Etikai kódex

Publikációs és etikai szabályzat

A Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat publikációs és etikai szabályzata a Committee on Publication Ethics (COPE) Core Practices, valamint a Principles of Transparency and Best Practice in Scholarly Publishing (COPE, DOAJ, OASPA, WAME, 4. kiadás, 2022) ajánlásain alapul. A szerkesztőség a kutatási integritással és a publikációetikával kapcsolatos esetek kezelése során a COPE iránymutatásait és döntési folyamatábráit (COPE Flowcharts) alkalmazza. Az írások kiadásához hozzájáruló valamennyi érintett félnek egyaránt el kell fogadnia az elvárt szakmai- és erkölcsi magatartásra vonatkozó szabványokat.

A folyóirat kizárólag eredeti tudományos kéziratokat fogad el közlésre. A benyújtott kézirat nem állhat egyidejűleg más folyóirat vagy kiadó bírálata alatt, és korábban nem jelenhetett meg más kiadványban. A redundáns vagy kettős publikálás, valamint ugyanazon kutatási eredmények indokolatlan ismételt közlése nem megengedett.

Szerzőként kizárólag azok a személyek tüntethetők fel, akik érdemben hozzájárultak a kutatás megtervezéséhez, kivitelezéséhez, az adatok elemzéséhez vagy a kézirat elkészítéséhez, jóváhagyták a benyújtott végleges változatot, és felelősséget vállalnak annak tartalmáért. Azok a személyek, akik a kutatáshoz vagy a kézirat elkészítéséhez egyéb módon járultak hozzá, a Köszönetnyilvánítás (Acknowledgements) részben tüntethetők fel.

A szerkesztőbizottság kötelességei

A Gyermeknevelés Tudományos Folyóiratban megjelenő tartalmakról a szerkesztőbizottság dönt. A bizottság feladata a benyújtott írásmunkák elsődleges áttekintése, a bírálati folyamat kezdeményezése, a vélemények kiértékelése, a közléshez szükséges szerkesztési feladatok elvégzése, illetve közlésre elfogadott írások publikálása. A szerkesztőbizottság fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett kéziratokat

(1) plágiumszűrő-rendszeren ellenőrizze (Turnitin),

(2) formai vagy alapvető tartalmi hiányosságok miatt még a bírálati folyamat megkezdése előtt elutasítsa.  

Az írások megjelentetését és a szerkesztők publikációval kapcsolatos lehetőségeit szintén korlátozhatják az éppen hatályban lévő, a rágalmazásra-, a szerzői jogok megsértésére-, valamint a plagizálásra vonatkozó jogszabályok. A plágiumszűrő-rendszer (Turnitin) a szerkesztőségi ellenőrzési folyamatot támogatja, azonban a plágium megítéléséről minden esetben a szerkesztőség szakmai mérlegelés alapján dönt.

Fair play: A szerkesztésre beérkezett kéziratok esetén azok a szellemi tartalmát értékelik, tekintet nélkül a szerzők faji, nemi, szexuális irányultságára, vallási meggyőződésére, etnikai hovatartozására, állampolgárságára vagy a politikai meggyőződésére.

Titoktartás: A szerkesztőségi munkatársak a publikálásra átadott kézirattal kapcsolatban semmilyen információt sem közölhetnek a szerzőn, a lektorokon, a potenciális lektorokon, egyéb szerkesztői tanácsadókon, a kiadón kívüli más személlyel.

Közzététel és összeférhetetlenség: A közlésre elfogadott kéziratokat a szerkesztők publikálják. A publikálásra váró, de még ki nem adott anyagokat és a közlésre váró eredményeket a kiadásban résztvevők kutatási és publikációs tevékenységük során nem használhatják fel.

Részvétel és együttműködés a vizsgálatokban: A szerkesztőség (a kiadóval együttműködve) megfelelő intézkedéseket tesz, amennyiben egy benyújtott kézirattal vagy egy már megjelent tanulmánnyal kapcsolatban etikai aggály merül fel. A nem etikus publikációs magatartás minden bejelentett esetét kivizsgálják, még akkor is, ha az csak évekkel a megjelenést követően derül ki. A szerkesztők a feltételezett visszaélések kezelésében a COPE (Committee on Publication Ethics) folyamatábráit követik. Ha a vizsgálat megállapítja, hogy az etikai aggály megalapozott, a folyóirat helyreigazítást, visszavonást (retrakciót), aggálynyilatkozatot (expression of concern), illetve az adott esetben indokolt egyéb közleményt tesz közzé.

Helyesbítés

Általános elv, hogy a megjelent tanulmányok nem módosíthatók. Helyesbítés közzétételére kizárólag akkor kerül sor, ha a megjelenést követően jelentős, de jóhiszeműen elkövetett hibára derül fény. Amennyiben a hiba a szerkesztési vagy a kiadási folyamat során keletkezett, a folyóirat a szerző(k) hozzájárulásával Erratumot tesz közzé. Ha a hibáért a szerző(k) felelős(ek), Corrigendum jelenik meg. Az Erratum és a Corrigendum közzétételéről a főszerkesztő dönt, és mindkettőt egyértelműen össze kell kapcsolni az eredeti tanulmánnyal.

Visszavonás

Ritka esetben szükségessé válhat egy tanulmány visszavonása, például plágium vagy a szerzői jog megsértése miatt. A visszavonásról – a COPE irányelveinek megfelelően – a főszerkesztő dönthet. Ilyen esetben a folyóirat visszavonásról szóló közleményt (Retraction Notice) tesz közzé, amely tartalmazza a tanulmány címét, a szerző(k) nevét, a visszavonás indokát, és online formában kapcsolódik az eredeti publikációhoz.

Plágium

A generatív mesterséges intelligencia használatára vonatkozó szabályok: A Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat nem fogad el olyan kéziratot, amely bármilyen MI-eszközt társszerzőként tüntet fel, vagy ilyet forrásként idéz. A nagy nyelvi modellek elfogadhatók mint az adatelemzést támogató legitim módszertani eszközök. Ilyen esetekben az MI használatának pontos módját a bevezetőben vagy a módszertani fejezetben részletezni szükséges. Fontos azonban, hogy az MI használatakor a szerző tisztában legyen vele, hogy a nyilvánosan hozzáférhető MI eszközök nem felelnek meg az érzékeny adatok kezelését érintő általánosan bevett standardoknak.

Az MI-eszközök használata a szövegszerkesztésben, így a nyelvtan, hangnem és stílus finomításában megengedett, amennyiben teljesül, hogy a benyújtott kézirat alapos humán szerzői ellenőrzésen ment át. Következésképpen a benyújtással a szerző teljes felelősséget vállal azért, hogy a tartalom humán szerzői ellenőrzésen átesett.

A szerkesztőség felhívja a szerzők figyelmét, hogy a kéziratok ellenőrzésére olyan eszközt használhat, amely kiszűri a szövegegyezést (például plágium-ellenőrző szoftverek), illetve az MI-generált szöveget.

Panasz és fellebbezés: A folyóirattal, annak munkatársaival, szerkesztőbizottságával vagy kiadójával szembeni panaszokat írásban kell benyújtani, és azokat egy független ad hoc bizottság azonnal megvizsgálja a pártatlanság biztosítása érdekében. Az eljárásnak garantálnia kell a titoktartást és a tisztességes vizsgálatot. A folyóirat tájékoztatja a panaszt benyújtó személy(eke)t az eljárási eredményekről, és megteszi a szükséges intézkedéseket a jövőbeni esetek megelőzése érdekében.

A szerző(k)nek joga van kifogást emelni vagy fellebbezni a főszerkesztőhöz, vagy a kiadóhoz címzett levélben. A főszerkesztő köteles tájékoztatni a szakterületi szerkesztőket a szerző(k) fellebbezésével kapcsolatban, melyet követően a szakterületi szerkesztők megvitatnak és ezután hozzák meg a végső döntést. Általános irányelvként a COPE ún. „panaszok kezelésére és az esetleges kötelességszegésre/nem megfelelő magatartásra való reagálásra” vonatkozó folyamatábráit kell követni. A folyóirattal, annak munkatársaival, a szerkesztőbizottságával vagy kiadóval szembeni jogvitákat a Magyar Köztársaság törvényei szerint kell kezelni.

Hivatkozási etika: A szerkesztők és a bírálók nem kérhetnek olyan hivatkozások beillesztését, amelyek elsődleges célja az idézettségi mutatók mesterséges növelése. Az idézési gyakorlat minden esetben a tudományos indokoltság elvén alapul.

A folyóirat a szerkesztői és szerkesztőbizottsági összeférhetetlenségeket átlátható és dokumentált eljárásrend szerint kezeli. Amennyiben a főszerkesztő vagy valamely szerkesztőbizottsági tag szerzőként vagy társszerzőként szerepel egy benyújtott kéziratban, vagy személyes, szakmai, intézményi vagy pénzügyi kapcsolat miatt potenciális összeférhetetlenség áll fenn, az érintett személy köteles haladéktalanul jelezni ezt, és teljes mértékben kivonul a kézirat szerkesztési és döntéshozatali folyamatából. Ilyen esetben a kézirat kezelését egy független szerkesztő vagy vendégszerkesztő veszi át, aki biztosítja a pártatlan, anonim szakmai bírálati eljárást. A folyóirat garantálja, hogy a publikálási döntések kizárólag a kézirat tudományos minőségén, eredetiségén és relevanciáján alapulnak, valamint minden összeférhetetlenségi esetet belső nyilvántartásban dokumentál.

A bírálók feladatai

A tanulmányokat két független és anonim bíráló értékeli, akik esetenként lehetnek a szerkesztőbizottság tagjai, illetve főként külső szakértők (a folyóirat kettős vak /double-blind/ szakmai bírálati rendszert alkalmaz). A folyóirat a bírálatokért honoráriumot nem fizet, a lektori tevékenységről azonban kérés esetén igazolást állít ki. A benyújtott kéziratok publikálása a bírálói állásfoglalások függvénye, eltérő lektori vélemények esetén a főszerkesztő dönt a tanulmány befogadásáról vagy elutasításáról. A bírálati eljárás megkezdésének előfeltétele a formai követelményeknek való megfelelés.

Hozzájárulás a szerkesztőbizottsági döntésekhez: a bíráló véleményezi a benyújtott kéziratokat, elutasításra vagy elfogadásra javasolja azokat, valamint az átdolgozandó írásmunkák esetén változtatásokat és javításokat indítványoz. A bíráló felhívja a szerkesztők figyelmét arra, ha a vizsgált kézirat és bármely, általa ismert, már publikált tanulmány között lényegi hasonlóságot vagy átfedést észlel.

Gyorsaság és szakértelem: A bírálók felkérését a szerkesztőbizottság végzi, egyes esetekben a tudományos tanácsadó testület közreműködésével. A bírálók felkérése szakmai felkészültség alapján történik. A bíráló kérheti felmentését a véleményezés megkezdése után is, amennyiben úgy érzi, hogy a vizsgált tanulmány kutatási szakterületén kívül esik, érdekütközés valósul meg, vagy tudja, hogy a gyors lektorálás megvalósítása kivitelezhetetlen. Utóbbi esetekben a felmentést kérő köteles a szerkesztőbizottságot értesíteni, illetve új bíráló személyére javaslatot tenni. A véleményezés elvégzésére a bírálat tevékenység elfogadásától számított 4 hét áll rendelkezésre.

Titoktartás: a lektornak valamennyi hozzá bírálatra beérkezett kéziratot bizalmasan kell kezelnie, azokról tilos mással konzultálnia, az abban foglalt tudományos eredményeket pedig csak a nyilvános publikáció után idézheti.

Tárgyilagosság: a bírálati véleménynek objektívnek kell lennie. A szerző személyének bírálata nem elfogadható. A szakmai lektorok kötelesek állításaikat érvekkel kell alátámasztani.

Közzététel és összeférhetetlenség: amennyiben a lektor a bírálat során bizalmas információkhoz jut, azt bizalmasan kell kezelnie, nem használhatja fel saját előnyére. A bírálók azon kéziratokat nem lektorálhatják, melyek bármely szerzőjével, illetve a szerző intézményével összeférhetetlenség merül fel.

A szerzők kötelességei

A kéziratok befogadásának alapfeltétele a publikációs és etikai irányelvek elfogadása, betartása. Mivel a folyóirat az irányelvek betartását csak részben tudja ellenőrizni, ezért a szerző kötelessége, hogy azokat teljeskörűen betartsa az alábbi szabványok szerint.

Közlési alapelvek: a szerzők kéziratukban az eredeti kutatást pontosan ismertetik, abban lehetővé téve a kritikai szemléletű vitát. A kéziratban betartják a folyóirat által megszabott formai követelményeket, a referenciákat hivatkozzák, a kapott adatokat és eredményeket a valóságnak megfelelő formában közlik.

Eredetiség és plágium: A plagizálás bármely formája etikátlan és elfogadhatatlan. A szerzőknek biztosítaniuk kell, hogy az általuk készített kézirat teljes egészében saját szellemi termékük.  Amennyiben a szerzők felhasználják mások munkáját és/vagy kifejezéseit, akkor azt megfelelően hivatkozzák és idézik. A szerkesztőbizottság az eredetiséget minden beküldött kézirat esetében ellenőrzi, ugyanakkor szívesen fogadjuk a szerzők által elküldött szövegegyezés-vizsgálat eredményét.

Többszörös publikálás: Azonos szövegű és tartalmú munka több lapban történő megjelentetés etikátlan és elfogadhatatlan.

Adatokhoz való hozzáférés és azok megőrzése: A szerzőktől kérhetik, hogy a szerkesztőségi elbírálás céljából a kézirattal együtt benyújtsák kutatásuk nyers adatait, és fel kell készülniük arra, hogy ezeket az adatokat lehetőség szerint nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék. A szerzőknek minden esetben biztosítaniuk kell, hogy az ilyen adatok a publikáció megjelenését követően legalább 10 évig hozzáférhetők legyenek más illetékes szakemberek számára (lehetőleg intézményi vagy szakterületi adatrepozitóriumon, illetve más adattároló központon keresztül), feltéve, hogy a résztvevők bizalmas adatainak védelme biztosítható, és a tulajdonosi adatokhoz kapcsolódó jogi korlátozások nem akadályozzák azok közzétételét. Szükség esetén a szerzők Adatelérhetőségi nyilatkozatot (Data Availability Statement) is közzétehetnek, amely meghatározza a kutatási adatok hozzáférhetőségét, illetve az azokhoz való hozzáférés esetleges, indokolt korlátozásait.

Etikai felügyelet: Az emberi résztvevőkkel és adatokkal foglalkozó empirikus kutatásokat feldolgozó írások szerzőinek, amelyek olyan tanulmányokra terjednek ki, amelyek személyes adatok elsődleges megszerzésével járnak, nyilatkozniuk kell arról, hogy a résztvevők adtak-e tájékozott beleegyezést, és meg kell határozniuk annak formáját (írásbeli vagy szóbeli). A résztvevők beleegyezéséről szóló nyilatkozatot az adatokkal és/vagy módszerekkel kapcsolatos részben vagy külön nyilatkozatban lehet leírni. A szerzőknek szükség esetén anonimizálniuk kell az adatokat a résztvevők magánéletének védelme és a vonatkozó adatvédelmi előírások betartása érdekében. A szerzőknek szigorú adatvédelmi protokollokat kell betartaniuk, biztosítva, hogy minden bizalmas információt biztonságosan tároljanak, és azokhoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá.

A kéziratban fel kell tüntetni, hogy a szerzők a kutatásetikai kérdésekben illetékes, erre felhatalmazott testület – a továbbiakban: kutatásetikai bizottság – jóváhagyását megszerezték-e, vagy a jóváhagyási kötelezettség alól felmentést kaptak-e. (Különös tekintettel az emberi résztvevőkkel, beleértve a veszélyeztetett csoportokat, és adatokkal végzett tanulmányokról beszámoló kéziratok esetében, amelyek személyes adatok elsődleges megszerzésével járnak.) Az etikai bizottság döntését az eredeti benyújtás részeként, külön fájlban fel kell tölteni. Amennyiben a kutatásetikai jóváhagyás az adott tanulmányra nem vonatkozik, a benyújtáskor egy egyszerű nyilatkozatot kell mellékelni; erre a célra használható például az alábbi szöveg: „Jelen tanulmányhoz nem volt szükség kutatásetikai jóváhagyásra.” Ennek megfelelően az etikai jóváhagyást igazoló kiegészítő fájlként háromféle dokumentum nyújtható be:

A jóváhagyást a szerzők megszerezték: A jóváhagyó dokumentum tartalmazza a kutatásetikai bizottság nevét, az intézmény nevét, a jóváhagyási számot vagy azonosítót, valamint a jóváhagyás dátumát.

A jóváhagyási kötelezettség alól felmentést kaptak: Ebben az esetben nyilatkozni kell arról, hogy az illetékes etikai bizottság hivatalosan felmentést adott a jóváhagyási kötelezettség alól, lehetőség szerint az etikai bizottság nevének és a felmentési döntés hivatkozási számának megadásával.

Nem volt szükség jóváhagyásra: Egyértelműen jelezni kell, hogy az intézményi vagy nemzeti szabályok alapján nem volt szükség etikai jóváhagyásra, lehetőség szerint az indok megadásával.

Amennyiben a kézirat tartalmazza valakinek az arcképét vagy bármely más olyan képet és/vagy információt, amely azonosíthatja őt, akkor a tájékoztatáson alapuló beleegyezést egy kitöltött, a közzétételhez való hozzájárulási űrlapon keresztül kell igazolnia.

Szerzőség: A publikációk szerzőségének azokra kell korlátozódnia, akik valóban és jelentősen hozzájárultak a tanulmány koncepciójához, tervezéséhez, megírásához vagy interpretálásához. Mindazok, akik jelentős mértékben hozzájárultak a tanulmány elkészültéhez, társszerzőként kell szerepeljenek. A kutatásvezető vagy az elsőként feltüntetett szerző biztosítja, hogy valamennyi jogosult társzerző szerepel a kéziratban, illetve meggyőződik arról, hogy a publikálásra elfogadott tanulmány végső verzióját az összes társszerző megismerje.

Alapvető hibák a publikált tanulmányban: Jelentős hiba vagy pontatlanság javítására a kézirat publikálása előtt és után is lehetőség van. Amennyiben a szerző jelentős hibát észlel a közlésre bocsátott vagy már publikált írásmunkában, köteles ezt a tényt a szerkesztőbizottságnak jelezni. A bejelentéseket a szerkesztőség kivizsgálja, és a vizsgálat eredményétől függően helyesbítést (Correction), szerkesztői aggályra figyelmeztető közleményt (Expression of Concern) vagy visszavonást (Retraction) tehet közzé.

Közzététel és összeférhetetlenség: A szerzőknek nyilvánosságra kell hozniuk a kéziratukhoz kapcsolódó kutatás pénzügyi támogatás forrásait, az eredmények értelmezését esetlegesen befolyásoló pénzügyi és más lehetséges érdekütközéséket. A szerzők kötelesek valamennyi olyan körülményről nyilatkozni, amely a kézirat tartalmának objektív megítélését befolyásolhatja. Ez magában foglalja nemcsak a pénzügyi, hanem a személyes, szakmai és intézményi összeférhetetlenségeket is.

Hivatkozási etika és manipuláció: Az idézések és hivatkozások kapcsán a szerzőknek különösen figyelniük kell a következő magatartásformákra:

• Önidézés: A szerzőknek nem szabad túlzottan idézni saját, korábban publikált munkáikat. A bevont idézeteknek relevánsnak kell lenniük, és hozzáadott értéket kell képviselniük a friss tanulmány kapcsán, nem szabad csupán csak azért bevonni őket, hogy növeljék a szerző idézettségi pontszámát. A szerzőknek minimálisra kell csökkenteniük az önidézéseket a módszertani vagy a szakirodalmat áttekintő fejezetekben.
• Kényszeres idézés: A szakértői bírálati folyamat során előfordulhat, hogy a bíráló úgy véli, hogy a szerző megközelítését továbbfejlesztheti, javíthatja. Bár más publikációkra való hivatkozásnak lehetnek jogos okai, a „kényszerített idézés” (ez az, amikor a hivatkozást az elfogadás feltételeként vagy tudományos indoklás nélkül veszik fel) etikátlan. A szerzői szabadság és a szerkesztői függetlenség hívei vagyunk. Ha a szerző úgy érzi, hogy nyomást gyakoroltak rá egy bizonyos hivatkozás beillesztése érdekében, vagy ha egy szerkesztő nem igazodik az etikai jógyakorlatokhoz e téren, kérjük, forduljon főszerkesztőnkhöz.
• Szintén nem etikus, amikor egy szerző kéziratában felesleges vagy irreleváns hivatkozásokat szerepeltet azzal a szándékkal, hogy egy másik személy idézettségi statisztikáit növelje. Ez gyakran előfordul olyan csoportok között, amelyek célja egymás idézettségi pontszámának növelése. Ez a fajta magatartás nem kívánatos folyóiratunkban.
• Kérjük a szerzőket, hogy lehetőség szerint az elsődleges szakirodalmat idézzék, ezzel is elismerve azon csoport(ok) munkáját, amely(ek) először számolt(ak) be egy eredményről.