A magyarországi német nyelvjárások jövője a nemzetiségi iskolákban
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2023.1.182.196Kulcsszavak:
nyelvjárás, nyelvtanítás, nemzetiségi általános iskolaAbsztrakt
A magyarországi német nyelvjárások jelen helyzetével az oktatásban már több tanulmány foglalkozott a közelmúltban. Tanulmányunkban azt tárgyaljuk, hogy a magyarországi német nyelvjárásoknak milyen jövője lehet a német nemzetiségi iskolarendszerben. Összefüggésben azzal, hogy a nyelvjárásoknak egyre kevesebb aktív használója, “beszélője” van, írásunkban azt vizsgáljuk, ezt a kulturális örökséget hogyan lehetne a fiatalabb generáció tagjai számára továbbadni. A nemzetiségi iskolák számára készített tantervek és a nemzetiségi szervezetek ajánlásai egyaránt fontosnak tartják, hogy a gyerekek a közoktatás rendszerében ismerjék meg őseik nyelvét is, ne csak a német köznyelvet. A szerzők is e mellett érvelnek, valamint a modern kor oktatási módszereit, elsősorban az online felületek használatát, multimediális oktatási segédeszközök fejlesztését szorgalmazzák. Ezek az oktatási segédletek, - például egy online nyelvjárási gyermeknyelvi adatbank -, megkönnyítik a pedagógusok dolgát, akik maguk sem beszélnek és/vagy értenek német nyelvjárásokat. Az adatbank gyermekirodalmi nyelvjárási szövegeket is tartalmaz, benne készen kapják a pedagógusok a gyermekek számára megfelelő nyelvjárási szókincsanyagot, köznyelvi német jelentéssel és autentikus kiejtéssel együtt. További előnye, hogy bárhonnan elérhető, így használhatják szülők, gyerekek, pedagógusok egyaránt. Dél-tiroli mintára írásunkban nyelvjárási iskolai nyelvtan- és iskolai szótár készítésére egyaránt javaslatot teszünk.
Letöltések
Hivatkozások
/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1300017.EMM×hift=20170831&txtreferer=00000003.TXT (2022.04.20.)
évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100179.tv (2022.04.20.)
A német nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei. https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/nemzetisegi_neveles_oktatas_kerettantervei/nemet (2022.04.20.)
Andrusch-Fóti, M. & Müller, M. (2009). Kriaz Kaut! Grüß Gott! Ein Werischwarer Dialektbuch. Szent István Társulat.
Bús I. & Klein A. (2008). Die Weitervererbung der Kinderkultur bei den Ungarndeutschen. PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar.
Fontana, G. (2003). Vorwort. In: A.R. Rowley: Liacht as de sproch. Grammatik des Deutsch-Fersentalerischen. 15. Kulturinstitut Bersntol – Lusern.
Groff, L., Moltrer, C., Moltrer, L., Paoli, M., Petri, A. I., Ploner, C. & Toller, L. (2009). S kloa‘ Be. Be. A Kloa‘ Bernstoler Beirterpuach. Das kleine Fersentaler Wörterbuch. Bersntoler Kulturinstitut.
Hutterer, C.-J. (1982). Sprachinselforschung als Prüfstand für dialektologische Arbeitsprinzipien. In Besch,, W., Knoop, U., Putschke, W. & Wiegand, H.-E. (Eds.), Dialektologie. Ein Handbuch zur deutschen und allgemeinen Dialektforschung. De Gruyter.
Ivanicsné Szing, M., Mézner L., Schwartz A., Vargáné Kocsis M., & Wundelené Hartmann T. (2021). Móri Német Tájszótár. Deutsches Mundartwörterbuch von Moor. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió.
Juhász, M. (2017a). Mundartliteratur im Deutschunterricht – aber was und wie?! In Klein, Á. & Márkus, É. (Eds.), Ungarndeutsche Kinderliteratur in Theorie und Praxis (pp. 20–28). PTE KPVK,.
Juhász, M. (2017b). Möglichkeiten zur sprachlichen Bearbeitung eines Mundartmärchens. In Klein, Á. & Márkus, É. (Eds.), Ungarndeutsche Kinderliteratur in Theorie und Praxis (pp. 50–57). PTE KPVK.
Kerekes, G. (2019). Bairische Dialektreime im Deutschunterricht. Danubius Noster, 9(3–4), 163–176.
Kerekes, G. & Müller, M. (2017). Kinderreime und Sprüche aus Werischwar/Pilisvörösvár. Pilisvörösvár: Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung.
Klein, A. (2007). Nyelv és kultúra. Adatok átörökítésükhöz a német nemzetiségi óvodákban. PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar.
Klein, A. (2011). Német nemzetiségi oktatás Tolna megyében – Der deutsche Nationalitätenunterricht im Komitat Tolnau. Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar.
Klein, Á., Lázár, K. & Márkus, É. (2018). Ungarndeutsche Volksspielzeuge. In Einheit mit Natur und Gesellschaft. Edukacja Elementarna w Teorii i Praktyce, 13(3),, 95–110. https://doi.org/10.14632/eetp.2018.13.49.95
Knipf-Komlósi, E., Erb, M. & Müller, M. (2012). Wörterbuch der Ungarndeutschen Mundarten: Forschungsstand. ELTE Germanistisches Institut.
Knehr I. (Eds.) (2016) Hajós sváb-magyar szótár. Hajósi Német Nemzetiségi Önkormányzat.
Knipf-Komlósi, E., Erb, M. & Müller, M. (2015). Aufbau und Darstellungsweise von ausgewählten Lemmatypen im Wörterbuch der Ungarndeutschen Mundarten (WUM) In Barabas, B. & Piringer, B. (Eds.), Internationale Sprachinseltagungen 2010 und 2011 in Wien (pp. 163–185). Praesens Verlag.
Knipf-Komlósi, E. & Müller, M. (2012). Mundarten im Minderheitenunterricht in ungarndeutschen Schulen. In Glauninger, M. M. & Barabas, B. (Eds.), Wortschatz und Sprachkontakt im Kontext oberdeutscher Wörterbücher, Sprachatlanten und Sprachinseln: Werner Bauer zum 70. Geburtstag: Beiträge zur internationalen Tagung, Wien, 20. November 2009. Ortsgrammatiken als Unterrichtsbehelf: „Laiengrammatiken” für Minderheitensprachen: Beiträge zum internationalen Workshop, Wien, 21. November 2009 (pp. 209–222). Praesens Verlag.
Knipf-Komlósi, E. & Müller, M. (2021). Wörterbuch der Ungarndeutschen Mundarten (WUM) In Lenz, A. N. & Stöckle, Ph. (Eds.), Germanistische Dialektlexikographie zu Beginn des 21. Jahrhunderts (pp. 323–349). Franz Steiner Verlag.
Schuth, J. & Korb, A. (2011, Hg.). Reigöd vum Weidepam. Kaanr Vrzählstickr von Mathilde Geiszkopf. Neue Zeitung Stiftung.
Manherz, K. & Wild, K. (2002). Zur Sprache und Volkskultur der Ungarndeutschen. ELTE Germanistisches Institut. https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/ungarndeutsches_archiv_3/index.htm (2022.04.20.)
Márkus, É. (2014a). A német nyelvjárások szerepe a német nemzetiségi oktatásban. In Márkus, É. & Trentinné Benkő, É. (Eds.), A korai idegen nyelvi fejlesztés elmélete és gyakorlata. Konferenciaelőadások és háttértanulmányok (pp. 322–329). ELTE Eötvös Kiadó. http://tamop2014.tok.elte.hu/dok/szakmai_anyagok/tp_modszertani_anyagok/Markus_Trentinne_2014_A_korai_idegennyelvi_fejlesztes_elmelete_es_gyakorlata.pdf (2022.04.20.)
Márkus, É. (2014b). Die deutsche Mundart von Deutschpilsen/Nagybörzsöny. (=Beiträge zur Sprachinselforschung 22). Praesens.
Márkus, É. (2015). Magyarországi német nyelvjárások az általános iskolai német nemzetiségi oktatásban. In Major, É. & Tóth, E. (Eds.): Szakpedadógiai Körkép II. Idegennyelv-pedagógiai tanulmányok (pp. 96–115). Eötvös Loránd Tudományegyetem. http://metodika.btk.elte.hu/file/TAMOP_BTK_BMK_3.pdf (2022.04.20.)
Márkus, É. (2016). Milyen szerepet játszanak a nyelvjárások a német nemzetiségi oktatásban? Gyermeknevelés, 4(1), 152–157. https://doi.org/10.31074/gyntf.2016.1.152.157
Márkus É. & Gölcz M. (2018): A magyarországi német nemzetiség nyelvelsajátítási szokásai. Gyermeknevelés, 6(3), 56–69. https://doi.org/10.31074/201835669
Müller, M. (2013). Zur aktuellen Lage des ungarndeutschen Bildungswesens. In: Knipf-Komlósi, E., Öhl, P., Péteri, A. & V. Rada, R. (Eds.), Dynamik der Sprache(n) und Disziplinen: 21. internationale Linguistiktage der Gesellschaft für Sprache und Sprachen in Budapest (pp. 375–380). ELTE BTK Germanisztikai Intézet.
Müller, M. (2016). „Ein unermäßliches Land von Begriffen”: Dialektlexikographische Konzeptionen im Vergleich. ELTE Germanistisches Institut.
Müller, M. (2020). Bildungswesen der Ungarndeutschen. Spiegelungen: Zeitschrift für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas, 15(1), 67–76.
Panieri, L. (2006). Vorwort. In Panieri, L., Pedrazza, M., Baiz, A. N., Hipp, S. & Pruner, C. Bar lirnen z’schraiba un zo reda az be biar. Grammatik der zimbrischen Sprache von Lusern (pp. 9–11.). Kulturinstitut Lusern.
Panieri, L., Pedrazza, M., Baiz, A. N., Hipp, S. & Pruner, C. (2006). Bar lirnen z’schraiba un zo reda az be biar. Grammatik der zimbrischen Sprache von Lusern. Kulturinstitut Lusern.
Paul, R. (2011). Kompetenzmodelle für den Deutschunterricht der Nationalitätenschulen. In. Frank, G. & Hock-Englender, I. (Eds.), Deutsch Revital. 7. 7-24
Rowley, A. R. (2003). Liacht as de sproch. Grammatik des Deutsch-Fersentalerischen. Kulturinstitut Bersntol – Lusern.
Ruoff, A. (1973). Grundlagen und Methoden der Untersuchung gesprochener Sprache. Einführung in die Reihe „Idiomatica“ mit einem Katalog der ausgewerteten Tonbandaufnahmen. Niemeyer.
Tyroller, H. (1999). Kodifizierung der zimbrischen Sprache von Lusern und der mochenischen des Fersentals. (Projektbeschreibung). In Tatzreiter, H., Hornung, M. & Ernst, P. (Eds.), Erträge der Dialektologie und Lexikographie. Festgabe für Werner Bauer zum 60. Geburtstag (pp. 481–499). Praesens.
Tyroller, H. (2003). Grammatische Beschreibung des Zimbrischen von Lusern (= ZDL-Beiheft 111). Franz Steiner.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
