Két módszer között – egy empirikus vizsgálat szurdopedagógusok körében
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2018.2.1Kulcsszavak:
siketoktatás, jelnyelv, bilingvális oktatás, auditív-verbális oktatásAbsztrakt
A korai nyelvi hozzáférés a nyelvi és kognitív fejlődés kulcsa. A hallássérült gyermekek esetében a jelnyelv jelenti azt a hozzáférhető nyelvet, amely biztosítja számukra a tudás és a tananyag elérését. A kutatás egy 2009-ben publikált felmérést ismétel meg részlegesen, szociolingvisztikai keretbe helyezve. Annak megismerését tűzte ki célul, hogy hogyan változott a siketek speciális oktatási intézményeiben tanító (gyógy)pedagógusok véleménye, attitűdje az elmúlt 10 évben a jelnyelvvel, valamint az érvényben levő verbális-auditív és a bevezetésre váró bilingvális oktatással kapcsolatban. Emellett a vizsgálat feltérképezte azt, hogy milyen előnyei és hátrányai ismertek az említett képzési formáknak, illetve milyen további összefüggések tárhatók fel az oktatási gyakorlatban alkalmazott nyelv és az oktatás eredményessége között. Noha a vizsgálat alacsony számú adatközlő részvételével készült, egyértelmű tendenciák rajzolódtak ki az adatok elemzése során.
Hivatkozások
Abrams, Stacy – Gallegos, Rosemary 2011. Deaf role models making a critical difference in New Mexico. http://www3.gallaudet.edu/Images/Clerc/articles/Odyssey_SPR_
2011_abramsgallegos.pdf (2018. május 25.)
Bartha Csilla 2004. Siket közösség, kétnyelvűség és a siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei. In: Ladányi Mária – Dér Csilla – Hattyár Helga (szerk.) „… még onnét is eljutni túlra…” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 313–332.
Bartha Csilla – Hattyár Helga – Bokor Julianna 2018. Siket gyermekek jelnyelvi teljesítményének értékelése. Egy empirikus vizsgálat kezdeti lépései a JelEsély projekt keretében. In: Balázs Géza – Lengyel Klára (szerk.) Grammatika és oktatás – időszerű kérdések. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék – Inter (IKU) – Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest.
Bartha Csilla – Hattyár Helga – Szabó Mária Helga 2006. A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv. In: Kiefer Ferenc (főszerk.) A magyar nyelv. Akadémiai Kiadó. Budapest. 852–906.
Bartha Csilla – Holecz Margit – Ökrös Ferenc 2017. A siketek és nagyothallók munkaerőpiaci és személyes sikerének nyelvi és nyelvi szocializációs tényezői. Anyanyelv-pedagógia 3. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=690(2018. május 25.) https://doi.org/10.21030/anyp.2017.3.1
Bokor Julianna – Hámori Ágnes – Nagyné Kiss Anna 2017. A magyarországi siketoktatás gyakorlatáról az iskolai vizsgálatok tükrében. In: Benő Attila – Fazakas Noémi (szerk.) Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Válogatás a 19. Élőnyelvi Konferencia – Marosvásárhely, 2016. szeptember 7–9. – előadásaiból. 2017. Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár. 252–274.
Csuhai Sándor – Henger Krisztina – Mongyi Péter – Dr. Perlusz Andrea 2009. „Siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei és korlátai” című kutatás eredményei. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Magyar Jelnyelvi Programiroda. Budapest.
Hattyár Helga 2008. A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. Doktori disszertáció. ELTE BTK.
Humphries, Tom – Kushalnagar, Poorna – Mathur, Gaurav – Napoli, Donna Jo – Padden, Carol – Rathmann, Christian 2014. Ensuring language acquisition for deaf children: What linguists can do. Language 90(2): 31–52.
Marschark, Marc – Spencer, Patricia E. (eds.) 2010. Oxford Handbook of Deaf Studies, Language and Education. Oxford University Press. Oxford–New York.
Papp Gabriella – Perlusz Andrea – Schiffer Csilla – Szekeres Ágota – Takács István 2012. Két út van előttem…? Speciális és többségi intézmények közötti kooperáció és konkurencia a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában. Gyógypedagógiai Szemle 2012 (2). http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=39
&jaid=580 (2018. május 25.)
Tang, Gladys 2016. Sign Bilingualism in Deaf Education. From Deaf Schools to RegularSchool Settings. In: Garcia, Ofelia – Lin, Angel – May, Stephen (eds.) Bilingual and Multilingual Education. Encyclopedia of Language and Education (3rd ed.). Springer. Cham. 1–13. https://doi.org/10.1007/978-3-319-02324-3_35-2
Tang, Gladys – Lam, Scholastica – Yiu, Chris 2014. Language development of deaf children in a sign bilingual and co-enrollment environment. In: Marschark, Mark – Tang, Gladys – Knoors, Harry (eds.) Bilingualism and bilingual deaf education. Oxford University Press. New York. 313–341. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199371815.003.0013
(1) 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200032.EMM&txt
referer=A1100190.TV (2018. május 25.)
(2) A magyar jelnyelv és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény. https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=a0900125.tv&targetdate=20170602&printTitle=2009.+%C3%A9vi+CXXV.+t%C3%B6rv%C3%A9ny (2018. május 25.)
(3) Népszámlálás 2011. A népesség iskolázottsága. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_nepesseg_iskolazottsaga. (2018. május 25.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2018 Bokor julianna, Bartha Csilla, Hattyárt Helga
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.