Kultúra- és nyelvspecifikus diskurzusjelölők a romani nyelvben
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2016.3.1Kulcsszavak:
romani, identitás, kétnyelvűség, diskurzusjelölő, kultúraspecifikusságAbsztrakt
A tanulmány egy romani–magyar kétnyelvű közösség nyelvhasználatával foglalkozik, elsősorban a romani diskurzusjelölők funkcióit vizsgálja. Az elemzésekből kiderül, hogy a szoros értelemben vett kultúraspecifikus diskurzusjelölők (shun mo’shun shej, dikh mo’ dikh shej) olyan jelentéseket hordoznak, amelyek a beszélőközösség kultúrájának viselkedési normáit is szabályozzák a diskurzusban, de a nyelvhasználók ezeket a diskurzusjelölőket képesek rugalmasan a magyar nyelvbe is átemelni, megtartva jelentéstartalmuk nagy részét. Bizalmi viszonyt jelölnek mindkét nyelvben. A tanulmány arra is példát hoz, hogy az abisti, avo, amaj, noroko nyelvspecifikus diskurzusjelölők mindig valamilyen történésre vagy diskurzusbeli jelentéstartalomra utalva hangulatot jelölnek, és így vezetik be az adott mondanivalót. Ismerve jelentésüket, a hangsúly figyelmen kívül hagyásával is meghatározható, hogy éppen hitetlenkedést, meglepődést, félelmet vagy esetleg érdektelenséget fejeznek-e ki.
Hivatkozások
Bakos Ferenc 1991. Román–magyar kéziszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Beszélők és közösségek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Bartha Csilla − Hámori Ágnes 2010. Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban. Nyelvi variabilitás és társas jelentések konstruálása a szociolingvisztika „harmadik hullámában”. Magyar Nyelvőr 3: 298−321.
Bartha Csilla − Hámori Ágnes 2012. Stílus – interakció – diskurzus. Szociolingvisztikai szempontok és a beszédalkalmazkodás-elmélet lehetőségei a stílus vizsgálatában. In: Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.) Nyelv és kultúra – kulturális nyelvészet. Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest. 191–198.
Blakemore, Diane 1992. Understanding utterances. An introduction to pragmatics. Blackwell. Oxford.
Choli Daróczi József 2002. Zhanes Romanes? Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetsége. Budapest.
Courthiade, Marcel – Rézműves, Melinda (ed.) 2009. Mori angluni rromane ćhibăqi Evroputni lavustik – Első romani nyelvű európai szótáram. Fővárosi Önkormányzat Cigányház – Romano Kher. Budapest.
Csáki Éva 2001. Török–magyar szótár. Balassi Kiadó. Budapest.
Fraser, Bruce 1999. What are discourse markers? Journal of Pragmatics 31: 931–952. http://dx.doi.org/10.1016/S0378-2166(98)00101-5
Gal, Susan 1988. The Political Economy of Code Choice. In: Monica Heller (ed.) Codeswitching. Anthropological and Sociolinguistic Perspectives. Mouton de Gruyter. Berlin. 245–267. http://dx.doi.org/10.1515/9783110849615.245
Györkösy Alajos – Kapitánffy István – Tegyey Imre (szerk.) 1990. Ógörög−magyar nagyszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Heltai Pál 2013. Kultúraspecifikus kifejezések és reáliák. Fordítástudomány 15: 32−53.
Hlavac, Jim 2006. Bilingual discourse markers: Evidence from Croatian–English code-switching. Journal of Pragmatics 38: 1870–1900. http://dx.doi.org/10.1016/j.pragma.2006.05.005
Holló Dorottya 2008. Értsünk szót! Akadémiai Kiadó. Budapest.
Lanstyák István 1995. A nyelvek többközpontúságának néhány kérdéséről (különös tekintettel a Trianon utáni magyar nyelvre). Magyar Nyelvőr 119: 213–236.
Markó Alexandra – Dér Csilla Ilona 2008. Magyar diskurzusjelölők korpuszalapú vizsgálata. In: Bereczki András – Csepregi Márta – Klima László (szerk.) Urálisztikai Tanulmányok 18. Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. ELTE BTK Finnugor Tanszék – Numi-Tórem Finnugor Alapítvány. Budapest. 535–556.
Márku Anita 2013. „Po Zákárpátszi”. Kétnyelvűség, kétnyelvűségi hatások, és kétnyelvű kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar közösségben. „Líra” Poligráf Centrum. Ungvár.
Mohay András (szerk.) 1994. Újgörög–magyar kéziszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Németh Andrea 2009. A kódváltás pragmatikai kérdései egy kétnyelvű közösségben. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2009/
Tanulmanyok_a_ketnyelvusegrol/pages/008_nemeth.htm (2016. március 20.)
Németh T. Enikő 1998. A hát, így, tehát, mint kötőszók pragmatikai funkciójának vizsgálata. Magyar Nyelv 3: 324–331.
Romero-Trillo, Jesus 2002. The pragmatic fossilization of discourse markers in non-native speakers of English. Journal of Pragmatics 34: 769–784. http://dx.doi.org/10.1016/S0378-2166(02)00022-X
Rostás F. György – Karsai Ervin 2001. Cigány-magyar, magyar-cigány szótár. Kossuth Kiadó. Budapest.
Schiffrin, Deborah 2001. „Discourse markers: Language, meaning, and context”. In: Schiffrin, Deborah – Tannen, Deborah – Hamilton, Heidi (eds.) The Handbook of Discourse Analysis. Basil Blackwell. Oxford. 54–75.
Schirm Anita 2014. A diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése. In: Dobi Edit – Domonkosi Ágnes – Pethő József (szerk.) Stílusról, nyelvről – sokszínűen. Szikszainé Nagy Irma 70. születésnapjára. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai. Debrecen. 294–307.
Sen, Rahmud (ed.) 1841. A dictionary in persian and english with the pronunciation of persian words in the roman character. Printed at the Baptist Mission Press, Circural Road. Calcutta. https://archive.org/stream/dictionaryinper00ramduoft#page/n1/
mode/2up (2016. április 20.)
Specker, Elizabeth 2008. The use of bilingual discourse markers: Identity in mediated learning, Second Language Acquisition and Teaching University of Arizona. Arizona Working Papers in SLA & Teaching 15: 97–120.
Szalai Andrea 2007. Egységesség? Változatosság? A cigány kisebbség és a nyelvi sokféleség. In: Bartha Csilla (szerk.) Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 20–51.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2016 Lakatos Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.