Etikai kódex
Publikációs és etikai szabályzat
A Gyermeknevelés Tudományos Folyóiratban megjelenő írások kötelesek betartani a szerkesztőbizottság által meghatározott szakmai- és etikai irányelveket, melyeket a Committee on Publication Ethics (Publikációs Etikai Bizottság – COPE) folyóirat-szerkesztők magatartására vonatkozó szabványai (COPE irányelvek), illetve a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexében meghatározott elvárások vezérlik. Az írások kiadásához hozzájáruló valamennyi érintett félnek egyaránt el kell fogadnia az elvárt szakmai- és erkölcsi magatartásra vonatkozó szabványokat.
A szerkesztőbizottság kötelességei
A Gyermeknevelés Tudományos Folyóiratban megjelenő tartalmakról a szerkesztőbizottság dönt. A bizottság feladata a benyújtott írásmunkák elsődleges áttekintése, a bírálati folyamat kezdeményezése, a vélemények kiértékelése, a közléshez szükséges szerkesztési feladatok elvégzése, illetve közlésre elfogadott írások publikálása. A szerkesztőbizottság fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett kéziratokat
(1) plágiumszűrő-rendszeren ellenőrizze,
(2) formai vagy alapvető tartalmi hiányosságok miatt még a bírálati folyamat megkezdése előtt elutasítsa.
Az írások megjelentetését és a szerkesztők publikációval kapcsolatos lehetőségeit szintén korlátozhatják az éppen hatályban lévő, a rágalmazásra-, a szerzői jogok megsértésére-, valamint a plagizálásra vonatkozó jogszabályok. A plágiumszűrő-rendszer esetleges hiányosságaiért a szerkesztőség a felelősséget nem vállalja.
Fair play: A szerkesztésre beérkezett kéziratok esetén azok a szellemi tartalmát értékelik, tekintet nélkül a szerzők faji, nemi, szexuális irányultságára, vallási meggyőződésére, etnikai hovatartozására, állampolgárságára vagy a politikai meggyőződésére.
Titoktartás: A szerkesztőségi munkatársak a publikálásra átadott kézirattal kapcsolatban semmilyen információt sem közölhetnek a szerzőn, a lektorokon, a potenciális lektorokon, egyéb szerkesztői tanácsadókon, a kiadón kívüli más személlyel.
Közzététel és összeférhetetlenség: A közlésre elfogadott kéziratokat a szerkesztők publikálják. A publikálásra váró, de még ki nem adott anyagokat és a közlésre váró eredményeket a kiadásban résztvevők kutatási és publikációs tevékenységük során nem használhatják fel.
A bírálók feladatai
A tanulmányokat két független és anonim bíráló értékeli, akik esetenként lehetnek a szerkesztőbizottság tagjai, illetve főként külső szakértők. A folyóirat a bírálatokért honoráriumot nem fizet, a lektori tevékenységről azonban kérés esetén igazolást állít ki. A benyújtott kéziratok publikálása a bírálói állásfoglalások függvénye, eltérő lektori vélemények esetén a főszerkesztő dönt a tanulmány befogadásáról vagy elutasításáról. A bírálati eljárás megkezdésének előfeltétele a formai követelményeknek való megfelelés.
Hozzájárulás a szerkesztőbizottsági döntésekhez: a bíráló véleményezi a benyújtott kéziratokat, elutasításra vagy elfogadásra javasolja azokat, valamint az átdolgozandó írásmunkák esetén változtatásokat és javításokat indítványoz. A bíráló felhívja a szerkesztők figyelmét arra, ha a vizsgált kézirat és bármely, általa ismert, már publikált tanulmány között lényegi hasonlóságot vagy átfedést észlel.
Gyorsaság és szakértelem: A bírálók felkérését a szerkesztőbizottság végzi, egyes esetekben a tudományos tanácsadó testület közreműködésével. A bírálók felkérése szakmai felkészültség alapján történik. A bíráló kérheti felmentését a véleményezés megkezdése után is, amennyiben úgy érzi, hogy a vizsgált tanulmány kutatási szakterületén kívül esik, érdekütközés valósul meg, vagy tudja, hogy a gyors lektorálás megvalósítása kivitelezhetetlen. Utóbbi esetekben a felmentést kérő köteles a szerkesztőbizottságot értesíteni, illetve új bíráló személyére javaslatot tenni. A véleményezés elvégzésére a bírálat tevékenység elfogadásától számított 4 hét áll rendelkezésre.
Titoktartás: a lektornak valamennyi hozzá bírálatra beérkezett kéziratot bizalmasan kell kezelnie, azokról tilos mással konzultálnia, az abban foglalt tudományos eredményeket pedig csak a nyilvános publikáció után idézheti.
Tárgyilagosság: a bírálati véleménynek objektívnek kell lennie. A szerző személyének bírálata nem elfogadható. A szakmai lektorok kötelesek állításaikat érvekkel kell alátámasztani.
Közzététel és összeférhetetlenség: amennyiben a lektor a bírálat során bizalmas információkhoz jut, azt bizalmasan kell kezelnie, nem használhatja fel saját előnyére. A bírálók azon kéziratokat nem lektorálhatják, melyek bármely szerzőjével, illetve a szerző intézményével összeférhetetlenség merül fel.
A szerzők kötelességei
A kéziratok befogadásának alapfeltétele a publikációs és etikai irányelvek elfogadása, betartása. Mivel a folyóirat az irányelvek betartását csak részben tudja ellenőrizni, ezért a szerző kötelessége, hogy azokat teljeskörűen betartsa az alábbi szabványok szerint.
Közlési alapelvek: a szerzők kéziratukban az eredeti kutatást pontosan ismertetik, abban lehetővé téve a kritikai szemléletű vitát. A kéziratban betartják a folyóirat által megszabott formai követelményeket, a referenciákat hivatkozzák, a kapott adatokat és eredményeket a valóságnak megfelelő formában közlik.
Eredetiség és plágium: A plagizálás bármely formája etikátlan és elfogadhatatlan. A szerzőknek biztosítaniuk kell, hogy az általuk készített kézirat teljes egészében saját szellemi termékük. Amennyiben a szerzők felhasználják mások munkáját és/vagy kifejezéseit, akkor azt megfelelően hivatkozzák és idézik. A szerkesztőbizottság az eredetiséget minden beküldött kézirat esetében ellenőrzi.
Többszörös publikálás: Azonos szövegű és tartalmú munka több lapban történő megjelentetés etikátlan és elfogadhatatlan.
Szerzőség: A publikációk szerzőségének azokra kell korlátozódnia, akik valóban és jelentősen hozzájárultak a tanulmány koncepciójához, tervezéséhez, megírásához vagy interpretálásához. Mindazok, akik jelentős mértékben hozzájárultak a tanulmány elkészültéhez, társszerzőként kell szerepeljenek. A kutatásvezető vagy az elsőként feltüntetett szerző biztosítja, hogy valamennyi jogosult társzerző szerepel a kéziratban, illetve meggyőződik arról, hogy a publikálásra elfogadott tanulmány végső verzióját az összes társszerző megismerje.
Alapvető hibák a publikált tanulmányban: Jelentős hiba vagy pontatlanság javítására a kézirat publikálása előtt és után is lehetőség van. Amennyiben a szerző jelentős hibát észlel a közlésre bocsátott vagy már publikált írásmunkában, köteles ezt a tényt a szerkesztőbizottságnak jelezni. A főszerkesztő ebben az esetben lehetővé teszi a hiba kijavítását vagy helyesbítés megjelentetését.
Közzététel és összeférhetetlenség: A szerzőknek nyilvánosságra kell hozniuk a kéziratukhoz kapcsolódó kutatás pénzügyi támogatás forrásait, az eredmények értelmezését esetlegesen befolyásoló pénzügyi és más lehetséges érdekütközéséket.
