállalja.

Fair play: A szerkesztésre beérkezett kéziratok esetén azok a szellemi tartalmát értékelik, tekintet nélkül a szerzők faji, nemi, szexuális irányultságára, vallási meggyőződésére, etnikai hovatartozására, állampolgárságára vagy a politikai meggyőződésére.

Titoktartás: A szerkesztőségi munkatársak a publikálásra átadott kézirattal kapcsolatban semmilyen információt sem közölhetnek a szerzőn, a lektorokon, a potenciális lektorokon, egyéb szerkesztői tanácsadókon, a kiadón kívüli más személlyel.

Közzététel és összeférhetetlenség: A közlésre elfogadott kéziratokat a szerkesztők publikálják. A publikálásra váró, de még ki nem adott anyagokat és a közlésre váró eredményeket a kiadásban résztvevők kutatási és publikációs tevékenységük során nem használhatják fel.

A folyóirat a szerkesztői és szerkesztőbizottsági összeférhetetlenségeket átlátható és dokumentált eljárásrend szerint kezeli. Amennyiben a főszerkesztő vagy valamely szerkesztőbizottsági tag szerzőként vagy társszerzőként szerepel egy benyújtott kéziratban, vagy személyes, szakmai, intézményi vagy pénzügyi kapcsolat miatt potenciális összeférhetetlenség áll fenn, az érintett személy köteles haladéktalanul jelezni ezt, és teljes mértékben kivonul a kézirat szerkesztési és döntéshozatali folyamatából. Ilyen esetben a kézirat kezelését egy független szerkesztő vagy vendégszerkesztő veszi át, aki biztosítja a pártatlan, anonim szakmai bírálati eljárást. A folyóirat garantálja, hogy a publikálási döntések kizárólag a kézirat tudományos minőségén, eredetiségén és relevanciáján alapulnak, valamint minden összeférhetetlenségi esetet belső nyilvántartásban dokumentál.

A bírálók feladatai

A tanulmányokat két független és anonim bíráló értékeli, akik esetenként lehetnek a szerkesztőbizottság tagjai, illetve főként külső szakértők. A folyóirat a bírálatokért honoráriumot nem fizet, a lektori tevékenységről azonban kérés esetén igazolást állít ki. A benyújtott kéziratok publikálása a bírálói állásfoglalások függvénye, eltérő lektori vélemények esetén a főszerkesztő dönt a tanulmány befogadásáról vagy elutasításáról. A bírálati eljárás megkezdésének előfeltétele a formai követelményeknek való megfelelés.

Hozzájárulás a szerkesztőbizottsági döntésekhez: a bíráló véleményezi a benyújtott kéziratokat, elutasításra vagy elfogadásra javasolja azokat, valamint az átdolgozandó írásmunkák esetén változtatásokat és javításokat indítványoz. A bíráló felhívja a szerkesztők figyelmét arra, ha a vizsgált kézirat és bármely, általa ismert, már publikált tanulmány között lényegi hasonlóságot vagy átfedést észlel.

Gyorsaság és szakértelem: A bírálók felkérését a szerkesztőbizottság végzi, egyes esetekben a tudományos tanácsadó testület közreműködésével. A bírálók felkérése szakmai felkészültség alapján történik. A bíráló kérheti felmentését a véleményezés megkezdése után is, amennyiben úgy érzi, hogy a vizsgált tanulmány kutatási szakterületén kívül esik, érdekütközés valósul meg, vagy tudja, hogy a gyors lektorálás megvalósítása kivitelezhetetlen. Utóbbi esetekben a felmentést kérő köteles a szerkesztőbizottságot értesíteni, illetve új bíráló személyére javaslatot tenni. A véleményezés elvégzésére a bírálat tevékenység elfogadásától számított 4 hét áll rendelkezésre.

Titoktartás: a lektornak valamennyi hozzá bírálatra beérkezett kéziratot bizalmasan kell kezelnie, azokról tilos mással konzultálnia, az abban foglalt tudományos eredményeket pedig csak a nyilvános publikáció után idézheti.

Tárgyilagosság: a bírálati véleménynek objektívnek kell lennie. A szerző személyének bírálata nem elfogadható. A szakmai lektorok kötelesek állításaikat érvekkel kell alátámasztani.

Közzététel és összeférhetetlenség: amennyiben a lektor a bírálat során bizalmas információkhoz jut, azt bizalmasan kell kezelnie, nem használhatja fel saját előnyére. A bírálók azon kéziratokat nem lektorálhatják, melyek bármely szerzőjével, illetve a szerző intézményével összeférhetetlenség merül fel.

A szerzők kötelességei

A kéziratok befogadásának alapfeltétele a publikációs és etikai irányelvek elfogadása, betartása. Mivel a folyóirat az irányelvek betartását csak részben tudja ellenőrizni, ezért a szerző kötelessége, hogy azokat teljeskörűen betartsa az alábbi szabványok szerint.

Közlési alapelvek: a szerzők kéziratukban az eredeti kutatást pontosan ismertetik, abban lehetővé téve a kritikai szemléletű vitát. A kéziratban betartják a folyóirat által megszabott formai követelményeket, a referenciákat hivatkozzák, a kapott adatokat és eredményeket a valóságnak megfelelő formában közlik.

Eredetiség és plágium: A plagizálás bármely formája etikátlan és elfogadhatatlan. A szerzőknek biztosítaniuk kell, hogy az általuk készített kézirat teljes egészében saját szellemi termékük.  Amennyiben a szerzők felhasználják mások munkáját és/vagy kifejezéseit, akkor azt megfelelően hivatkozzák és idézik. A szerkesztőbizottság az eredetiséget minden beküldött kézirat esetében ellenőrzi, ugyanakkor szívesen fogadjuk a szerzők által elküldött szövegegyezés-vizsgálat eredményét.

Többszörös publikálás: Azonos szövegű és tartalmú munka több lapban történő megjelentetés etikátlan és elfogadhatatlan.

Szerzőség: A publikációk szerzőségének azokra kell korlátozódnia, akik valóban és jelentősen hozzájárultak a tanulmány koncepciójához, tervezéséhez, megírásához vagy interpretálásához. Mindazok, akik jelentős mértékben hozzájárultak a tanulmány elkészültéhez, társszerzőként kell szerepeljenek. A kutatásvezető vagy az elsőként feltüntetett szerző biztosítja, hogy valamennyi jogosult társzerző szerepel a kéziratban, illetve meggyőződik arról, hogy a publikálásra elfogadott tanulmány végső verzióját az összes társszerző megismerje.

Alapvető hibák a publikált tanulmányban: Jelentős hiba vagy pontatlanság javítására a kézirat publikálása előtt és után is lehetőség van. Amennyiben a szerző jelentős hibát észlel a közlésre bocsátott vagy már publikált írásmunkában, köteles ezt a tényt a szerkesztőbizottságnak jelezni. A főszerkesztő ebben az esetben lehetővé teszi a hiba kijavítását vagy helyesbítés megjelentetését.

Közzététel és összeférhetetlenség: A szerzőknek nyilvánosságra kell hozniuk a kéziratukhoz kapcsolódó kutatás pénzügyi támogatás forrásait, az eredmények értelmezését esetlegesen befolyásoló pénzügyi és más lehetséges érdekütközéséket.