Évf. 11 szám 1 (2023): A gyermekkori nyelvfejlesztés időszerű kérdései

Aktuális lapszámunk egyik legfontosabb jellemzője a nemzetközi jelleg, amely a témák és szerzők sokszínűségében, valamint a publikációk nyelvi megformálásában is megmutatkozik. Első pillantásra is szembetűnő, hogy a tanulmányok kevesebb mint fele magyar nyelvű (20-ból 8); a többi idegen nyelven, angolul, németül és szlovákul íródott (6-5-1 eloszlásban). Ez a nyelvi változatosság is jól tükrözi a határokon és kultúrákon átívelő tudásmegosztás szükségességét a gyermeknevelés és pedagógusképzés területén, továbbá egyértelműen jelzi a nemzetköziesítés megnövekedett fontosságát globalizált világunkban. Hangsúlyozza az idegennyelvi kommunikáció kulcskompetenciaként történő elismerését az élethosszig tartó tanulás szempontjából és támogatni szándékozik a többnyelvűséget a tudományos közéletben. 

Ennek szellemében ajánljuk minden leendő kedves olvasónk figyelmébe ezt a korai célnyelvi (idegennyelvi és nemzetiségi) fejlesztés köré épülő, változatos témákat feldolgozó izgalmas lapszámot. A témák a teljesség igénye nélkül az óvodai célnyelvi programoktól, a nyelvkönyvek és módszerek történelmi áttekintésén, nemzetiségi nyelvjárásokon, önszabályozó tanuláson, digitális eszközhasználaton, művészeti nevelésen és kulturális érzékenyítésen át egészen a pedagógusképzés nemzetköziesítéséig terjednek. A témákon túl a megjelenített nézőpontok, az érintett oktatási-nevelési szintek, szereplők és műfajok is nagy változatosságot mutatnak, csakúgy, mint a lapszám szerzői. 

A lapszám vendégszerkesztői az Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék oktatói. A rovatok idegennyelvű cikkeinek nyelvi lektorálásáért Dorothee Lehr-Ballo és Dr. Lo Bello Maya Jean kollégáinknak tartozunk hálával. Külön köszönetünket fejezzük ki szakmai lektorainknak és a Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat szerkesztőségének jelen különszám megjelenésének támogatásáért.

Márkus Éva, Árva Valéria és Trentinné Benkő Éva 

a különszám vendégszerkesztői