“Há’ Dikh má’ csáje! Ezt kell csinálni-e!?” Culture and language specific discourse markers in Romani
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2016.3.1Keywords:
Romani, identity, bilingualism, discourse marker, culture specificityAbstract
This study discusses the language use of a Romani-Hungarian bilingual community and, more specifically, it investigates the functions of Romani discourse markers. The analyses reveal that culture specific discourse markers in a narrow sense (shun mo’shun shej, dikh mo’ dikh shej) bear meanings that regulate the behavioural norms of the culture of the speech community in discourse but language users are easily able to transfer discourse markers into Hungarian in a flexible way and at the same time to keep most of their meanings. They mark informal relations in both languages. This study also provides examples of how abisti, avo, amaj, noroko language specific discourse markers always mark a mood by referring to an event or a meaning in discourse and introduce the given message in this way. By knowing their meanings, it is possible to define whether they express doubt, surprise, fear, or even disinterest without taking stress into account.
References
Bakos Ferenc 1991. Román–magyar kéziszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Beszélők és közösségek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Bartha Csilla − Hámori Ágnes 2010. Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban. Nyelvi variabilitás és társas jelentések konstruálása a szociolingvisztika „harmadik hullámában”. Magyar Nyelvőr 3: 298−321.
Bartha Csilla − Hámori Ágnes 2012. Stílus – interakció – diskurzus. Szociolingvisztikai szempontok és a beszédalkalmazkodás-elmélet lehetőségei a stílus vizsgálatában. In: Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.) Nyelv és kultúra – kulturális nyelvészet. Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest. 191–198.
Blakemore, Diane 1992. Understanding utterances. An introduction to pragmatics. Blackwell. Oxford.
Choli Daróczi József 2002. Zhanes Romanes? Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetsége. Budapest.
Courthiade, Marcel – Rézműves, Melinda (ed.) 2009. Mori angluni rromane ćhibăqi Evroputni lavustik – Első romani nyelvű európai szótáram. Fővárosi Önkormányzat Cigányház – Romano Kher. Budapest.
Csáki Éva 2001. Török–magyar szótár. Balassi Kiadó. Budapest.
Fraser, Bruce 1999. What are discourse markers? Journal of Pragmatics 31: 931–952. http://dx.doi.org/10.1016/S0378-2166(98)00101-5
Gal, Susan 1988. The Political Economy of Code Choice. In: Monica Heller (ed.) Codeswitching. Anthropological and Sociolinguistic Perspectives. Mouton de Gruyter. Berlin. 245–267. http://dx.doi.org/10.1515/9783110849615.245
Györkösy Alajos – Kapitánffy István – Tegyey Imre (szerk.) 1990. Ógörög−magyar nagyszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Heltai Pál 2013. Kultúraspecifikus kifejezések és reáliák. Fordítástudomány 15: 32−53.
Hlavac, Jim 2006. Bilingual discourse markers: Evidence from Croatian–English code-switching. Journal of Pragmatics 38: 1870–1900. http://dx.doi.org/10.1016/j.pragma.2006.05.005
Holló Dorottya 2008. Értsünk szót! Akadémiai Kiadó. Budapest.
Lanstyák István 1995. A nyelvek többközpontúságának néhány kérdéséről (különös tekintettel a Trianon utáni magyar nyelvre). Magyar Nyelvőr 119: 213–236.
Markó Alexandra – Dér Csilla Ilona 2008. Magyar diskurzusjelölők korpuszalapú vizsgálata. In: Bereczki András – Csepregi Márta – Klima László (szerk.) Urálisztikai Tanulmányok 18. Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. ELTE BTK Finnugor Tanszék – Numi-Tórem Finnugor Alapítvány. Budapest. 535–556.
Márku Anita 2013. „Po Zákárpátszi”. Kétnyelvűség, kétnyelvűségi hatások, és kétnyelvű kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar közösségben. „Líra” Poligráf Centrum. Ungvár.
Mohay András (szerk.) 1994. Újgörög–magyar kéziszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Németh Andrea 2009. A kódváltás pragmatikai kérdései egy kétnyelvű közösségben. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2009/
Tanulmanyok_a_ketnyelvusegrol/pages/008_nemeth.htm (2016. március 20.)
Németh T. Enikő 1998. A hát, így, tehát, mint kötőszók pragmatikai funkciójának vizsgálata. Magyar Nyelv 3: 324–331.
Romero-Trillo, Jesus 2002. The pragmatic fossilization of discourse markers in non-native speakers of English. Journal of Pragmatics 34: 769–784. http://dx.doi.org/10.1016/S0378-2166(02)00022-X
Rostás F. György – Karsai Ervin 2001. Cigány-magyar, magyar-cigány szótár. Kossuth Kiadó. Budapest.
Schiffrin, Deborah 2001. „Discourse markers: Language, meaning, and context”. In: Schiffrin, Deborah – Tannen, Deborah – Hamilton, Heidi (eds.) The Handbook of Discourse Analysis. Basil Blackwell. Oxford. 54–75.
Schirm Anita 2014. A diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése. In: Dobi Edit – Domonkosi Ágnes – Pethő József (szerk.) Stílusról, nyelvről – sokszínűen. Szikszainé Nagy Irma 70. születésnapjára. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai. Debrecen. 294–307.
Sen, Rahmud (ed.) 1841. A dictionary in persian and english with the pronunciation of persian words in the roman character. Printed at the Baptist Mission Press, Circural Road. Calcutta. https://archive.org/stream/dictionaryinper00ramduoft#page/n1/
mode/2up (2016. április 20.)
Specker, Elizabeth 2008. The use of bilingual discourse markers: Identity in mediated learning, Second Language Acquisition and Teaching University of Arizona. Arizona Working Papers in SLA & Teaching 15: 97–120.
Szalai Andrea 2007. Egységesség? Változatosság? A cigány kisebbség és a nyelvi sokféleség. In: Bartha Csilla (szerk.) Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 20–51.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2016 Péter Lakatos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.