A tanári nyelv szerepéről a korai idegennyelv-oktatásban

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2023.1.109.127

Kulcsszavak:

korai idegennyelv-oktatás, tanári kommunikáció, nyelvi input, szakspecifikus nyelvi kompetenciák, óramegfigyelés, tanárképzés

Absztrakt

A korai idegennyelv-oktatásban a tanárok a gyermekek szempontjából a legfontosabb referenciaszemélyek, akik nagymértékben befolyásolják a gyermekek nyelvelsajátítását. A tanár nyelvhasználata, azaz a tanári kommunikáció (Lehrersprache, Teacher Talk) az egyik legfontosabb inputforrás. Jelen tanulmány a tanári kommunikáció eszközeit és fejlesztési lehetőségeit állítja a vizsgálat fókuszába. Mérvadó oktatásügyi dokumentumok, óramegfigyelések, óratervezetek és tanítást kísérő megbeszélések elemzése alapján összegezzük a korai nyelvoktatásban leggyakrabban előforduló nyelvtanári tevékenységi formákat, és ajánlásokat fogalmazunk meg arra vonatkozóan, hogyan lehet a tanárképzés keretében a leendő nyelvtanárok tanári kommunikációját fejleszteni, professzionálisabbá tenni.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Hivatkozások

Antalné Szabó, Á. (2016a). A tanári beszéd funkciója anyanyelvi és idegen nyelvi órák alapján. In Feld-Knapp, I. (Ed.), Grammatik. (= CM-Beiträge zur Lehrerforschung 3) (pp. 268-285). ELTE Eötvös József Collegium.

Antalné Szabó, Á. (2016b). A tanulói munkaformák és a tanári beszéd összefüggéseinek elemzése osztálytermi kommunikációs keretben. In Karlovitz, J. T. (Ed.), Pedagógiai és szakmódszertani tanulmányok (pp. 47-56). International Research Institute.

Bleichenbacher, L., Hilbe, R., Klee, P., Kuster, W. & Roderer, T. (Eds.) (2017). Beurteilung berufsspezifischer Sprachkompetenzen von Lehrpersonen, die Fremdsprachen unterrichten Projektresultate. https://www.phsg.ch/sites/default/files/cms/Forschung/Institute/Institut-Fachdidaktik-Sprachen/201711%20BSSKP%2015-17%20Produktbericht%20Webversion.pdf (Letzter Zugriff: 30.06.2022).

Bohls, H. (2019). Referenzrahmen. Lehrkräfteausbildung und Anpassungsqualifizierung. Landesinstitut für Lehrerbildung und Schulentwicklung. https://li.hamburg.de/contentblob/12779726/f628678e4a1c59b9614951ddc71d21c6/data/pdf-referenzrahmen-19-08.pdf (Letzter Zugriff: 30.06.2022).

Butzkamm, W. (1973). Aufgeklärten Einsprachigkeit: Zur Entdogmatisierung der Methode im Fremdsprachenunterricht. Quelle & Meyer.

Butzkamm, W. (2007). Unterrichtssprache Deutsch. Wörter und Wendungen für Lehrer und Schüler. 2., aktualisierte Auflage. Hueber.

Eiberger, Ch. & Hildebrandt, H. (2013). Lehrersprache im Grundschulunterricht. Trainingsbausteine für eine wirksame verbale und nonverbale Kommunikation (1. bis 4. Klasse). Persen Verlag.

Europäische Kommission. (2013). Europäisches Profilraster für Sprachlehrende (EPR). https://egrid.epg-project.eu/de/egrid (Letzter Zugriff: 30.06.2022).

Europarat. (2001). Gemeinsamer Europäischer Referenzrahmen für Sprachen: lernen, lehren, beurteilen. Niveau A1 A2 B1 B2 C1 C2. Langenscheidt.

Grell, J. (2001). Techniken des Lehrerverhaltens. Beltz.

Hallet, W. (2010). Umgang mit Texten und Medien. In Hallet, W. & Königs, F. G. (Eds.), Handbuch Fremdsprachendidaktik (pp. 173-177). Kallmeyer.

Klippel, F. (2016). Teaching Languages. Sprachen lehren (Münchener Arbeiten zur Fremdsprachen-Forschung). Waxmann.

Koeppel, R. (2013). Deutsch als Fremdsprache – Spracherwerblich reflektierte Unterrichtspraxis. 2., überarbeitete Auflage. Schneider Verlag Hohengehren.

Legutke, M. (1995). Vorwort. In Legutke, M., Köhler, B. & Bützer, H. (Eds.), Handbuch für Spracharbeit 6/1. Fortbildung (pp. 1-22). Goethe-Institut.

Linthout, G. (2004). Handlungsorientierter Fremdsprachenunterricht. Ein Trainingsprogramm zur Kompetenzentwicklung für den Beruf. Rodopi.

Sárvári, T. (2013). Személyközpontú módszerek alkalmazása a (nyelv)tanárképzésben In Karlovitz, J. T. & Torgyik, J. (Eds.), Vzdelávanie, výskum a metodológia = Oktatás, kutatás és módszertan (189-195). International Research Institute.

Sárvári, T. (2015). „Jedes Kind kann Sprachen lernen – wenn das Lehrwerk die Sprache der Kinder spricht.“ – Überlegungen zur Anpassung an das sprachliche Niveau der Lernenden in den Lehrwerken für den frühen Unterricht des Deutschen als Fremdsprache. In Feld-Knapp, I., Heltai, J., Kertes P., Palotás, B. & Reder, A. (Eds.), DUfU (= Deutschunterricht für Ungarn 27). Interaktionen: Festschrift für Katalin Boócz-Barna. (pp. 121-134). UDV.

Sárvári, T. (2017). Deutsch für Kinder. PrimarstufenlehrerInnen- und ErzieherInnenausbildung in Szeged am Lehrstuhl für Deutsch und Deutsch als Nationalitätenkultur. In Boócz-Barna, K., Heltai, J., Kertes, P., Reder, A. & Sárvári, T. (Eds.), DUfU (= Deutschunterricht für Ungarn 28) (pp. 156-178). UDV.

Sárvári, T. (2018). Idegennyelvtanár-képzés kicsit másképp: Egy pilotprojekt első tapasztalatai. In Karlovitz, J. T. (Ed.) Elmélet és gyakorlat a neveléstudományok és szakmódszertanok köréből (pp. 261-268). International Research Institute.

Sárvári, T. (2019a). Az osztálytermi rituálék szerepe a kisgyermekkori német, mint idegennyelv-elsajátításban. In Karlovitz, J. T. & Torgyik, J. (Eds.), Szakmódszertani és más emberközpontú tanulmányok (pp. 125-132). International Research Institute.

Sárvári, T. (2019b). Frühbeginn – Ein Spezialgebiet des Fremdsprachenunterrichts. Slowakische Zeitschrift für Germanistik, 11(2), 42–51.

Sárvári, T. (2019c). Zur Rolle des sprachlichen Inputs beim frühen Fremdsprachenlernen. In Boócz-Barna, K., Kertes, P. & Sárvári, T. (Eds.), DUfU (= Deutschunterricht für Ungarn 30). Kollokationen lernen. Sonderheft (pp. 79-102). UDV.

Sárvári, T. (2020a). Schlüsselfiguren des frühen Deutschunterrichts: Deutschsprachige PrimarstufenlehrerInnenbildung in Szeged. In Klein, Á., Márkus, É. & Meier, J. (Eds.), Auf die Lehrenden kommt es an: Konferenz zum 200jährigen Jubiläum der deutschsprachigen Primarschullehrerbildung in Ungarn. (= Beiträge zur Fachdidaktik 5) (pp. 76-93). Praesens Verlag.

Sárvári, T. (2020b). Sprachförderung durch Erzählen im frühen Deutschunterricht. In Juhász, V., Sulyok, H., Balog, E., Basch, É., Csetényi, K., Erdei, T., Varga, E., Sárvári, T. & Tóthné Aszalai, A. (Eds.), Kommunikáció- és beszédfejlesztés a gyakorlatban = Развитие навыков общения и речи на практике =Entwicklung der Kommunikations- und Sprachfähigkeit in der Praxis = Communicationand Speech Development in Practice (pp. 431-442). SZTE JGYPK Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék.

Sárvári, T. (2021a). Lehrersprache. Ein Dilemma der Unterrichtsplanung im DaF-Unterricht. In Kovács, K. (Ed.), Jahrbuch der ungarischen Germanistik 2020 (pp. 81-99). GUG. http://jug.hu/pdf/1_JUG_2020_END_20211211.pdf (Letzter Zugriff: 30.06.2022)

Sárvári, T. (2021b). Zu den Leitfragen der Unterrichtsplanung und -gestaltung im DaF-Unterricht. JGYF Kiadó.

Sárvári, T. (2022). Früherwerb im DaF-Unterricht in Ungarn. Standardisierungsversuch für die Stufe vor A1 für Kinder. Alphabet Wörterbuchverlag.

Schwarz, E. (2020). 55 Spiele mit Chunks für Partner-, Gruppen- und Plenumsarbeit. Ernst Klett Sprachen.

Stein, T. (2010). Teacher Talk. In Barkowski, H. & Krumm, H.-J. (Eds.), Fachlexikon Deutsch als Fremd- und Zweitsprache. (p. 332) Francke Verlag.

Weigmann, J. (1992). Unterrichtsmodell für Deutsch als Fremdsprache. Hueber.

Widlok, B., Petrović, A., Org, H. & Romcea, R. (2010). Nürnberger Empfehlungen zum frühen Fremdsprachenlernen. Neubearbeitung. Goethe-Institut.

Wode, H. (1993). Psycholinguistik: Eine Einführung in die Lehr- und Lernbarkeit von Sprachen; Theorien, Methoden, Ergebnisse. Hueber.

##submission.downloads##

Megjelent

2023-05-16

Hogyan kell idézni

Sárvári, T. (2023). A tanári nyelv szerepéről a korai idegennyelv-oktatásban. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 11(1), 109–127. https://doi.org/10.31074/gyntf.2023.1.109.127