Some Hungarian-language educational aspects of Roma/Gypsy children’s bilingualism
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2015.2.2Keywords:
Romani–Hungarian and Boyash–Hungarian bilingualism, multilingual environment, translanguagingAbstract
In Hungary, there are several Romani–Hungarian and Boyash–Hungarian bilingual communities.
Children coming from these communities grow up in a multilingual environment (in German
language pedagogy: lebensweltliche Mehrsprachigkeit): the family or the wider community uses
the minority language, too. In the monolingual Hungarian scholar system this is a disadvantage
today. In my paper, I examine the possibilities of a mother-tongue pedagogical methodology
which is based on a new approach of bilingualism (translanguaging), and which is able to offset
the disadvantage or even turn it into an advantage.
References
Bábosik Zoltán 2009. A magyarországi cigányság oktatása történeti megközelítésben. In: Kállai Ernő – Kovács László (szerk.) Megismerés és elfogadás. Pedagógiai kihívások és roma közösségek a 21. század iskolájában. Nyitott Könyvműhely. Budapest. 175–192.
Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Blommaert, Jan – Rampton, Ben 2011: Language and Superdiversity. Diversities 13/2: 1–19.
Borbély Anna 2014. Kétnyelvűség. L’Harmattan. Budapest.
Bourdieu, Pierre 1991. Language and Symbolic Power. Cambridge Mass. Harvard University Press.
Busch, Brigitta 2013. Mehrsprachigkeit. Facultas.wuv. Wien.
Dorian, Nancy C. 1981. Language Death: The Life Cycle of a Scottish Gaelic Dialect. University of Pennsylvania Press. Philadelphia. https://doi.org/10.9783/9781512815580
Dupcsik Csaba 2009. A magyarországi cigányság története. Osiris Kiadó. Budapest.
Erdős Kamill 1989 (1958). A magyarországi cigányság. In: Erdős Kamill cigánytanulmányai. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványa. Békéscsaba. 42–56.
Európa Tanács 1992. Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Strasbourg. 5. XI.
Feld-Knapp, Ilona 2014. Mehrsprachigkeit und Fremdsprachenunterricht. In: Feld-Knapp, Ilona (Hrsg.) Mehrsprachigkeit. Eötvös-József-Collegium. Budapest. 15–31.
García, Ofelia 2009. Education, Multilingualism and Translanguaging in the 21. Century. In: Skutnabb-Kangas, Tove et al. (ed.) Social Justice through Multilingual Education. Multilingual Matters. Cromwell. 140–158. https://doi.org/10.21832/9781847691910-011
Gogolin, Ingrid 1994/2008. Der monolinguale Habitus der multilingualen Schule. Waxmann. Münster. New York. https://doi.org/10.31244/9783830970989
Gogolin, Ingrid 2004. Lebensweltliche Mehrsprachigkeit. In: Bausch, Karl-Richard – Königs, Frank G. – Krumm, Hans-Jürgen (Hrsg.) Mehrsprachigkeit im Fokus. Gunther Narr. Tübingen. 55–61.
Heltai 2015. A romani és a beás nyelvi tervezés lehetőségei és kihívásai. Kézirat. Lektorálás alatt.
Irvine, J. T. – Gal S. 2000. Language ideology and linguistic differentation. in P. Kroskrity (ed.): Regimes of Language. Santa Fe NM. School of American Research Press. 35–83.
Kemény István 2009. A romák/cigányok és az iskola. In: Kállai Ernő – Kovács László (szerk.) Megismerés és elfogadás. Pedagógiai kihívások és roma közösségek a 21. század iskolájában. Nyitott Könyvműhely. Budapest. 193–214.
Kontra Miklós 1997. Tannyelvi diszkrimináció és cigány munkanélküliség. Fundamentum 2: 139–140.
Kontra Miklós 2003. Cigányaink, nyelveik és jogaik. Kritika 1: 24–26. Lásd még in: Bartha Csilla 2007 (szerk.) Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 147–151.
Kontra Miklós 2010. Hasznos nyelvészet. Fórum Kisebbségkutató Intézet. Somorja.
Krumm, Hans-Jürgen 2010. Mehrsprachigkeitsdidaktik. In: Barkowski, Hans – Krumm, Hans-Jürgen (Hrsg.) Fachlexikon Deutsch als Fremd und Zweitsprache. Francke. Tübingen. 208.
Laihonen, Petteri 2011. A nyelvideológiák elmélete és használhatósága a magyar nyelvvel kapcsolatos kutatásokban. In: Híres-László Kornélia – Karmacsi Zoltán – Márku Anita (szerk.) Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban. Tinta Könyvkiadó. Budapest–Beregszász. 11–19.
Lakatos Szilvia 2010. A romani nyelv helyzete a magyarországi oktatási rendszerben. In: Papp Anna Mária (szerk.) Kevésbé használt nyelvek a Visegrádi Négyek Országaiban – Konferenciakötet. Országos Idegennyelvű Könyvtár. Budapest.
Landauer Attila 2010. A ticsánokról – kutatás közben. Adalékok a beás cigányság poroszlói és tiszafüredi történetéhez. In: Deáky Zita – Nagy Pál (szerk.) A cigány kultúra történeti és néprajzi kutatása a Kárpát-medencében. A Bódi Zsuzsanna emlékére rendezett történeti-néprajzi konferencia előadásai. Gödöllő, 2009. február 18–20. Magyar Néprajzi Társaság – Szent István Egyetem Gazdaság- és Társafalomtudományi Kar. Budapest–Gödöllő. 281–291.
Lanstyák István 2014. A kusza problémák néhány kérdéséről. In: Gróf Annamária – N. Császi Ildikó – Szoták Szilvia (szerk.) Sokszínű nyelvészet – nyelvi sokszínűség A 21. század elején. Írások Kolláth Anna tiszteletére. Tinta Könyvkiadó – UMIZ – Imre Samu Nyelvi Intézet. Budapest–Alsóőr. 211–216.
M. Pintér Tibor 2009. Észrevételek a cigányok diglossziájáról. In: Borbély Anna – Vančoné Kremmer Ildikó – Hattyár Helga (szerk.) Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. A 15. Élőnyelvi Konferencia tanulmánykötete. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 393–401.
Magyar Országgyűlés 2011/CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól.
Matras, Yaron 2007. A romani jövője. A nyelvi pluralizmus politikája felé. In: Bartha Csilla (szerk.) Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 128–146.
Orsós Anna 2012. A beás nyelv megőrzésének lehetőségeiről. PTKE BTK Oktatáskutató Központ – Virágmandula Kft. Pécs.
Orsós Anna – Kálmán László 2009. Beás nyelvtan. MTA Nyelvtudományi Intézet – Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Pozsony Ferenc 2005. A moldvai csángó magyarok. Gondolat – Európai Folklór Intézet. Budapest.
Réger Zita 1984. A cigányság helyzetének nyelvi és iskolai vonatkozásai. Álláspontok és viták. Szociálpolitikai értekezések 2: 140–173.
Réger Zita 1988. A cigány nyelv: kutatások és vitapontok. Műhelymunkák a nyelvészet és társtudományai köréből 4: 155–178.
Skutnabb-Kangas, Tove 2000/2008. Linguistic Genocide in Education – or Worldwide Diversity and Human Rights? Orient Blackswan. Delhi. (Első kiadás 2000: Lawrence Erlbaum.)
Szalai Andrea 2007. Egységesség? Változatosság? A cigány kisebbség és a nyelvi sokféleség In: Bartha, Csilla (szerk.) Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-mendencében. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 20–51.
Tálos Endre 2001. A cigány és a beás nyelv Magyarországon. In: Kovalcsik Katalin et al. (szerk.) Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Iskolafejlesztési Alapítvány – Oktatási Minisztérium. Budapest. 317–324.
Tánczos Vilmos 2011. Madárnyelven. A moldvai csángók nyelvéről. Erdélyi Múzeum–Egyesület. Kolozsvár.
Törzsök Judit 2001. Kik az igazi cigányok? In: Kovalcsik Katalin et al. (szerk.) Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Iskolafejlesztési Alapítvány – Oktatási Minisztérium. Budapest. 29–52.
Woolard, Kathryn 1998. Introduction. Language ideology as a field of inquiry. In: Schieffelin, Bambi – Woolard, Kathrin – Kroskity, Paul (ed.) Language Ideologies. Practice and theory. Oxford University Press. New York. 3–51. https://doi.org/10.1093/oso/9780195105612.003.0001
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2015 János Imre Heltai
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.